Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
113 kapcsolatok: Alsókubin, Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, Augusztus 11., Áchim L. András, Árva vármegye, Bécs, Békéscsaba, Bethlen István (politikus), Budapest, Csorba János (politikus), December 24., December 5., Derecske, Dessewffy Gyula, Dudás József, Egységes Párt, Előőrs (hetilap), Első világháború, Emléktáblák Budapest I. kerületében, Evangélikus kereszténység, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Felvidék, Gömbös Gyula, Gestapo, Heidelberg, Június 6., K. u. k., Kállai Gyula, Közigazgatás, Közokirat-hamisítás, Kővágóörs, Keleti front (első világháború), Kiskunfélegyháza, Kiss János (altábornagy), Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Kommunisták Magyarországi Pártja, Kommunizmus, Konkoly-Thege Kálmán, Kovács Imre (politikus), Lipcse (Németország), Lovasság, Magyar Front, Magyar Királyság, Magyar Mickiewicz Társaság, Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt, Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, Magyar Országos Véderő Egyesület, Magyar radikális jobboldal, Magyarország, Magyarország és Lengyelország kapcsolatai, ..., Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Tanácsköztársaság, Május 27., Március 19., Második világháború, Munkácsy Mihály, Nagy Jenő (katonatiszt), Németország, Nemzeti Parasztpárt, November 19., November 22., November 9., Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, Október 11., Olasz front (első világháború), Osztrák–Magyar Monarchia, Soos Géza, Sopronkőhida, Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952), Szakasits Árpád, Szarvas (település), Széchenyi István, Szózat (napilap), Szeged, Szerbia elleni hadjárat (első világháború), Szovjetunió, Tarpa, Tartsay Vilmos, Tildy Zoltán (politikus), Vigh Károly (történész), Zsidók, Zsilinszky Mihály, 1720, 1838, 1846, 1852, 1862, 1883, 1886, 19. század, 1900, 1904, 1908, 1909, 1910, 1918, 1919, 1923, 1925, 1926, 1930, 1931-es választások, 1932, 1935-ös választások, 1938, 1939-es választások, 1941, 1942, 1944, 1945, 1974. Bővíteni index (63 több) »
Alsókubin
Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín, németül Unterkubin) város Szlovákiában.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Alsókubin · Többet látni »
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (régebbi nevein Rózsa Ferenc Gimnázium, Rudolf Főgimnázium) (mint a neve is mutatja) egy békéscsabai középfokú oktatási intézmény, gimnázium és kollégium.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium · Többet látni »
Augusztus 11.
Névnapok: Tiborc, Zsuzsanna + Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Augusztus 11. · Többet látni »
Áchim L. András
Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András) (Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.) magyar gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő, akit Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, Zsilinszky Gábor agyonlőtt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Áchim L. András · Többet látni »
Árva vármegye
Árva vármegye (szlovákul: Orava, németül: Arwa, lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Árva vármegye · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Bécs · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Békéscsaba · Többet látni »
Bethlen István (politikus)
László Fülöp: Bethlen István díszmagyarban Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Bethlen István (politikus) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Budapest · Többet látni »
Csorba János (politikus)
Csorba János (Makó, 1897. augusztus 9. – Budapest, 1986. szeptember 11.) magyar ügyvéd, kisgazdapárti politikus, a német megszállás után Budapest első polgármestere, az 1956-os forradalom idején az újjáalakult Kisgazdapárt vezetője.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Csorba János (politikus) · Többet látni »
December 24.
Névnapok: Ádám, Éva + Adala, Adália, Adél, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Alinka, Azálea, Délibáb, Evila, Evita, Hermina, Iringó, Léda, Mínea, Noé, Noémi, Vica.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és December 24. · Többet látni »
December 5.
Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és December 5. · Többet látni »
Derecske
Derecske város Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Derecske · Többet látni »
Dessewffy Gyula
Cserneki és tarkeöi gróf Dessewffy Gyula (Budapest, 1909. november 21. – Curitiba, Brazília, 2000. augusztus 12.) politikus, újságíró a Deák Ferenc Társaság elnöke.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Dessewffy Gyula · Többet látni »
Dudás József
Dudás József (Marosvásárhely, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1957. január 19.) szerelő lakatos, műszaki tanácsadó, kommunista, majd kisgazda politikus, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik önálló elképzelésekkel és politikai ambíciókkal fellépő, radikális politikai nézeteket képviselő felkelő-parancsnoka, az ún.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Dudás József · Többet látni »
Egységes Párt
Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922–1932, Nemzeti Egység Pártja: 1932–1938 között, 1939 után Magyar Élet Pártja) a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Egységes Párt · Többet látni »
Előőrs (hetilap)
Előörs az alakuló Nemzeti Radikális Párt budapesti politikai hetilapja 1928–1932 közt, kiadója a Centrum Kiadó Rt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Előőrs (hetilap) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Első világháború · Többet látni »
Emléktáblák Budapest I. kerületében
Budapest I. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Emléktáblák Budapest I. kerületében · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Felvidék · Többet látni »
Gömbös Gyula
Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Gömbös Gyula · Többet látni »
Gestapo
Rudolf Diels, a Gestapo első parancsnoka (Bundesarchiv, Bild 183-K0108-0501-003) A Gestapo (Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Gestapo · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Heidelberg · Többet látni »
Június 6.
