Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Aulich Lajos

Index Aulich Lajos

Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.

Tartalomjegyzék

  1. 127 kapcsolatok: Akasztás, Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Anton Csorich, Anton Vogel, Arad (Románia), Aradi vértanúk, Asbóth Lajos, Augusztus 10., Augusztus 11., Augusztus 25., Bakonyi Sándor, Balthasar Simunich, Batthyány Kázmér, Bayer József Ágost, Bánffy János (honvédtiszt), Bécs, Bécsi kongresszus, Beöthy Ödön, Bechtold Fülöp, Bem József, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1849), Budapest XV. kerülete, Christian Götz, Csallóköz, Csány László, Csorba László (történész), Dalmácia, Damjanich János, Délvidéki szerb felkelés (1848), Debrecen, December 17., Degré Alajos (ügyvéd), Duschek Ferenc, Első Francia Császárság, Eszék, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Galícia, Garam, Gazda István (tudománytörténész), Görgei Artúr, Görgey István, Guyon Richárd, Győr, Heinrich von Heß, Henryk Dembiński, Hermann Róbert, Honvédelmi Minisztérium, Horváth Mihály (történész), ... Bővíteni index (77 több) »

  2. 1793-ban született személyek
  3. Aradi vértanúk
  4. Kivégzett magyar személyek

Akasztás

Pisanello: Szent Anasztázia freskó részlete (Verona) Az akasztás az ember felakasztása a nyakánál fogva, kötéllel.

Megnézni Aulich Lajos és Akasztás

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.

Megnézni Aulich Lajos és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890.

Megnézni Aulich Lajos és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Anton Csorich

Anton Csorich von Monte Creto báró (Machichno, 1794. március 29. – Dornbach, 1864. július 15.) horvátországi születésű császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok tábornoka, 1850 és 1853 között osztrák hadügyminiszter.

Megnézni Aulich Lajos és Anton Csorich

Anton Vogel

Anton Vogel (? -1867.) osztrák altábornagy 1829-ben őrnagy a 2.gyalogezredben, 1832-ben alezredes, két év múlva pedig a 37.gyalogezred ezredese.

Megnézni Aulich Lajos és Anton Vogel

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Megnézni Aulich Lajos és Arad (Románia)

Aradi vértanúk

Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.

Megnézni Aulich Lajos és Aradi vértanúk

Asbóth Lajos

Nemescsói Asbóth Lajos (Keszthely, 1803. június 20. – Budapest, 1882. május 6.) honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a bécsi titkosrendőrség besúgója.

Megnézni Aulich Lajos és Asbóth Lajos

Augusztus 10.

Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.

Megnézni Aulich Lajos és Augusztus 10.

Augusztus 11.

Névnapok: Tiborc, Zsuzsanna + Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.

Megnézni Aulich Lajos és Augusztus 11.

Augusztus 25.

Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.

Megnézni Aulich Lajos és Augusztus 25.

Bakonyi Sándor

Bakonyi Sándor (Léva, 1805. október 29. – Szklenó, 1851. augusztus 15.) báró, honvéd vezérőrnagy.

Megnézni Aulich Lajos és Bakonyi Sándor

Balthasar Simunich

Balthazar Simunich (Novigrad, 1785. április 25. – Weinhaus, 1861. július 9.) császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári hadsereg egyik katonai vezetője.

Megnézni Aulich Lajos és Balthasar Simunich

Batthyány Kázmér

Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.

Megnézni Aulich Lajos és Batthyány Kázmér

Bayer József Ágost

Bayer József Ágost (Pest, 1821. március 19. – Gleichenberg, 1864. június 11.) magyar honvédezredes, történetíró, katonai szakíró.

Megnézni Aulich Lajos és Bayer József Ágost

Bánffy János (honvédtiszt)

Báró losonczi Bánffy János (Holtmaros vagy Torda, 1817. – Szilágybagos, 1852.) báró, honvédezredes.

Megnézni Aulich Lajos és Bánffy János (honvédtiszt)

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Megnézni Aulich Lajos és Bécs

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.

