Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
76 kapcsolatok: Abel-csoport, Absztrakt algebra, Algebrai számelmélet, Asszociativitás, Az algebra alaptétele, Az iszlám aranykora, Összeadás, Évariste Galois, Babilon, Bourbaki-csoport, Brahmagupta, Cramer-szabály, Csoport (matematika), Csoportelmélet, Diofantoszi egyenlet, Diophantosz, Disztributivitás, Egész számok, Egyenlet, Elemi algebra, Eukleidész (matematikus), Félcsoport, Földrajztudomány, Függvény (matematika), Ferdetest, Fibonacci, François Viète, Galois-elmélet, Geometria, Gerolamo Cardano, Gottfried Wilhelm Leibniz, Grupoid, Gyűrű (matematika), Halmaz (matematika), Halmazelmélet, Hérón, India, Integritástartomány, Kínai ókor, Kivonás, Kombinatorika, Kommutativitás, Komplex számok, Konstans (matematika), Kvadratikus egyenlet, Lineáris algebra, Lineáris egyenlet, Lineáris egyenletrendszer, Lineáris leképezés, Matematika, ..., Matematikai analízis, Matematikai struktúra, Mátrix (matematika), Művelet, Monoid, Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi, Neutrális elem, Niccolò Tartaglia, Omar Hajjám, Osztás, Perzsa Birodalom, Polinom, Prímfelbontás, Racionális számok, Számelmélet, Számtan, Szimbólum, Szorzás, Természetes számok, Test (algebra), Valós számok, Vardhamána, Változó (matematika), Védák, Vektor, Vektortér. Bővíteni index (26 több) »
Abel-csoport
Az Abel-csoport vagy kommutatív csoport az olyan csoportok neve a matematikában, amelyekben a csoportművelet kommutatív.
Új!!: Algebra és Abel-csoport · Többet látni »
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Új!!: Algebra és Absztrakt algebra · Többet látni »
Algebrai számelmélet
Az algebrai számelmélet a számelmélet és így a matematika egy részterülete.
Új!!: Algebra és Algebrai számelmélet · Többet látni »
Asszociativitás
A matematikában az asszociativitás vagy csoportosíthatóság a kétváltozós (binér/bináris) matematikai műveletek egy tulajdonsága, fontos algebrai azonosság: ha A egy tetszőleges halmaz és *\!:\ A \times A \rightarrow A egy rajta értelmezett kétváltozós művelet (szokásos jelölés tetszőleges x, y \in A elemekre a *\!(x, y).
Új!!: Algebra és Asszociativitás · Többet látni »
Az algebra alaptétele
Az algebra alaptétele az (egyváltozós) komplex együtthatós polinomok legfontosabb tulajdonságát mondja ki: van gyökük, sőt egy n-edfokú polinomnak multiplicitással számolva pontosan n gyöke van.
Új!!: Algebra és Az algebra alaptétele · Többet látni »
Az iszlám aranykora
Iszlám díszítőművészet, Alhambra, Spanyolország Oroszlános udvara Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15. századra is kihatott.
Új!!: Algebra és Az iszlám aranykora · Többet látni »
Összeadás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Összeadás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Algebra és Összeadás · Többet látni »
Évariste Galois
Évariste Galois (Bourg-la-Reine, 1811. október 25. – Párizs, 1832. május 31.) francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója.
Új!!: Algebra és Évariste Galois · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Algebra és Babilon · Többet látni »
Bourbaki-csoport
'''Bourbaki-konferencia, 1938''' A képen látható balról jobbra: S. Weil, C. Pisot, A. Weil, J. Dieudonné, C. Chabauty, C. Ehresmann, J. Delsarte A Bourbaki matematikusok egy csoportjának gyűjtőneve, akik közvetlenül a második világháború előtt kezdték ezen a néven publikálni közösen megbeszélt munkáikat.
Új!!: Algebra és Bourbaki-csoport · Többet látni »
Brahmagupta
Brahmagupta (szanszkrit: ब्रह्मगुप्त) (598–668) indiai matematikus és csillagász.
Új!!: Algebra és Brahmagupta · Többet látni »
Cramer-szabály
A Cramer-szabály a lineáris egyenletrendszerek egyik megoldási módja.
Új!!: Algebra és Cramer-szabály · Többet látni »
Csoport (matematika)
A matematikában az asszociatív, invertálható grupoidokat csoportoknak nevezzük.
Új!!: Algebra és Csoport (matematika) · Többet látni »
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Új!!: Algebra és Csoportelmélet · Többet látni »
Diofantoszi egyenlet
A matematikában a diofantoszi egyenlet vagy diofantikus egyenlet olyan egész együtthatós, általában többismeretlenes algebrai egyenlet, amelynek megoldásait az egész, ritkábban a természetes számok, illetve racionális számok körében keressük.
