Tartalomjegyzék
41 kapcsolatok: A szofista, Alekszandr Ivanovics Herzen, Algebra, Arisztotelész, Baruch Spinoza, Denis Diderot, Eleai Zénón, Elsőrendű logika, Epheszoszi Hérakleitosz, Filozófia, Friedrich Engels, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Giordano Bruno, Hét szabad művészet, Idealizmus, Immanuel Kant, Ismeretelmélet, Jean-Jacques Rousseau, Johann Gottlieb Fichte, Karl Marx, Kozmogónia, Logika, Materializmus, Megismerés, Metafizika, Milétoszi filozófiai iskola, Nicolaus Cusanus, Ontológia, Püthagoreusok, Platón, Plótinosz, Pragmadialektika, Proklosz, René Descartes, Skolasztikus filozófia, Szókratész, Szónoklattan, Tudománytan, Vita, 18. század.
- Retorika
A szofista
Platón egyik szobrának római másolata. Az eredetit a filozófus halála után (i.e 348) az általa alapított iskolában az Akadémián állították ki. A szofista (ógörögül: Σοφιστής) című dialógus Platón kései filozófiájának kulcsműve, melyben a korábbi dialógusok szofisták elleni polémiáit folytatja.
Megnézni Dialektika és A szofista
Alekszandr Ivanovics Herzen
Alekszandr Ivanovics Herzen (Moszkva, 1812. április 6. – Párizs, 1870. január 21.) az orosz forradalmi demokraták első nemzedékének tagja, materialista gondolkodó, és az orosz szocializmusnak, a narodnyikságnak a megteremtője volt.
Megnézni Dialektika és Alekszandr Ivanovics Herzen
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Megnézni Dialektika és Algebra
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Megnézni Dialektika és Arisztotelész
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Megnézni Dialektika és Baruch Spinoza
Denis Diderot
Denis Diderot (Louis-Michel van Loo festménye, 1767) Denis Diderot (ejtsd: döni didró) (Langres, 1713. október 5. – Párizs, 1784. július 31.) francia materialista filozófus és író, a nagy francia enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója.
Megnézni Dialektika és Denis Diderot
Eleai Zénón
Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.
Megnézni Dialektika és Eleai Zénón
Elsőrendű logika
Az elsőrendű logika a matematikai logikának az elsőrendű nyelvekkel foglalkozó ága.
Megnézni Dialektika és Elsőrendű logika
Epheszoszi Hérakleitosz
Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.
Megnézni Dialektika és Epheszoszi Hérakleitosz
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Dialektika és Filozófia
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Megnézni Dialektika és Friedrich Engels
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Megnézni Dialektika és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Megnézni Dialektika és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Giordano Bruno
Giordano Bruno (kiejtése, kiejtése), (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) itáliai domonkos szerzetes, filozófus, csillagász, matematikus, költő és hermetikus okkultista; a késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja.
Megnézni Dialektika és Giordano Bruno
Hét szabad művészet
Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad, az alsó félkörben pedig Szókratész és Platón alakja.
Megnézni Dialektika és Hét szabad művészet
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Megnézni Dialektika és Idealizmus
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Megnézni Dialektika és Immanuel Kant
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Megnézni Dialektika és Ismeretelmélet
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Megnézni Dialektika és Jean-Jacques Rousseau
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Megnézni Dialektika és Johann Gottlieb Fichte
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Megnézni Dialektika és Karl Marx
Kozmogónia
A kozmogónia a világegyetem, az égitestek és rendszereik keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
Megnézni Dialektika és Kozmogónia
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Megnézni Dialektika és Logika
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Megnézni Dialektika és Materializmus
Megismerés
A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata.
Megnézni Dialektika és Megismerés
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Megnézni Dialektika és Metafizika
Milétoszi filozófiai iskola
Milétosz elhelyezkedése Milétoszi iskola a Kr.e. VI.
Megnézni Dialektika és Milétoszi filozófiai iskola
Nicolaus Cusanus
Latinosan elterjedt nevén Nicolaus Cusanus, Nicolaus de Cusa, magyarosan cusai Miklós, családi nevén Nikolaus Chrypps vagy Krebs (Bernkastel-Kues, 1401. – Todi, 1464. augusztus 11.), német bíboros, teológus, filozófus és természettudós.
Megnézni Dialektika és Nicolaus Cusanus
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Megnézni Dialektika és Ontológia
Püthagoreusok
Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.
Megnézni Dialektika és Püthagoreusok
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Megnézni Dialektika és Platón
Plótinosz
Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.
Megnézni Dialektika és Plótinosz
Pragmadialektika
A pragmadialektika, vagyis a kritikus viták pragmatikai leírása Franz van Eemeren és Rob Grootendorst nevéhez fűződik.
Megnézni Dialektika és Pragmadialektika
Proklosz
Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.
Megnézni Dialektika és Proklosz
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Megnézni Dialektika és René Descartes
Skolasztikus filozófia
A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.
Megnézni Dialektika és Skolasztikus filozófia
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Megnézni Dialektika és Szókratész
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Megnézni Dialektika és Szónoklattan
Tudománytan
''A teljes tudománytan alapjá''nak címlapja az összkiadásban A teljes tudománytan alapja (németül Grundlage der gesamten Wissenschaftslehre) (1794-1795) Johann Gottlieb Fichte alapvető filozófiai műve, melyben tudománytanát fejti ki.
Megnézni Dialektika és Tudománytan
Vita
A vita érvek ütköztetése egy adott témában, célja egy adott hallgatóság meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy az igazság közös keresése.
Megnézni Dialektika és Vita
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Dialektika és 18. század
Lásd még
Retorika
- Értelmező (nyelvészet)
- Érvelési hiba
- Új retorika
- A jóindulat elve
- Alkalmazott nyelvészet
- Apologetika
- Aporia (filozófia)
- Argumentum ad hominem
- Dialektika
- Entiméma
- Ethosz
- Frazeológia
- Gasparino Barzizza
- Józan ész
- Kairosz
- Kritikai retorika
- Mnemotechnika
- Naszreddin
- Pátosz
- Pars pro toto
- Phaidrosz (dialógus)
- Poliszindeton
- Polyptoton
- Redundancia (nyelvészet)
- Szónoki beszéd
- Szónoklattan
- Szószaporítás
- Szarkasztalaszti
- Szarkazmus
- Szatíra
- Szinekdoché
- Tautológia (nyelvészet)
- Toposz (irodalom)
- Versmondás
- Vitázik a világ ifjúsága