Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
203 kapcsolatok: Aasa Kajsz, Abbászida, Abbászidák, Abu Abdalláh al-Idríszi, Abu Ali Miszkavajh, Abu Bakr ibn Tufajl, Abu l-Alá al-Maarri, Abu l-Aszvad ad-Duali, Abu l-Fidá, Abu Mihdzsan, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Abu Nuvász, Abu Sáma, Abu Ubajd al-Bakri, Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi, Ahmad ibn Fadlán, Ahmad ibn Jahja al-Baládzuri, Al-Damiri, Al-Hákim fátimida kalifa, Al-Kindi, Al-Makkari, Al-Mamún abbászida kalifa, Al-Manszúr abbászida kalifa, Al-Szujúti, Alexandria, Algebra, Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi, Alkímia, Amr ibn Kulszúm, Anatómia, Antar-regény, Antara ibn Saddád, Arab írás, Arab nyelv, Arabok, Arábia, Arisztotelész, Asztrológia, Averroës, Avicenna, Az Ezeregyéjszaka meséi, Ásványtan, Észak-Afrika, Bagdad, Banú Hilál, Bar Hebraeus, Beduin, Biblia, Bizánci Birodalom, Boncolás, ..., Botanika, Budapest, Burda, Córdobai Kalifátus, Corrientes-fok, Damaszkusz, Dervis, Diván, Dogmatika, Dzsarír ibn Atijja, Dzsáhilijja, Egyenlet, Egyiptom, Egzegézis, Eukleidész (matematikus), Európa, Európa Könyvkiadó, Farazdak, Földrajz, Fikh, Filológia, Görög filozófia, Genealógia, Geometria, Germanus Gyula, Goldziher Ignác, Hadísz, Halíl ibn Ahmad, Hanbaliták, Hárún ar-Rasíd, Hárisz ibn Hilliza, Hülegü ilhán, Hispania, Hispánia, Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi, I. al-Mutaszim abbászida kalifa, I. Muávija omajjád kalifa, Ibn Abi Uszajbia, Ibn al-Hajtham, Ibn Battúta, Ibn Báddzsa, Ibn Khaldún, Ibn Khallikán, Ibn Kuteiba, Ibn Ruszta, Imru l-Kajsz, India, Iszlám, Izz ad-Dín Ibn al-Aszír, Jákút, Kairó, Kalifa, Kaszída, Kína, Könyvtár, Közép-Ázsia, Középkor, Középkori arab tudomány, Középkori latin irodalom, Középkori zsidó irodalom, Közel-Kelet, Kúpszelet, Keleti Források – Fontes Orientales, Kereszténység, Keresztes háborúk, Klaudiosz Ptolemaiosz, Kopt, Korán, Kozmográfia, Labíd ibn Rabía, Latin nyelv, Ló, Makáma, Maróth Miklós, Matematika, Mecénás, Melkita bizánci katolikus egyház, Mezőgazdaság, Mezopotámia, Monográfia, Muallakát, Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari, Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi, Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli, Muhammad ibn Umar al-Vákidi, Muhammad ibn Zakarijja r-Rázi, Mutanabbi, Núr ad-Dín Mahmúd, Niger (folyó), Nulla, Nyelvészet, Omajjádok, Optika, Oroszország, Pedaniosz Dioszkoridész, Pergai Apollóniosz, Perzsa nyelv, Perzsia, Rásidún, Síita iszlám, Siháb ad-Dín an-Nuvajri, Simon Róbert, Szaladin egyiptomi szultán, Szászánida Birodalom, Szír nyelv, Szírek, Szíria, Szúfizmus, Szekta, Szeldzsuk-dinasztia, Szenegál, Szicília, Szinonima, Szufizmus, Taki d-Dín al-Makrízi, Tarafa ibn al-Abd, Tatárok, Történettudomány, Teológia, Teozófia, Teremtés, Teve, Trigonometria, Umar ibn Abi Rabía, Vadászat, Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturi, Vegytan, Zoológia, Zuhajr ibn Abi Szulma, 10. század, 11. század, 12. század, 13. század, 15. század, 16. század, 18. század, 1845, 1892, 19. század, 1961, 5. század, 6. század, 661, 7. század, 750, 772, 8. század, 869, 890, 9. század, 900, 914, 982. Bővíteni index (153 több) »
Aasa Kajsz
Majmún ibn Kajsz al-Aasa, másképp Aasa Kajsz (arab betűkkel ميمون بن قيس الأعشى – Maymūn ibn Qays al-Aʿšā; Manfúha oázis, 570 előtt – Manfúha oázis, 629 k.) dzsáhilijja korának egyik jelentős arab költője volt.
Új!!: Arab irodalom és Aasa Kajsz · Többet látni »
Abbászida
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abbászidák.