Új!!: Algebra és Diofantoszi egyenlet · Többet látni »
Diophantosz
Az ''Aritmetika'' hatodik könyve (az első, 1621-es latin nyelvű kiadás címlapja) Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül) egyiptomi hellenisztikus matematikus.
Új!!: Algebra és Diophantosz · Többet látni »
Disztributivitás
A disztributivitás két matematikai műveletet összekapcsoló tulajdonság.
Új!!: Algebra és Disztributivitás · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Algebra és Egész számok · Többet látni »
Egyenlet
Egy igen korai (talán az első) ismert egyenlet, melyet az európai kultúrkörben felírtak, Robert Recorde ''The Whetstone of Witte'' c. értekezéséből (1557). Mai jelölésekkel átírva az egyenletet: 14x + 15.
Új!!: Algebra és Egyenlet · Többet látni »
Elemi algebra
Az algebra egyik alapvető ága az elemi algebra.
Új!!: Algebra és Elemi algebra · Többet látni »
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Új!!: Algebra és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »
Félcsoport
A matematikában az asszociatív grupoidokat félcsoportoknak nevezzük.
Új!!: Algebra és Félcsoport · Többet látni »
Földrajztudomány
A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.
Új!!: Algebra és Földrajztudomány · Többet látni »
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Új!!: Algebra és Függvény (matematika) · Többet látni »
Ferdetest
Az algebrában ferdetest a neve az olyan F egységelemes gyűrűnek, amelyben minden nemnulla elemnek van multiplikatív inverze, azaz minden x \in F, x \neq 0 elemhez van olyan x^ \in F elem, hogy x x^.
Új!!: Algebra és Ferdetest · Többet látni »
Fibonacci
Fibonacci szobra Pisában Fibonacci, más néven Leonardo di Pisa vagy Leonardo Pisano, Leonardo Bonacci, Leonardo Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) itáliai matematikus.
Új!!: Algebra és Fibonacci · Többet látni »
François Viète
François Viète (latinosan Franciscus Vieta) (1540 – 1603. december 13.) francia matematikus, III. Henrik és IV. Henrik francia király udvari ügyésze.
Új!!: Algebra és François Viète · Többet látni »
Galois-elmélet
A Galois-elmélet az absztrakt algebra egy meghatározó elmélete.
Új!!: Algebra és Galois-elmélet · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Algebra és Geometria · Többet látni »
Gerolamo Cardano
Gerolamo Cardano, (Pavia, 1501. szeptember 24. – Róma, 1576. szeptember 21.) olasz származású polihisztor; matematikus, orvos, biológus, fizikus, vegyész, asztrológus, csillagász, filozófus, okkultista, író és szerencsejátékos.
Új!!: Algebra és Gerolamo Cardano · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Algebra és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Grupoid
Az algebrában grupoidA grupoidokat egyes szerzők néha monoidoknak is nevezték, újabban azonban ezt a megnevezést inkább csak az úgynevezett egységelemes asszociatív grupoidra alkalmazzák.
Új!!: Algebra és Grupoid · Többet látni »
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Új!!: Algebra és Gyűrű (matematika) · Többet látni »
Halmaz (matematika)
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.
Új!!: Algebra és Halmaz (matematika) · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Algebra és Halmazelmélet · Többet látni »
Hérón
Alexandriai Hérón (10 körül – 75 körül) egyiptomi hellén gépész és matematikus.
Új!!: Algebra és Hérón · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Algebra és India · Többet látni »
Integritástartomány
A matematikában a kommutatív, zérusosztómentes gyűrűket integritástartományoknak vagy integritási tartományoknak nevezzük.
Új!!: Algebra és Integritástartomány · Többet látni »
Kínai ókor
A kínai ókor a kínai történelemnek az i. e. 18. század – i. sz. 220 közötti időszakát öleli fel, ami nagyjából egybeesik a közel-keleti és európai ókorral.
Új!!: Algebra és Kínai ókor · Többet látni »
Kivonás
"5 ‒ 2.
Új!!: Algebra és Kivonás · Többet látni »
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Új!!: Algebra és Kombinatorika · Többet látni »
Kommutativitás
A matematikában a kommutativitás vagy felcserélhetőség a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága.
Új!!: Algebra és Kommutativitás · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Algebra és Komplex számok · Többet látni »
Konstans (matematika)
A matematikában a konstans egy rögzített, de pillanatnyilag akár ismeretlen érték is lehet.
Új!!: Algebra és Konstans (matematika) · Többet látni »
Kvadratikus egyenlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Másodfokú egyenlet.