Megnézni Aulich Lajos és Bécsi kongresszus

Beöthy Ödön

Beöthy Ödön sírja Hamburgban Bessenyői Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796. december 2. – Hamburg, 1854. december 7.) magyar politikus és országgyűlési követ, Bihar vármegye főispánja.

Megnézni Aulich Lajos és Beöthy Ödön

Bechtold Fülöp

Báró Bechtold Fülöp vagy Philipp von Bechtold (Peremarton, 1787. január 18. – Linz, 1862. november 9.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik katonai vezetője.

Megnézni Aulich Lajos és Bechtold Fülöp

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

Megnézni Aulich Lajos és Bem József

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Megnézni Aulich Lajos és Buda (történelmi település)

Buda ostroma (1849)

Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.

Megnézni Aulich Lajos és Buda ostroma (1849)

Budapest XV. kerülete

Budapest XV.

Megnézni Aulich Lajos és Budapest XV. kerülete

Christian Götz

Christian Götz (magyarosan: Götz Keresztély; Lübben, 1783 – Vác, 1849. április 11.) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.

Megnézni Aulich Lajos és Christian Götz

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Megnézni Aulich Lajos és Csallóköz

Csány László

Csány László (Zalacsány, 1790 – Pest, 1849. október 10.) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Megnézni Aulich Lajos és Csány László

Csorba László (történész)

Csorba László (Budapest, 1952. szeptember 7. –) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, 2010-től 2016-ig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Megnézni Aulich Lajos és Csorba László (történész)

Dalmácia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).

Megnézni Aulich Lajos és Dalmácia

Damjanich János

Damjanich János (Jovan Damjanić, Staza (ma Horvátország) 1804. december 8. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Megnézni Aulich Lajos és Damjanich János

Délvidéki szerb felkelés (1848)

Az 1848–49-es délvidéki szerb felkelés során a magyarországi szerbek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc okozta kavarodást felhasználva megpróbálták kiharcolni önállóságukat.

Megnézni Aulich Lajos és Délvidéki szerb felkelés (1848)

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Aulich Lajos és Debrecen

December 17.

Névnapok: Lázár, Olimpia + Begónia, Belizár, Lázó.

Megnézni Aulich Lajos és December 17.

Degré Alajos (ügyvéd)

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

Megnézni Aulich Lajos és Degré Alajos (ügyvéd)

Duschek Ferenc

Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28. – Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.

Megnézni Aulich Lajos és Duschek Ferenc

Első Francia Császárság

A Francia Császárság egy történelmi francia államalakulat, amely 1804 és 1814 között (valamint száz nap erejéig 1815-ben) állt fenn, Bonaparte Napóleon uralkodása alatt.

Megnézni Aulich Lajos és Első Francia Császárság

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Megnézni Aulich Lajos és Eszék

Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)

Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.

Megnézni Aulich Lajos és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Megnézni Aulich Lajos és Galícia

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Megnézni Aulich Lajos és Garam

Gazda István (tudománytörténész)

Gazda István (Budapest, 1948. december 2. –) tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.

Megnézni Aulich Lajos és Gazda István (tudománytörténész)

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Megnézni Aulich Lajos és Görgei Artúr

Görgey István

Görgői és toporci Görgey István, 1848–49-ben Görgei (Késmárk, 1825. február 21. – Budapest, 1912. január 13.) honvédtiszt, történetíró, Görgei Artúr honvéd tábornok öccse.

Megnézni Aulich Lajos és Görgey István

Guyon Richárd

Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.

Megnézni Aulich Lajos és Guyon Richárd

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni Aulich Lajos és Győr

Heinrich von Heß

Heinrich von Hess (Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860) Heinrich Hermann Joseph von Heß (Bécs, 1788. március 17. – Bécs, 1870. április 13.) báró, osztrák császári tábornagy, 1860-tól a cs.-k.

Megnézni Aulich Lajos és Heinrich von Heß

Henryk Dembiński

Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (Strzałków, Lengyelország, 1791. január 16. – Párizs, 1864. június 13.), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd altábornagya.

Megnézni Aulich Lajos és Henryk Dembiński

Hermann Róbert

Hermann Róbert (Székesfehérvár, 1963. augusztus 24. –) magyar történész, publicista, író.

