Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben, A Dráva-vonal védelme (1848), Akasztás, Arad (Románia), Aradi vértanúk, Öttevény, Badacsony, Badacsonytomaj, Balassagyarmat, Bartha Albert, Bécs, Buda ostroma (1849), Budapest, Budapest története, Csány László, Csorna, Duna, Esztergom, Fackh Károly, Február 20., Február 26., Február 27., Felségsértés, Fjodor Vasziljevics Rüdiger, Franz Bott, Franz von Schlik, Franz Wyss, Görgei Artúr, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Habsburg Birodalom, Honismeret (folyóirat), Huszár, Isaszegi csata (1849), Július 11., Július 15., Július 17., Július 2., Június 2., Josip Jelačić, Julius Jacob von Haynau, Kápolnai csata, Kmety György, Komáromi csaták, Magyarország, Maros, Móga János, Nagykovácsi, Október 27., Október 6., Olaszország történelme, ..., Rendfokozat, Szamossy Elek, Szent István-székesegyház (Bécs), Vaja, Vác, Világosi fegyverletétel, 1808, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1848–49-es honvédsereg, 1849, 1930. Bővíteni index (12 több) »
A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben
A '''Császári-Királyi Hadsereg''' csapatzászlaja (''k.k. Truppenfahne'') 1806-ig, 1806-tól a ketfejű sas fölé a német-római császári korona (''Reichskrone'') helyett az osztrák császári korona került. A Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) színvonala a 19. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt.
Új!!: Poeltenberg Ernő és A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben · Többet látni »
A Dráva-vonal védelme (1848)
A nemzetőri viseletről készült színezett nyomtatvány Dráván 1848. augusztus 14-i toborzó felhívás a Nemzetőrségbe való belépéshez Josip Jelačić (Jellasics József) horvát bán 1848.
Új!!: Poeltenberg Ernő és A Dráva-vonal védelme (1848) · Többet látni »
Akasztás
Pisanello: Szent Anasztázia freskó részlete (Verona) Az akasztás az ember felakasztása a nyakánál fogva, kötéllel.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Akasztás · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Arad (Románia) · Többet látni »
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Aradi vértanúk · Többet látni »
Öttevény
Öttevény község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Öttevény · Többet látni »
Badacsony
A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, amely a Balaton északi partján magasodik Badacsonytomaj mellett.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Badacsony · Többet látni »
Badacsonytomaj
A város látképe A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom Badacsonytomaj városka Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Badacsonytomaj · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Balassagyarmat · Többet látni »
Bartha Albert
Nagyborosnyói Bartha Albert (Kolozsvár, 1877. augusztus 12. – New York, 1960. december 2.) magyar katonatiszt, politikus, honvédelmi miniszter (előbb a Bánságé, majd Magyarországé).
Új!!: Poeltenberg Ernő és Bartha Albert · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Bécs · Többet látni »
Buda ostroma (1849)
Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Buda ostroma (1849) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Budapest · Többet látni »
Budapest története
Budapest-montázs A mai Budapest 1873.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Budapest története · Többet látni »
Csány László
Csány László (Zalacsány, 1790 – Pest, 1849. október 10.) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Csány László · Többet látni »
Csorna
A csornai Premontrei Prépostság légi képe A Jézus Szíve katolikus templom Csorna belvárosában A csornai Margit Kórház madártávlatból Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Csorna · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Duna · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Esztergom · Többet látni »
Fackh Károly
Fackh Károly (Buda, 1834. október 23. – Budapest, 1898. november 7.) politikus, országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos, a Magyar Nyugati Vasút vezérigazgatója, majd elnöke, Rákosliget megalapításának kezdeményezője és vezetője.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Fackh Károly · Többet látni »
Február 20.
Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Február 20. · Többet látni »
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Február 26. · Többet látni »
Február 27.
Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Február 27. · Többet látni »
Felségsértés
A felségsértés régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Felségsértés · Többet látni »
Fjodor Vasziljevics Rüdiger
Fjodor Vasziljevics Rüdiger (Mitau ma Jelgava, 1784. – Szentpétervár, 1856. június 2.) gróf, cári lovassági tábornok.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Fjodor Vasziljevics Rüdiger · Többet látni »
Franz Bott
Thorma János: Aradi Vértanúk A vértanúk levétele a bitófákról (festmény) Franz Bott (1813 Fünfhaus –1883 Brünn) brünni katonai hóhér az aradi vár hóhéra, aki az aradi vértanúk kivégzője volt 1849.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Franz Bott · Többet látni »
Franz von Schlik
Franz Anton Heinrich Johann Prokop Don Bosco Felix von Schlik Bassano és Weißkirchen grófja (Graf zu Bessano und Weisskirchen (Prága, 1789. május 23. – Bécs, 1862. március 17.) császári-királyi lovassági tábornok (k.k. General der Kavallerie), az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant), a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) egyik legsikeresebb tábornoka. Nevét több korabeli forrás Franz von Schlick formában is írta.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Franz von Schlik · Többet látni »
Franz Wyss
Franz Wyss (1796 – Csorna, 1849. június 13.) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Franz Wyss · Többet látni »
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Görgei Artúr · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Honismeret (folyóirat)
Honismeret Közreadja a Honismereti Szövetség.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Honismeret (folyóirat) · Többet látni »
Huszár
Magyar Frimont huszár. A 9. huszárezred parancsnoka 1806-1831 között Frimont János volt,http://huszarmuzeum.hu/tartalom.php?tart.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Huszár · Többet látni »
Isaszegi csata (1849)
Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Isaszegi csata (1849) · Többet látni »
Július 11.
Névnapok: Lili, Nóra + Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Július 11. · Többet látni »
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Július 15. · Többet látni »
Július 17.
Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Július 17. · Többet látni »
Július 2.
Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Július 2. · Többet látni »
Június 2.
Névnapok: Anita, Kármen + Ábel, Amélia, Anna, Ármin, Ármina, Blandina, Csilla, Erazmus, Etele, Etre, Eugén, Gamáliel, Gemella, Geminián, Irma, Jenő, Kornél, Péter, Pető, Razmus, Rézmán, Vénusz.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Június 2. · Többet látni »
Josip Jelačić
Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Josip Jelačić · Többet látni »
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »
Kápolnai csata
A kápolnai csatában 1849.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Kápolnai csata · Többet látni »
Kmety György
Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Kmety György · Többet látni »
Komáromi csaták
Komáromi csatáknak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi várat védő magyar haderők és az ostromló osztrák hadsereg közötti három csatát nevezzük.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Komáromi csaták · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Maros · Többet látni »
Móga János
Móga János szobra Pákozdon Brotzkai Móga János Ferenc (Brockó, 1784. december 25.Ezzel szemben több lexikon és enciklopédia hibásan is Bockót jelöli meg születési helyként, ami elírásból adódik. (keresztelés) – Szászerked, 1861. november 10.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Móga János · Többet látni »
Nagykovácsi
Nagykovácsi nagyközség Pest vármegyében, a Budakeszi járásban.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Nagykovácsi · Többet látni »
Október 27.
Névnapok: Szabina + Antonietta, Bese, Salómé, Szabella, Szabrina, Szavella.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Október 27. · Többet látni »
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Október 6. · Többet látni »
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Olaszország történelme · Többet látni »
Rendfokozat
A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Rendfokozat · Többet látni »
Szamossy Elek
Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Szamossy Elek · Többet látni »
Szent István-székesegyház (Bécs)
A Szent István-székesegyház (németül Stephansdom, Stephanskirche, elterjedt becenevén Steffl) az első keresztény vértanú és Mindenszentek tiszteletére felszentelt, a 12. századtól több évszázadon át épített gótikus székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Szent István-székesegyház (Bécs) · Többet látni »
Vaja
Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Vaja · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Vác · Többet látni »
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Új!!: Poeltenberg Ernő és Világosi fegyverletétel · Többet látni »
1808
Nincs leírás.
Új!!: Poeltenberg Ernő és 1808 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Poeltenberg Ernő és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Poeltenberg Ernő és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1848–49-es honvédsereg
nagysallói ütközet. 1849. április 19-én Nagysallónál verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Egyenruharajzok a szabadságharcból Kisjézust a királyi jelvényekkel ábrázolja, lábuk alatt a Földgolyóval. Az 1848–49-es magyar honvédsereg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb eredménye volt.
Új!!: Poeltenberg Ernő és 1848–49-es honvédsereg · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Poeltenberg Ernő és 1849 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Poeltenberg Ernő és 1930 · Többet látni »