Új!!: Arab irodalom és Abbászida · Többet látni »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Új!!: Arab irodalom és Abbászidák · Többet látni »
Abu Abdalláh al-Idríszi
Idríszí világtérképe 1154-ből. A déli irány a térkép tetején van. Abu Abdalláh Muhammad ibn Muhammad al-Idríszi (arab betűkkel أبو عبد الله محمد بن محمد الإدريسي – Abū ʿAbdallāh Muḥammad ibn Muḥammad al-Idrīsī; 1100 – 1165 vagy 1166) arab térképész, földrajztudós és utazó volt, aki Szicíliában élt, II. Roger normann király udvarában.
Új!!: Arab irodalom és Abu Abdalláh al-Idríszi · Többet látni »
Abu Ali Miszkavajh
Abu Ali Ahmad ibn Muhammad Miszkavajh vagy Ibn Miszkavajh (arab betűkkel أبو علي أحمد بن محمد مسكويه – Abū ʿAlī Aḥmad ibn Muḥammad Miskawayh; Rajj, 932 körül – Iszfahán, 1030. február 16.) iráni származású, középkori muszlim hivatalnok, filozófus és történetíró volt.
Új!!: Arab irodalom és Abu Ali Miszkavajh · Többet látni »
Abu Bakr ibn Tufajl
Abu Bakr ibn Tufajl (arab betűkkel أبو بكر بن طفيل – Abū Bakr ibn Ṭufayl), latinizált nevén Abubacer (Guadix, 1105–1110 körül – Marokkó, 1185) középkori arab csillagász, matematikus, orvos, író, filozófus és udvari tisztviselő volt.
Új!!: Arab irodalom és Abu Bakr ibn Tufajl · Többet látni »
Abu l-Alá al-Maarri
Abu l-Alá Ahmad ibn Abdalláh al-Maarri t-Tanúhi (Maarrat an-Numán, 973 – Maarrat an-Numán, 1058) középkori arab költő, prózaíró és irodalomtudós volt.
Új!!: Arab irodalom és Abu l-Alá al-Maarri · Többet látni »
Abu l-Aszvad ad-Duali
Abu l-Aszvad Zálim ibn Amr ad-Duali (arab betűkkel أبو الأسود ظالمبن عمرو الدؤلي – Abū l-Aswad Ẓālim ibn ʿAmr ad-Duʾalī; Kúfa, 606 körül – Baszra, 688) arab filológus és költő.
Új!!: Arab irodalom és Abu l-Aszvad ad-Duali · Többet látni »
Abu l-Fidá
Abu l-Fidá Iszmáíl ibn Ali (arab betűkkel أبو الفداء إسماعيل بن علي – Abū l-Fidāʾ Ismāʿīl ibn ʿAlī), uralkodói nevén Imád ad-Dín al-Malik al-Muajjad (arab betűkkel عماد الدين الملك المؤيد – ʿImād ad-Dīn al-Malik al-Muʾayyad; Damaszkusz, 1273 novembere – Hamá, 1331. október 27.) hamái ajjúbida fejedelem, jeles kultúrapártoló, irodalmár, történet- és földrajzi író.
Új!!: Arab irodalom és Abu l-Fidá · Többet látni »
Abu Mihdzsan
Abu Mihdzsan Abdalláh ibn Habíb asz-Szakafi (arab betűkkel أبو محجن عبد الله بن حبيب الثقفي – Abū Miḥǧan ʿAbdallāh ibn Ḥabīb aṯ-Ṯaqafī; ?, 6. század második fele – ?, 633 után) arab költő.
Új!!: Arab irodalom és Abu Mihdzsan · Többet látni »
Abu Naszr Muhammad al-Fárábi
Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.
Új!!: Arab irodalom és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »
Abu Nuvász
Az Abu Nuvász vagy Abu Novász („Fürtös”; arabul أبو نواس – Abū Nuwās) néven ismert al-Haszan ibn Háni al-Hakami (arabul الحسن بن هانئ الحكمي – al-Ḥasan ibn Hāniʾ al-Ḥakamī; Ahváz, 747 és 762 között – Bagdad, 813 és 815 között) az egyik legjelentősebb középkori arab költő volt.
Új!!: Arab irodalom és Abu Nuvász · Többet látni »
Abu Sáma
Abu Sáma („az anyajegyes”, arab betűkkel أبو شامة, tudományos átiratban Abū Šāma), eredeti nevén Siháb ad-Dín Abu l-Kászim Abd ar-Rahmán ibn Iszmáíl al-Makdiszi (arab betűkkel شهاب الدين أبو القاسمعبد الرحمن بن إساعيل المقسي – Šihāb ad-Dīn Abū l-Qāsim ʿAbd ar-Raḥmān ibn Ismāʿīl al-Maqdisī; Damaszkusz, 1203. január 10. – Damaszkusz, 1268. június 13.) középkori arab történetíró volt.