Megnézni Aulich Lajos és Hermann Róbert

Honvédelmi Minisztérium

Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium (rövidítése: HM) az államvédelmi struktúra egyik minisztériuma.

Megnézni Aulich Lajos és Honvédelmi Minisztérium

Horváth Mihály (történész)

Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig.

Megnézni Aulich Lajos és Horváth Mihály (történész)

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I.

Megnézni Aulich Lajos és I. Napóleon francia császár

I. Sándor orosz cár

I.

Megnézni Aulich Lajos és I. Sándor orosz cár

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Megnézni Aulich Lajos és II. Rákóczi Ferenc

Ipolyság

Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Megnézni Aulich Lajos és Ipolyság

Isaszeg

Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Aulich Lajos és Isaszeg

Isaszegi csata (1849)

Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára.

Megnézni Aulich Lajos és Isaszegi csata (1849)

Január 11.

Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.

Megnézni Aulich Lajos és Január 11.

Január 2.

Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.

Megnézni Aulich Lajos és Január 2.

Július 14.

Névnapok: Örs, Stella + Bonaventúra, Esztellia, Ferenc, Herkules, Jusztusz, Kamill, Kamilló, Örsi, Zala, Zalán, Zalánka.

Megnézni Aulich Lajos és Július 14.

Július 22.

Névnapok: Magdolna + Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.

Megnézni Aulich Lajos és Július 22.

Július 24.

Névnapok: Kincső, Kinga + Bernárd, Bernát, Borisz, Borocs, Csenge, Csengele, Dániel, Daniló, Dános, Kiri, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Levendula, Tina, Tinetta, Tinka.

Megnézni Aulich Lajos és Július 24.

Június 29.

Névnapok: Péter, Pál + Ádám, Aladár, Alicia, Aliz, Beáta, Ditta, Emma, Emmi, Emőke, Ivetta, Judit, Keszi, Kesző, Keve, Kövecs, Orbán, Orbó, Pável, Pető, Petra, Petrina, Pósa, Salómé, Szalóme, Szulamit, Ulászló.

Megnézni Aulich Lajos és Június 29.

Joseph Wenzel Radetzky

Joseph Wenzel Radetzky (teljes nevén: Johann Joseph Wenzel Anton Franz Karl Radetzky von Radetz gróf, cseh névformában Jan Josef Václav hrabě Radecký z Radče); (Sedlčany, Csehország, 1766. november 2. – Milánó, 1858. január 5.) cseh gróf, osztrák császári-királyi tábornagy (k.k.

Megnézni Aulich Lajos és Joseph Wenzel Radetzky

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

Megnézni Aulich Lajos és Josip Jelačić

Julier Ferenc

Julier Ferenc (Nagyvárad, 1878. október 10. – Budapest, 1944. április 25.) magyar katonatiszt, 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság vezérkari főnöke, majd katonai szakíró.

Megnézni Aulich Lajos és Julier Ferenc

Karcag

Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.

Megnézni Aulich Lajos és Karcag

Katona Tamás (történész)

Katona Tamás (Budapest, 1932. február 2. – Budapest, 2013. június 28.) magyar történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő (MDF), nagykövet.

Megnézni Aulich Lajos és Katona Tamás (történész)

Kápolna (település)

Kápolna község Heves vármegyében, a Füzesabonyi járásban.

Megnézni Aulich Lajos és Kápolna (település)

Kápolnai csata

A kápolnai csatában 1849.

Megnézni Aulich Lajos és Kápolnai csata

Körmöcbánya

Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.

Megnézni Aulich Lajos és Körmöcbánya

Kedves Gyula

Kedves Gyula (Baktalórántháza, 1962. június 28. –) magyar történész, egyetemi tanár, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének egyik kutatója, a Hadtörténeti Múzeum alkalmazottja, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője.

Megnézni Aulich Lajos és Kedves Gyula

Kiss Ernő (altábornagy)

Eleméri és ittebei Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.) honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike.

Megnézni Aulich Lajos és Kiss Ernő (altábornagy)

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Megnézni Aulich Lajos és Klapka György (tábornok)

Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.

Megnézni Aulich Lajos és Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Kmety György

Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.

