Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Boltzmann-állandó, Boltzmann-tényező, Eloszlásfüggvény, Energia, Fizika, Hőmérséklet, Hullámfüggvény, James Clerk Maxwell, Josiah Willard Gibbs, Kémia, Kvantummechanika, Lev Davidovics Landau, Matematika, Maxwell–Boltzmann-eloszlás, Mérték (matematika), Molekula, Mozgási energia, Sebesség, Statisztikus mechanika, Valószínűség, 1859, 1901.
Boltzmann-állandó
A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-állandó · Többet látni »
Boltzmann-tényező
A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-tényező · Többet látni »
Eloszlásfüggvény
Az (Ω, A, P) valószínűségi mezőn értelmezett X valószínűségi változó eloszlásfüggvénye a következő összefüggéssel definiált függvény: F: \mathbb \rightarrow \mathbb, \quad \quad F(x).
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Eloszlásfüggvény · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Energia · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Fizika · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Hőmérséklet · Többet látni »
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Hullámfüggvény · Többet látni »
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és James Clerk Maxwell · Többet látni »
Josiah Willard Gibbs
Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Josiah Willard Gibbs · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Kémia · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Kvantummechanika · Többet látni »
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Lev Davidovics Landau · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Matematika · Többet látni »
Maxwell–Boltzmann-eloszlás
A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Maxwell–Boltzmann-eloszlás · Többet látni »
Mérték (matematika)
A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Mérték (matematika) · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Molekula · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Mozgási energia · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Sebesség · Többet látni »
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Statisztikus mechanika · Többet látni »
Valószínűség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valószínűségszámítás.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és Valószínűség · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és 1859 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Boltzmann-eloszlás és 1901 · Többet látni »