Névnapok: Norbert, Cintia + Artemisz, Artemízia, Citta, Délia, Filip, Fülöp, Gilbert, Klaudia, Klaudiusz, Kolos, Kolozs, Lícia, Norberta, Norman, Norton, Szintia.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Június 6. · Többet látni »
K. u. k.
németül ''Gran'') császári és királyi katonai helyőrség-parancsnokság pecsétje 1900-ból Császári és királyi katonai parancsnokságok elhelyezése 1898-ban A német k. u. k. rövidítés (kaiserlich und königlich, magyarul cs. és kir., császári és királyi) az Osztrák–Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és K. u. k. · Többet látni »
Kállai Gyula
Kállai Gyula (Berettyóújfalu, 1910. június 1. – Budapest, 1996. március 12.) magyar kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kállai Gyula · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Közigazgatás · Többet látni »
Közokirat-hamisítás
A közokirat-hamisítás a közbizalom elleni bűncselekmények körébe tartozó egyik bűncselekmény.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Közokirat-hamisítás · Többet látni »
Kővágóörs
Kővágóörs község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban, a Balatontól pár kilométerre.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kővágóörs · Többet látni »
Keleti front (első világháború)
A keleti front az első világháborúban a központi hatalmak, Németország és Ausztria–Magyarország, illetve Oroszország harctevékenységének fő színtere volt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Keleti front (első világháború) · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Kiss János (altábornagy)
Vitéz kolosvári Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24. – Budapest, 1944. december 8.) altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János (altábornagy) · Többet látni »
Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–1904-es tanév első félévére Képeslap 1940-ből Botanikus kerti belépőjegy A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem · Többet látni »
Kommunisták Magyarországi Pártja
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi leninista kommunista párt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kommunisták Magyarországi Pártja · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kommunizmus · Többet látni »
Konkoly-Thege Kálmán
Konkoly-Thege Kálmán (Komárom, 1880. március 18. – Vorden, Hollandia, 1971. augusztus 18.) magyar honvéd huszárezredes, országgyűlési képviselő.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Konkoly-Thege Kálmán · Többet látni »
Kovács Imre (politikus)
Kovács Imre (Alcsút, 1913. március 10. – New York, 1980. október 27.) magyar politikus, a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, népi író, később parasztpárti politikus, aki a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele előtt emigrált.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kovács Imre (politikus) · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Lovasság
Lovasság – Bugac, 2014 A lovasság lovon mozgó, lóhátról főleg szálfegyverekkel (kard, lándzsa, dzsida) harcoló haderő elnevezése, amely korábban minden nagy hadsereg fontos része volt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Lovasság · Többet látni »
Magyar Front
A Magyar Front a német megszállás (1944. március 19. – 1945. április 4.) alatt illegalitásba szorult magyar pártok és vallási szervezetek, illetve tömegszervezetek náciellenes szövetkezése volt, amely 1944 májusában jött létre, s decemberig működött, amikor is a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front átvette szerepét.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar Front · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Mickiewicz Társaság
A Magyar Mickiewicz Társaság (lengyelül: Węgierskie Towarzystwo im. Mickiewicza, franciául: Société Hongroise Mickiewicz) 1929 és 1948 között működött lengyel–magyar irodalmi és kulturális egyesület volt, amely személyi összetétele és az általa megvalósított program alapján mindmáig a valaha volt legjelentősebb lengyelbarát szervezet Magyarországon.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar Mickiewicz Társaság · Többet látni »
Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (MNFP), rövid nevén Fajvédő Párt magyarországi szélsőjobboldali párt volt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt · Többet látni »
Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága
A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága a nyilas uralom megdöntését és a német csapatok Magyarországról való kiűzését célul tűző, illegalitásban működő szervezet volt Magyarországon a második világháború végén.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága · Többet látni »
Magyar Országos Véderő Egyesület
VI. kerület, Podmaniczky u. 45.) A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar Országos Véderő Egyesület · Többet látni »
Magyar radikális jobboldal
A magyar radikális jobboldal (más néven nemzeti radikálisok) a nemzeti radikalizmus ideológiájának magyar nemzetre vonatkozó változatát valló személyek és politikai szervezetek.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyar radikális jobboldal · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyarország · Többet látni »
Magyarország és Lengyelország kapcsolatai
Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014. március 15-én A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai · Többet látni »
Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben
A Horthy-rendszerben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén nemzetgyűlési választások) részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, fajvédő) pártok, elemek kiszorítása érdekében.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben · Többet látni »
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Május 27.
Névnapok: Hella + Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Május 27. · Többet látni »
Március 19.
Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Március 19. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Második világháború · Többet látni »
Munkácsy Mihály
Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Munkácsy Mihály · Többet látni »
Nagy Jenő (katonatiszt)
Nagy Jenő (Németújvár, 1898. december 31. – Budapest, 1944. december 8.) magyar katonatiszt, vezérkari ezredes.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Nagy Jenő (katonatiszt) · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Németország · Többet látni »
Nemzeti Parasztpárt
A Nemzeti Parasztpárt alapításának 50. évfordulójára emelt emlékmű Makón, a Maros partján A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Nemzeti Parasztpárt · Többet látni »
November 19.
Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és November 19. · Többet látni »
November 22.
Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és November 22. · Többet látni »
November 9.
Névnapok: Tivadar + Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és November 9. · Többet látni »
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom · Többet látni »
Október 11.
Névnapok: Brigitta + Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Gitta, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Október 11. · Többet látni »
Olasz front (első világháború)
Az olasz front (osztrák–magyar szóhasználatban délnyugati front néven is) az első világháború egyik frontvonala volt, ahol 1915-től 1918-ig Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai, illetve 1918-ban más antant csapatok és német segédcsapatok is küzdöttek egymással.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Olasz front (első világháború) · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Soos Géza
Soos Géza, névváltozat: Soós (Budapest, 1912. október 13. – McConnelsburg, Pennsylvania, USA, 1953. szeptember 5.) jogász, református lelkipásztor, a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség tagja, majd elnöke; egyik szervezője az 1942-es és 1943-as szárszói konferenciának, az Auschwitzi Jegyzőkönyv lefordíttatója és terjesztője, zsidómentő, a Magyar Testvéri Közösség, a Magyar Függetlenségi Mozgalom és a Kiugrási Iroda vezető egyénisége, az 1943–1944-es évek magyar nemzeti ellenállási mozgalmának kiemelkedő személyisége.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Soos Géza · Többet látni »
Sopronkőhida
Sopronkőhida (németül Steinambrückl) Sopron egyik városrésze, kertes családi házas övezet.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Sopronkőhida · Többet látni »
Sopronkőhidai Fegyház és Börtön
A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet Győr-Moson-Sopron vármegyei Sopronkőhida településen (Sopron városrésze).
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Sopronkőhidai Fegyház és Börtön · Többet látni »
Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)
Szabad Szó (1889. október 28 — 1952. február 3.) politikai, társadalmi és közgazdasági lap.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952) · Többet látni »
Szakasits Árpád
Veres Péter író, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád az 1947. május elsejei ünnepségen, Hősök tere, Budapest Szakasits Árpád Ferenc (olykor Szakasics; Budapest, 1888. december 6. – Budapest, 1965. május 3.) magyar újságíró, politikus, eszperantista, Budapest törvényhatósági bizottsági elnöke (tulajdonképpen főpolgármester), az 1946.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szakasits Árpád · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szarvas (település) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Széchenyi István · Többet látni »
Szózat (napilap)
Szózat politikai napilap 1919.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szózat (napilap) · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szeged · Többet látni »
Szerbia elleni hadjárat (első világháború)
A Szerbia elleni hadjárat az Osztrák–Magyar Monarchia (később pedig a Német Birodalom és Bulgária) hadművelete volt az első világháború balkáni frontján, amelynek célja a délszláv állam haderejének legyőzése és területének megszállása volt.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szerbia elleni hadjárat (első világháború) · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szovjetunió · Többet látni »
Tarpa
Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tarpa · Többet látni »
Tartsay Vilmos
Tartsay Vilmos vagy Tarcsay Vilmos (Érsekújvár, 1901. július 22. – Budapest, 1944. december 8.) vezérkari százados, részt vett a magyar ellenállási mozgalomban a második világháború idején.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tartsay Vilmos · Többet látni »
Tildy Zoltán (politikus)
Festetics-palota, Pollack Mihály tér 3.) Sírja a Farkasréti temetőben: 49/7-2-6. Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18. – Budapest, 1961. augusztus 3.) református lelkész, politikus, magyar miniszterelnök, majd köztársasági elnök.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tildy Zoltán (politikus) · Többet látni »
Vigh Károly (történész)
Vigh Károly (névvariáns: Vígh Károly; Losonc, 1918. június 28. − Budapest, 2013. november 3.) történész, a történettudományok doktora.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Vigh Károly (történész) · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Zsidók · Többet látni »
Zsilinszky Mihály
Zsilinszky Mihály (Békéscsaba, 1838. május 1. – Budapest, 1925. október 6.) magyar belső titkos tanácsos, államtitkár, tanár, történész, az MTA tagja (levelező: 1878, rendes: 1899).
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Zsilinszky Mihály · Többet látni »
1720
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1720 · Többet látni »
1838
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1838 · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1846 · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1852 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1862 · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1883 · Többet látni »
1886
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1886 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1900 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1904 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1908 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1909 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1919 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1923 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1925 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1926 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1930 · Többet látni »
1931-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1931-es_választások.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1931-es választások · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1932 · Többet látni »
1935-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1935-ös_választások.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1935-ös választások · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1938 · Többet látni »
1939-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1939-es_választások.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1939-es választások · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1941 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1942 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1945 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Bajcsy-Zsilinszky Endre és 1974 · Többet látni »