Új!!: Arab irodalom és Abu Sáma · Többet látni »
Abu Ubajd al-Bakri
Abu Ubajd Abdalláh ibn Abd al-Azíz al-Bakri (arab betűkkel: أبو عبيد عبدالله بن عبد العزيز البكري, tudományos átiratban: Abū ʿUbayd ʿAbd Allāh ibn ʿAbd al-ʿAzīz al-Bakrī, 1014 – 1094), vagy egyszerűen Al-Bakri (arab betűkkel: البكري) mór, vagyis andalúziai arab történetíró és földrajztudós volt.
Új!!: Arab irodalom és Abu Ubajd al-Bakri · Többet látni »
Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi
Abu l-Abbász Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi (arab betűkkel أبو العباس أحمد بن أبي يعقوب اليعقوبي – Abū l-ʿAbbās Aḥmad ibn Abī Yaʿqūb al-Yaʿqūbī; Bagdad? – Egyiptom, 905 után) középkori muszlim hivatalnok, utazó, földrajzi- és történetíró volt.
Új!!: Arab irodalom és Ahmad ibn Abi Jaakúb al-Jaakúbi · Többet látni »
Ahmad ibn Fadlán
Ahmad ibn Fadlán ibn al-Abbász ibn Rásid ibn Hammád, arabul: أحمد بن فضلان بن العباس بن راشد بن حماد (Bagdad, 877 – 960) arab földrajztudós, író és utazó, akit úti beszámolói tettek ismertté.
Új!!: Arab irodalom és Ahmad ibn Fadlán · Többet látni »
Ahmad ibn Jahja al-Baládzuri
Ahmad ibn Jahja al-Baládzuri (arab betűkkel أحمد بن يحيى البلاذري – Aḥmad ibn Yaḥyā al-Balāḏurī; Bagdad? – ?, 892?) középkori muszlim történetíró volt.
Új!!: Arab irodalom és Ahmad ibn Jahja al-Baládzuri · Többet látni »
Al-Damiri
Al-Damiri, helytelenül Domairi, teljes nevén Kemál al-din Abú-l-Baká Mohanuned ben Iszá Al-Damiri (1344 – 1405 novembere) középkori arab zoológiai író.
Új!!: Arab irodalom és Al-Damiri · Többet látni »
Al-Hákim fátimida kalifa
Abu Ali al-Manszúr al-Hákim (985. augusztus 13. – 1021. február 13.), ismertebb uralkodói nevén al-Hákim bi-Amr Allah (’Az uralkodó Isten parancsa szerint’) a hatodik fátimida kalifa és a 16.
Új!!: Arab irodalom és Al-Hákim fátimida kalifa · Többet látni »
Al-Kindi
Al-Kindi, teljes nevén Abú Júszuf Jakúb Ibn Isák asz-Szabbáh Al-Kindi, korabeli címén „A filozófus” (Kúfa, 801 – Bagdad, 873) középkori arab filozófus.
Új!!: Arab irodalom és Al-Kindi · Többet látni »
Al-Makkari
Abú-l-'Abbász Ahmed Al-Makkari, (Tlemcen, 1591? – Kairó, 1632 januárja) kora újkori Algériai történetíró.
Új!!: Arab irodalom és Al-Makkari · Többet látni »
Al-Mamún abbászida kalifa
Al-Mamún (arab betűkkel المأمون – al-Maʾmūn), eredeti nevén Abu l-Abbász Abdalláh (arabul أبو العباس عبد الله – Abū l-ʿAbbās ʿAbdallāh; 786. szeptember 13. – 833. augusztus 7., 146. oldal), Hárún ar-Rasíd fia volt az Abbászida-dinasztia hetedik kalifája (uralkodott 813-tól haláláig).
Új!!: Arab irodalom és Al-Mamún abbászida kalifa · Többet látni »
Al-Manszúr abbászida kalifa
Al-Manszúr billáh (arab betűkkel المنصور بالله – al-Manṣūr billāh), eredeti nevén Abu Dzsaafar Abdalláh ibn Muhammad (arabul أبو جعفر عبد الله بن محمد – Abū Ǧaʿfar ʿAbdallāh ibn Muḥammad; Humajma, 712, 146. oldal – 775. október 7.), Abu l-Abbász asz-Szaffáh bátyja volt az Abbászida-dinasztia második kalifája (uralkodott 754-től haláláig).
Új!!: Arab irodalom és Al-Manszúr abbászida kalifa · Többet látni »
Al-Szujúti
Röviden csak Al-Szujuti vagy Asz-Szujuti, teljes nevén Abú al-Fadl Abd al-Rahmán ibn Abí Bakr ibn Muhammad Dzsalál al-Dín al-Hudajrí al-Szujútí, (Aszjút, 1445. október 3. – Kairó, 1505. október 18.) középkori egyiptomi arab történetíró, teológus, nyelvtudós.
Új!!: Arab irodalom és Al-Szujúti · Többet látni »
Alexandria
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alexandria (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Alexandria · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Arab irodalom és Algebra · Többet látni »
Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi
Abu l-Haszan Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi (arab betűkkel الحسن علي بن الحسين المسعودي – Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn al-Masʿūdī; Bagdad, 896 körül – Fusztát (Kairó), 956 szeptembere) középkori arab utazó, földrajz- és történetíró volt.