Új!!: Algebra és Kvadratikus egyenlet · Többet látni »
Lineáris algebra
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).
Új!!: Algebra és Lineáris algebra · Többet látni »
Lineáris egyenlet
Lineáris egyenleteknek nevezzük az L1(x)+c1.
Új!!: Algebra és Lineáris egyenlet · Többet látni »
Lineáris egyenletrendszer
A lineáris egyenletrendszer olyan többismeretlenes egyenletrendszer, ahol minden ismeretlen elsőfokon (azaz első hatványon) szerepel.
Új!!: Algebra és Lineáris egyenletrendszer · Többet látni »
Lineáris leképezés
Egy lineáris leképezés (vagy lineáris operátor) a matematikában, közelebbről a lineáris algebrában, egy azonos test feletti vektorterek között ható művelettartó függvény (szakszóval vektortér-homomorfizmus).
Új!!: Algebra és Lineáris leképezés · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Algebra és Matematika · Többet látni »
Matematikai analízis
Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.
Új!!: Algebra és Matematikai analízis · Többet látni »
Matematikai struktúra
A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.
Új!!: Algebra és Matematikai struktúra · Többet látni »
Mátrix (matematika)
A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).
Új!!: Algebra és Mátrix (matematika) · Többet látni »
Művelet
A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket.
Új!!: Algebra és Művelet · Többet látni »
Monoid
A matematikában az egységelemes félcsoportokat monoidoknak nevezzük.
Új!!: Algebra és Monoid · Többet látni »
Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi
Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi, latinosan Algorithmi (780 körül – 850 körül) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus, a matematika történetének egyik legjelentősebb képviselője.
Új!!: Algebra és Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi · Többet látni »
Neutrális elem
A neutrális elem, semleges elem vagy egységelem a matematikában az algebrai struktúrák elméletének egyik alapvető fogalma.
Új!!: Algebra és Neutrális elem · Többet látni »
Niccolò Tartaglia
Niccolò Fontana Tartaglia (Brescia, 1499 – Velence, 1557. december 13.), olasz matematikus, erődítményeket tervező mérnök, földmérő és a Velencei Köztársaság könyvelője.
Új!!: Algebra és Niccolò Tartaglia · Többet látni »
Omar Hajjám
Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.
Új!!: Algebra és Omar Hajjám · Többet látni »
Osztás
20 / 4.
Új!!: Algebra és Osztás · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Algebra és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Polinom
A matematikában a polinom (avagy többtagú algebrai egész kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók nemnegatív egész kitevőjű hatványainak szorzatai, illetve ilyenek összegei szerepelnek.
Új!!: Algebra és Polinom · Többet látni »
Prímfelbontás
A számelméletben a prímfelbontás (törzstényezős felbontás, esetleg prímfaktorizáció) az a folyamat, amikor egy összetett számot prím osztóira (törzstényezőire) bontjuk (faktorizáljuk).
Új!!: Algebra és Prímfelbontás · Többet látni »
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Új!!: Algebra és Racionális számok · Többet látni »
Számelmélet
A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.
Új!!: Algebra és Számelmélet · Többet látni »
Számtan
A számtan a matematikának legrégebbi és legszerteágazóbb területe, amely a számokkal, a számolás tudományával: a számok közötti műveletekkel, számolási szabályokkal foglalkozik.
Új!!: Algebra és Számtan · Többet látni »
Szimbólum
Az Európai Unió szimbóluma, a 12 ötágú csillag az óralap számaival azonos pozícióban A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik.
Új!!: Algebra és Szimbólum · Többet látni »
Szorzás
3\cdot4.
Új!!: Algebra és Szorzás · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Algebra és Természetes számok · Többet látni »
Test (algebra)
Az algebrában a test egy olyan F.
Új!!: Algebra és Test (algebra) · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Algebra és Valós számok · Többet látni »
Vardhamána
Vardhamána (szanszkrit: वर्धमान) (kb. Kr. e. 599 – Kr. e. 527, egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a dzsainizmus egyik fő prófétája, a 24 tírthankara közül az utolsó.
Új!!: Algebra és Vardhamána · Többet látni »
Változó (matematika)
A számítógép-tudományban és a matematikában a változó egy mennyiség vagy egy objektum szimbolikus jelölése.
Új!!: Algebra és Változó (matematika) · Többet látni »
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Új!!: Algebra és Védák · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Algebra és Vektor · Többet látni »
Vektortér
A vektortér, más néven lineáris tér a lineáris algebra egyik legalapvetőbb fogalma, amelyhez a geometriában (is) használt vektor fogalmának általánosítása vezet.
Új!!: Algebra és Vektortér · Többet látni »