Megnézni Aulich Lajos és Kmety György

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Megnézni Aulich Lajos és Kossuth Lajos

Kosztolányi Mór

Kosztolányi Mór (Nemeskosztolány, 1806. november 27. – Nemeskosztolány, 1884. május 17.) az 1848–49-es szabadságharc honvéd ezredese.

Megnézni Aulich Lajos és Kosztolányi Mór

Léva

A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.

Megnézni Aulich Lajos és Léva

Leiningen-Westerburg Károly

Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost (Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Megnézni Aulich Lajos és Leiningen-Westerburg Károly

Lenkey János

Lenkei és zádorfalvi Lenkey János (Eger, 1807. szeptember 7. – Arad, 1850. február 8.) 1848–49-es honvéd tábornok.

Megnézni Aulich Lajos és Lenkey János

Lipótvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Újvároska.

Megnézni Aulich Lajos és Lipótvár

Lipcsei csata

A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813.

Megnézni Aulich Lajos és Lipcsei csata

Ludvigh János

Ludvigh János (Szepesbéla, 1812. május 12. – Pest, 1870. július 11.) újságíró, politikus, Ludvigh Gyula (1841–1919) mérnök édesapja.

Megnézni Aulich Lajos és Ludvigh János

Ludwig Hauk

Ludwig Hauk (Bécs, 1799. szeptember – Arad, 1850. február 19.) (Hauk Lajos) osztrák származású honvéd alezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik katonája, az aradi vértanúk egyike.

Megnézni Aulich Lajos és Ludwig Hauk

Lukács Sándor (politikus)

Lukács Sándor (Magyarhomorog, 1823. május 23. – Bisanos, Franciaország, 1854. június 8.) ügyvéd, kormánybiztos, országgyűlési képviselő.

Megnézni Aulich Lajos és Lukács Sándor (politikus)

Magyar Történelmi Társulat

Mikó Imre arcképe, Pollák Zsigmond metszete, 1876 A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.

Megnézni Aulich Lajos és Magyar Történelmi Társulat

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Megnézni Aulich Lajos és Március 31.

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Megnézni Aulich Lajos és Mészáros Lázár

Móga János

Móga János szobra Pákozdon Brotzkai Móga János Ferenc (Brockó, 1784. december 25.Ezzel szemben több lexikon és enciklopédia hibásan is Bockót jelöli meg születési helyként, ami elírásból adódik.

Megnézni Aulich Lajos és Móga János

Minorita

#ÁTIRÁNYÍTÁS Minoriták.

Megnézni Aulich Lajos és Minorita

Nagysándor József

Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1804. október 17. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy,--> az aradi vértanúk egyike.

Megnézni Aulich Lajos és Nagysándor József

Nápoly

Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.

Megnézni Aulich Lajos és Nápoly

Október 5.

Névnapok: Aurél + Apollinár, Attila, Atilla, Etele, Flamina, Flávia, Fulvia, Galina, Pálma, Palmira, Peregrina, Petra, Placid, Szendile, Tulipán, Tullia.

Megnézni Aulich Lajos és Október 5.

Október 6.

Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.

Megnézni Aulich Lajos és Október 6.

Ordódy Kálmán

Alsó-liészkói és rozsony-miticzi Ordódy Kálmán Keresztelő János Ferenc (Bagota, 1815. január 10. – Buda, Várnegyed, 1871. december 14.) császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos.

Megnézni Aulich Lajos és Ordódy Kálmán

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Megnézni Aulich Lajos és Oroszországi hadjárat (1812)

Országos Honvédelmi Bizottmány

Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848.

Megnézni Aulich Lajos és Országos Honvédelmi Bizottmány

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

Megnézni Aulich Lajos és Osztrák Császárság

Pákozdi csata

A pákozd-sukorói csata vagy röviden pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első jelentős összecsapása volt.

Megnézni Aulich Lajos és Pákozdi csata

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Megnézni Aulich Lajos és Párizs

Perczel Mór

Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

Megnézni Aulich Lajos és Perczel Mór

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Aulich Lajos és Pozsony

Quintus Horatius Flaccus

Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.