Új!!: Arab irodalom és Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi · Többet látni »
Alkímia
Pieter Bruegel: ''Az alkimista'' (1558) Philipp Galle metszeteként Az alkímia a természetfilozófia ősi ága, egy tradicionális tudomány, amely az okok és okozatok józanul felfogott rendjére épül.
Új!!: Arab irodalom és Alkímia · Többet látni »
Amr ibn Kulszúm
Amr ibn Kulszúm (meghalt 600 k.) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője, anyai ágon Muhalhil unokája volt.
Új!!: Arab irodalom és Amr ibn Kulszúm · Többet látni »
Anatómia
Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.
Új!!: Arab irodalom és Anatómia · Többet látni »
Antar-regény
Az Antar-regény (arab betűkkel ﻗﺼﺔ عنترة – Qiṣṣat ʿAntara, magyarosan Kisszat Antara) az arab irodalom egyik ismert, nagy múltra visszatekintő népi alkotása, mely a középkori Európa lovagregényeivel mutat sok hasonlóságot.
Új!!: Arab irodalom és Antar-regény · Többet látni »
Antara ibn Saddád
Antara ibn Saddád (meghalt 615 körül) a dzsáhilijja korának talán legismertebb arab költője, az arabok nemzeti hőse.
Új!!: Arab irodalom és Antara ibn Saddád · Többet látni »
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Új!!: Arab irodalom és Arab írás · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Arab irodalom és Arab nyelv · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Arab irodalom és Arabok · Többet látni »
Arábia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab-félsziget.
Új!!: Arab irodalom és Arábia · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Arab irodalom és Arisztotelész · Többet látni »
Asztrológia
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.
Új!!: Arab irodalom és Asztrológia · Többet látni »
Averroës
Averroës szobra Córdobában Raffaello: Az athéni iskola freskójából Averroës, eredetileg ibn Rusd (arab betűkkel ابن رشد – Ibn Rušd), teljes nevén Abu l-Valíd Muhammad ibn Ahmad al-Barbari (arabul أبو الوليد محمد بن أحمد البربري – Abū l-Walīd Muḥammad ibn Aḥmad al-Barbarī; Córdoba, 1126. április 14. – Marrákes, 1198. december 10.) középkori arab filozófus és polihisztor, aki az Ibériai-félszigeten élt az Almorávidák, majd az Almohádok birodalmában.
Új!!: Arab irodalom és Averroës · Többet látni »
Avicenna
Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.
Új!!: Arab irodalom és Avicenna · Többet látni »
Az Ezeregyéjszaka meséi
Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja (1849–1856) Az Ezeregyéjszaka meséi (arab: كتاب ألف ليلة وليلة ’Ezer éjszaka és egy éjszaka könyve’, perzsa: هزار و یک شب, török: Bin Bir Gece Masalları, urdu:ایک اور ہزار راتین ولی کتب, héber: אלף לילה ולילה) a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze.
Új!!: Arab irodalom és Az Ezeregyéjszaka meséi · Többet látni »
Ásványtan
Az ásványtan vagy mineralógia (régebben Oryktognózia) a földtudományok (geológia) olyan területe, amely az ásványok tanulmányozásával és rendszerezésével foglalkozik.
Új!!: Arab irodalom és Ásványtan · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: Arab irodalom és Észak-Afrika · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Arab irodalom és Bagdad · Többet látni »
Banú Hilál
A Banú Hilál vagy Banu-Hilál (tkp. Hilál törzs) a 11. században Arábiából Észak-Afrikába vándorolt, és ott az egyiptomi Fátimidák biztatására a kairói dinasztia igáját lerázó tunéziai Zírida uralkodók ellen büntetőhadjáratot indított arab törzsi csoport volt.
Új!!: Arab irodalom és Banú Hilál · Többet látni »
Bar Hebraeus
Bar Hebraeus (1226 – 1286. július 30.) középkori zsidó származású szír keresztény orvos, filozófus, történetíró, teológus.
Új!!: Arab irodalom és Bar Hebraeus · Többet látni »
Beduin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Beduinok.
Új!!: Arab irodalom és Beduin · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Arab irodalom és Biblia · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Arab irodalom és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Boncolás
Enrique Simonet: ''A szív anatómiája'' (1890) A boncolás (autopsia, necropsia) egy orvosi eljárás, melynek során egy tetemet alapos vizsgálatnak vetnek alá.
Új!!: Arab irodalom és Boncolás · Többet látni »
Botanika
jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.
Új!!: Arab irodalom és Botanika · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Arab irodalom és Budapest · Többet látni »
Burda
#ÁTIRÁNYÍTÁS Burda (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Burda · Többet látni »
Córdobai Kalifátus
A Córdobai Kalifátus, előzőleg Córdobai Emírség szunnita muszlim államalakulat volt, amely az Ibériai-félsziget muszlimok uralta részén (arabul al-Andalusz) terült el.
Új!!: Arab irodalom és Córdobai Kalifátus · Többet látni »
Corrientes-fok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Corrientes-fok (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Corrientes-fok · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Arab irodalom és Damaszkusz · Többet látni »
Dervis
Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.
Új!!: Arab irodalom és Dervis · Többet látni »
Diván
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.
Új!!: Arab irodalom és Diván · Többet látni »
Dogmatika
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.
Új!!: Arab irodalom és Dogmatika · Többet látni »
Dzsarír ibn Atijja
Dzsarír ibn Atijja (meghalt 728 k.) az Omajjád-kori arab költészet egyik legkimagaslóbb alakja volt.
Új!!: Arab irodalom és Dzsarír ibn Atijja · Többet látni »
Dzsáhilijja
A dzsáhilijja (arab nyelven: جاهلية – ğāhiliyya) az arabok történetének iszlám, tehát 622 előtti korszaka.
Új!!: Arab irodalom és Dzsáhilijja · Többet látni »
Egyenlet
Egy igen korai (talán az első) ismert egyenlet, melyet az európai kultúrkörben felírtak, Robert Recorde ''The Whetstone of Witte'' c. értekezéséből (1557). Mai jelölésekkel átírva az egyenletet: 14x + 15.
Új!!: Arab irodalom és Egyenlet · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Arab irodalom és Egyiptom · Többet látni »
Egzegézis
Az egzegézis, gyakran latinosan: exegézis (a görög ἐξηγεῖσθαι ekszégeiszthai.
Új!!: Arab irodalom és Egzegézis · Többet látni »
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Új!!: Arab irodalom és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Arab irodalom és Európa · Többet látni »
Európa Könyvkiadó
Az Európa Könyvkiadó nagy hagyományokkal rendelkező magyar irodalmi könyvkiadó.
Új!!: Arab irodalom és Európa Könyvkiadó · Többet látni »
Farazdak
Az al-Farazdak (arab betűkkel الفرزدق – al-Farazdaq) néven ismert Abu Firász Hammám ibn Gálib ad-Dárimi (arabul أبو فراس همامبن غالب الدارمي – Abū Firās Hammām ibn Ġālib ad-Dārimī; Baszra, 640/641 k. – 728–732 k.) az Omajjád-kori arab költészet egyik legkimagaslóbb alakja volt.
Új!!: Arab irodalom és Farazdak · Többet látni »
Földrajz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajztudomány.
Új!!: Arab irodalom és Földrajz · Többet látni »
Fikh
A fikh (فقه) az iszlám jogfilozófiája, jogtudomány, amely leginkább hasonlít az európai jogfogalomhoz.
Új!!: Arab irodalom és Fikh · Többet látni »
Filológia
A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.
Új!!: Arab irodalom és Filológia · Többet látni »
Görög filozófia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Görögország#Filozófia.
Új!!: Arab irodalom és Görög filozófia · Többet látni »
Genealógia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Genealógia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Genealógia · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Arab irodalom és Geometria · Többet látni »
Germanus Gyula
'''Germanus Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén(Budapest, V., Petőfi tér 3-5.) Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus (عبد الكريمجرمانوس), nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja.
Új!!: Arab irodalom és Germanus Gyula · Többet látni »
Goldziher Ignác
Goldziher Ignác Székesfehérvári szülőháza Emléktáblája szülőháza falán Goldziher Ignác és Goldziher Károly sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 2-1-8. Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Arab irodalom és Goldziher Ignác · Többet látni »
Hadísz
A Hadísz (الحديث nemzetközi átírás: al-ḥadīth, angol nyelven: Hadith) Mohamed próféta életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött szájhagyomány útján terjesztett közlések gyűjteménye.
Új!!: Arab irodalom és Hadísz · Többet látni »
Halíl ibn Ahmad
Al-Halíl ibn Ahmad al-Faráhídi (arab betűkkel الخليل بن أحمد الفراهيدي – al-Ḫalīl ibn Aḥmad al-Farāhīdī; Omán, 718 – Irak, Baszra, 786/791?) arab filológus, szótárszerző és irodalomtudós.
Új!!: Arab irodalom és Halíl ibn Ahmad · Többet látni »
Hanbaliták
A hanbaliták (arab: الحنبلية al-hanbalija) az Ahmad ibn Hanbal (780–855) hadísztudós által alapított szunnita vallásjogi iskola (madzhab) követői.
Új!!: Arab irodalom és Hanbaliták · Többet látni »
Hárún ar-Rasíd
Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).
Új!!: Arab irodalom és Hárún ar-Rasíd · Többet látni »
Hárisz ibn Hilliza
Hárisz ibn Hilliza (6. század) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője volt.