Megnézni Aulich Lajos és Quintus Horatius Flaccus

Rétság

Rétság kisváros Nógrád vármegyében a Rétsági járás székhelye.

Megnézni Aulich Lajos és Rétság

Rendfokozat

A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.

Megnézni Aulich Lajos és Rendfokozat

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Megnézni Aulich Lajos és Selmecbánya

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Aulich Lajos és Szeged

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Megnézni Aulich Lajos és Szemere Bertalan

Szeptember 21.

Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

Megnézni Aulich Lajos és Szeptember 21.

Szilágyi Sándor (történész)

Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.

Megnézni Aulich Lajos és Szilágyi Sándor (történész)

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Megnézni Aulich Lajos és Tisza

Trónfosztás

#ÁTIRÁNYÍTÁS A Habsburg-ház magyar trónfosztásai.

Megnézni Aulich Lajos és Trónfosztás

Trencsén vármegye

Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Megnézni Aulich Lajos és Trencsén vármegye

Turóc

A Turóc (szlovákul Turiec, németül Turz) folyó Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Vág bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Aulich Lajos és Turóc

Turcsek

Turcsek (szlovákul Turček, németül Turz) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Megnézni Aulich Lajos és Turcsek

Vaja

Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Megnézni Aulich Lajos és Vaja

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Megnézni Aulich Lajos és Vác

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Megnézni Aulich Lajos és Vág (folyó)

Verbász

Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Megnézni Aulich Lajos és Verbász

Verebély

Verebély (szlovákul Vráble) város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Megnézni Aulich Lajos és Verebély

Világosi fegyverletétel

Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.

Megnézni Aulich Lajos és Világosi fegyverletétel

Vukovics Sebő

Berekszói Vukovics Sebő (Fiume, 1811. július 20. – London, 1872. november 19.) politikus, a Szemere-kormány igazságügyminisztere.

Megnézni Aulich Lajos és Vukovics Sebő

Zára

Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

Megnézni Aulich Lajos és Zára

Zászlós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rendfokozat.

Megnézni Aulich Lajos és Zászlós

Zólyom

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.

Megnézni Aulich Lajos és Zólyom

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni Aulich Lajos és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

1848–49-es honvédsereg

nagysallói ütközet. 1849. április 19-én Nagysallónál verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Egyenruharajzok a szabadságharcból Kisjézust a királyi jelvényekkel ábrázolja, lábuk alatt a Földgolyóval.

Megnézni Aulich Lajos és 1848–49-es honvédsereg

Lásd még

1793-ban született személyek

Aradi vértanúk

Kivégzett magyar személyek

, I. Napóleon francia császár, I. Sándor orosz cár, II. Rákóczi Ferenc, Ipolyság, Isaszeg, Isaszegi csata (1849), Január 11., Január 2., Július 14., Július 22., Július 24., Június 29., Joseph Wenzel Radetzky, Josip Jelačić, Julier Ferenc, Karcag, Katona Tamás (történész), Kápolna (település), Kápolnai csata, Körmöcbánya, Kedves Gyula, Kiss Ernő (altábornagy), Klapka György (tábornok), Klemens Wenzel Lothar von Metternich, Kmety György, Kossuth Lajos, Kosztolányi Mór, Léva, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Lipótvár, Lipcsei csata, Ludvigh János, Ludwig Hauk, Lukács Sándor (politikus), Magyar Történelmi Társulat, Március 31., Mészáros Lázár, Móga János, Minorita, Nagysándor József, Nápoly, Október 5., Október 6., Ordódy Kálmán, Oroszországi hadjárat (1812), Országos Honvédelmi Bizottmány, Osztrák Császárság, Pákozdi csata, Párizs, Perczel Mór, Pozsony, Quintus Horatius Flaccus, Rétság, Rendfokozat, Selmecbánya, Szeged, Szemere Bertalan, Szeptember 21., Szilágyi Sándor (történész), Tisza, Trónfosztás, Trencsén vármegye, Turóc, Turcsek, Vaja, Vác, Vág (folyó), Verbász, Verebély, Világosi fegyverletétel, Vukovics Sebő, Zára, Zászlós, Zólyom, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1848–49-es honvédsereg.