Új!!: Arab irodalom és Hárisz ibn Hilliza · Többet látni »
Hülegü ilhán
Hülegü kán (1217 körül – Dzsaghatu, Afganisztán, 1265. február 19.), mongolul: Хүлэгү, perzsa és arab szövegekben Húlákú hán (هولاكو خان – Hūlākū ẖān), modern perzsa ejtéssel Huláku hán, perzsa ilhán (mongolul: Персийн Ил Хан), mongol kán, Délnyugat-Ázsia jelentős részének meghódítója, illetve az Irán központú Ilhánida Birodalom (mongolul: Ил Хан улс) alapítója volt.
Új!!: Arab irodalom és Hülegü ilhán · Többet látni »
Hispania
Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).
Új!!: Arab irodalom és Hispania · Többet látni »
Hispánia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hispania.
Új!!: Arab irodalom és Hispánia · Többet látni »
Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi
Az emberi szem Hunajn ibn Iszhák szerint (a kézirat 1200 körül készült) Abu Zajd Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi (arab betűkkel أبو زيد حنين بن إسحاق العبادي, tudományos átiratban Abū Zayd Ḥunayn ibn Isḥāq al-ʿIbādī), hagyományos latin nevén Johannitius (al-Híra, 808 – Szamarra, 873) nesztoriánus keresztény vallású arab orvos, orvostudományi író és fordító, a 9. századi fordítómozgalom meghatározó alakja volt.
Új!!: Arab irodalom és Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi · Többet látni »
I. al-Mutaszim abbászida kalifa
I.
Új!!: Arab irodalom és I. al-Mutaszim abbászida kalifa · Többet látni »
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Új!!: Arab irodalom és I. Muávija omajjád kalifa · Többet látni »
Ibn Abi Uszajbia
Ibn Abi Uszajbia, teljes nevén Ibn Abi Uszajbia Nuvaffak al-dín Abú-l-'Abbász Ahmed b. Kászim, (Kairó, 1203 – Szalkhad, 1269) középkori arab orvos, tudománytörténetíró.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Abi Uszajbia · Többet látni »
Ibn al-Hajtham
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ibn al-Hajszam.
Új!!: Arab irodalom és Ibn al-Hajtham · Többet látni »
Ibn Battúta
Egy hagyományosan Ibn Battútához kötött festmény. A kép valójában az utazó születése előtt készült Abu Abdullah Muhammad Ibn Battúta (arabul: أبو عبد الله محمد ابن بطوطة), vagy röviden Ibn Battúta (Tanger, 1304. február 25. – 1378) marokkói berber származású muszlim tudós és felfedező, aki sokat utazott Afroeurázsia főként muszlimok lakta területein.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Battúta · Többet látni »
Ibn Báddzsa
Ibn Báddzsa, teljes nevén Abú Bakr Mohammed ben Jahja Ibn Báddzsa, melléknevén Ibn al-Száigh ('az aranyműves fia'), (Zaragoza, 1095 körül – Fez, 1138) középkori arab orvos és filozófus a hispániai Andalúziában.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Báddzsa · Többet látni »
Ibn Khaldún
Ibn Khaldún szobra Tuniszban Ibn Khaldún (Walī al-Dīn ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn Muḥammad ibn Abī Bakr Muḥammad ibn al-Ḥasan Ibn Khaldūn) 1332.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Khaldún · Többet látni »
Ibn Khallikán
Samsz al-din Abul Abbász Ahmed Ibn Khallikán, helytelenül Ibn Khilkán, (Arbela, 1211. szeptember 22. – Damaszkusz, 1282. október 30.) középkori arab történetíró.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Khallikán · Többet látni »
Ibn Kuteiba
Abú Mohammed Abdalláh ben Muslim Ibn Kuteiba, (Bagdad, 828 – Bagdad, 889. november 13.) középkori arab történetíró.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Kuteiba · Többet látni »
Ibn Ruszta
Ibn Ruszta (arab betűkkel ابن رستة – Ibn Rusta), eredeti nevén Abu Ali Ahmad ibn Umar (perzsa nyelven: احمد ابن رسته اصفهانی; arabul أبو علي أحمد بن عمر – Abū ʿAlī Aḥmad ibn ʿUmar; Iszfahán, 9. század vége – ?) perzsa földrajzi író.
Új!!: Arab irodalom és Ibn Ruszta · Többet látni »
Imru l-Kajsz
Imru l-Kajsz ibn Hudzsr (501 k. – Anküra, 540 k.) a dzsáhilijja korának egyik legnagyobb, sokak szerint legkiválóbb arab költője volt.
Új!!: Arab irodalom és Imru l-Kajsz · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Arab irodalom és India · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Arab irodalom és Iszlám · Többet látni »
Izz ad-Dín Ibn al-Aszír
Izz ad-Dín Ibn al-Aszír (arab betűkkel ابن الأثير عز الدين – ʿIzz ad-Dīn Ibn al-Aṯīr), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Muhammad al-Dzsazari s-Sajbáni (arab betűkkel أبو الحسن علي بن محمد الجزري الشيباني – Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Muḥammad al-Ǧazarī š-Šaybānī; Dzsazírat Ibn Umar, 1160. május 13. – Moszul, 1233 májusa/júniusa) arab történetíró, a vallástudós Madzsd ad-Dín Ibn al-Aszír öccse és a vezírként és irodalomkritikusként ismert Dijá ad-Dín Ibn al-Aszír bátyja volt.
Új!!: Arab irodalom és Izz ad-Dín Ibn al-Aszír · Többet látni »
Jákút
Jákút, teljes nevén: Abu Abdallah Jákút ibn Abdallah al-Hamavi ar-Rúmi (Abū ’Abdallah Yāqūt ibn 'Abdallah al-Hamawī ar-Rūmī; Hamá, 1179 – Aleppó, 1229. augusztus 20.) görög származású arab utazó, földrajztudós, történetíró, enciklopédista.
Új!!: Arab irodalom és Jákút · Többet látni »
Kairó
Kairó ((al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa.
Új!!: Arab irodalom és Kairó · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: Arab irodalom és Kalifa · Többet látni »
Kaszída
A kaszída az arab irodalom egyik eredeti, nagyra becsült lírai műfaja.
Új!!: Arab irodalom és Kaszída · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Arab irodalom és Kína · Többet látni »
Könyvtár
Egyetemi Könyvtár terme, Budapest V. kerület, Ferenciek tere 6. A Corvinus Egyetem Könyvtára thumb Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt.
Új!!: Arab irodalom és Könyvtár · Többet látni »
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Új!!: Arab irodalom és Közép-Ázsia · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Arab irodalom és Középkor · Többet látni »
Középkori arab tudomány
Muszlim tudósok A középkori arab tudomány eredményei az európai civilizáció fejlődésében is meghatározó jellegűek.
Új!!: Arab irodalom és Középkori arab tudomány · Többet látni »
Középkori latin irodalom
Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.
Új!!: Arab irodalom és Középkori latin irodalom · Többet látni »
Középkori zsidó irodalom
Középkori zsidó irodalomnak nevezik az európai középkorral részben párhuzamosan meghatározható zsidó irodalom fejlődési szakaszát.
Új!!: Arab irodalom és Középkori zsidó irodalom · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Arab irodalom és Közel-Kelet · Többet látni »
Kúpszelet
KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.
Új!!: Arab irodalom és Kúpszelet · Többet látni »
Keleti Források – Fontes Orientales
A Keleti Források – Fontes Orientales (a cím latin nyelven is) magyar nyelvű könyvsorozat, amely a keleti, ázsiai (muszlim, zsidó, hindu stb.) kultúrákkal kapcsolatos eredeti történelmi forrásokat, modern tanulmányokat tartalmaz.
Új!!: Arab irodalom és Keleti Források – Fontes Orientales · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Arab irodalom és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Arab irodalom és Keresztes háborúk · Többet látni »
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Új!!: Arab irodalom és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »
Kopt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Koptok.
Új!!: Arab irodalom és Kopt · Többet látni »
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Új!!: Arab irodalom és Korán · Többet látni »
Kozmográfia
A kozmográfia (a görög kósmos (.
Új!!: Arab irodalom és Kozmográfia · Többet látni »
Labíd ibn Rabía
Labíd ibn Rabía (meghalt 661-ben) a dzsáhilijja és a korai iszlám korának egyik legjelentősebb arab költője volt.
Új!!: Arab irodalom és Labíd ibn Rabía · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Arab irodalom és Latin nyelv · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Arab irodalom és Ló · Többet látni »
Makáma
A makáma (arabul مقامة) arab irodalmi műfaj, amelyet Badí az-Zamán al-Hamadáni (968–1008) alkotott meg és Abu Muhammad al-Haríri (1054–1122) fejlesztett tökélyre.
Új!!: Arab irodalom és Makáma · Többet látni »
Maróth Miklós
Maróth Miklós (Budapest, 1943. február 5. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-tól 2014-ig alelnöke.
Új!!: Arab irodalom és Maróth Miklós · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Arab irodalom és Matematika · Többet látni »
Mecénás
Caius C. Maecenas portréja, 18. századi metszet A mecénás (műpártoló, pártfogó, támogató, patronáló, segítő vagy promóter, szponzor) olyan magánszemély vagy szervezet, aki vagy ami, önként támogatást, bátorítást, kiváltságot, esetenként pénzügyi támogatást is nyújt egy másik rászoruló szervezetnek vagy magánszemélynek.
Új!!: Arab irodalom és Mecénás · Többet látni »
Melkita bizánci katolikus egyház
A melkita bizánci katolikus egyház egy keleti katolikus, a római katolikus egyházzal teljes egységben lévő önálló (latin szóval sui iuris, azaz „saját jogú”) részegyház.
Új!!: Arab irodalom és Melkita bizánci katolikus egyház · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Arab irodalom és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Arab irodalom és Mezopotámia · Többet látni »
Monográfia
A monográfia önálló dolgozat, szakmai írásmű, amely egy tudományos kérdést minden szempontból, kimerítően, egységbe foglalva tárgyal.
Új!!: Arab irodalom és Monográfia · Többet látni »
Muallakát
A Muallakát egy 8. századi arab versgyűjtemény (díván), mely a hagyomány szerint Hammád ar-Rávija, a híres regös munkája, és az arabok pogány korának, a dzsáhilijjának általa legjobbnak talált hét kaszídáját foglalja össze.
Új!!: Arab irodalom és Muallakát · Többet látni »
Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari
Abu Dzsaafar Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari (arab betűkkel أبو جعفر محمد بن جرير الطبري – Abū Ǧaʿfar Muḥammad ibn Ǧarīr aṭ-Ṭabarī; Ámol, 839 tele – Bagdad, 923. február 17.) észak-iráni származású, középkori szunnita muszlim tudós, vallásjogász, Korán-kommentátor és történész.
Új!!: Arab irodalom és Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari · Többet látni »
Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi
Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi, latinosan Algorithmi (780 körül – 850 körül) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus, a matematika történetének egyik legjelentősebb képviselője.
Új!!: Arab irodalom és Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi · Többet látni »
Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli
Közkeletű nevén Al-Gazáli, teljes nevén Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1057. július 5. – Túsz, 1111. december 19.) arabul alkotó perzsa muszlim teológus és filozófus, Európában a latinizált Algazel néven ismert.
Új!!: Arab irodalom és Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli · Többet látni »
Muhammad ibn Umar al-Vákidi
Muhammad ibn Umar al-Vákidi (arab betűkkel محمد بن عمر الواقدي – Muḥammad ibn ʿUmar al-Wāqidī; Medina, 747/748 – Bagdad, 822. április 28.) középkori muszlim jogtudós, kádi és történetíró, Mohamed próféta 622-től haláláig vívott harcainak (magázi) leghíresebb feldolgozója volt.
Új!!: Arab irodalom és Muhammad ibn Umar al-Vákidi · Többet látni »
Muhammad ibn Zakarijja r-Rázi
Abu Bakr Muhammad ibn Zakarijja ar-Rázi (arabul: أبو بکر محمد بن زكريا الرازی; Rajj, 860 – 932) perzsa orvos, filozófus és kémikus, aki elsőként tanulmányozta a himlőt és elsőként jött rá, hogy a himlő és a kanyaró két különböző betegség.
Új!!: Arab irodalom és Muhammad ibn Zakarijja r-Rázi · Többet látni »
Mutanabbi
Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi (arab betűkkel أبو الطيب أحمد بن الحسين الجعفي – Abū ṭ-Ṭayyib Aḥmad ibn al-Ḥusayn al-Ǧuʿfī), közismert ragadványnevén al-Mutanabbi („a magát prófétának nyilvánító”, المتنبي – al-Mutanabbī; Kúfa, 915 – Dajr al-Ákul közelében, 965 augusztusa) középkori arab költő, az arab irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja és mindmáig legolvasottabb szerzője.
Új!!: Arab irodalom és Mutanabbi · Többet látni »
Núr ad-Dín Mahmúd
Núr ad-Dín Abu l-Kászim Mahmúd ibn Zangi (neve arabul: نور الدين أبو القاسممحمود بن زنكي, tudományos átiratban: Nūr ad-Dīn Abū l-Qāsim ibn Zankī; 1118. – 1174. május 15.) zangida fejedelem, a dinasztiaalapító Imád ad-Dín Zangi fia, Szíria és Felső-Mezopotámia nagy részének fejedelme volt.
Új!!: Arab irodalom és Núr ad-Dín Mahmúd · Többet látni »
Niger (folyó)
Nigériában éri el az óceánt. A Niger Nyugat-Afrika legfontosabb folyója.
Új!!: Arab irodalom és Niger (folyó) · Többet látni »
Nulla
A null-, a null és a nulla általában azt jelenti, nincs érték (semmi).
Új!!: Arab irodalom és Nulla · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Arab irodalom és Nyelvészet · Többet látni »
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Új!!: Arab irodalom és Omajjádok · Többet látni »
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Új!!: Arab irodalom és Optika · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Arab irodalom és Oroszország · Többet látni »
Pedaniosz Dioszkoridész
Dioszkoridész arcképe egy késői metszeten Pedaniosz Dioszkoridész (vagy, Anazarba, Kilikia, Kr. u. 40 körül – Kr. u. 90 körül) görög katonaorvos és szakíró, akit a farmakognózia atyjaként tisztelnek.
Új!!: Arab irodalom és Pedaniosz Dioszkoridész · Többet látni »
Pergai Apollóniosz
Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 260-262 – i. e. 190) Egyiptomban dolgozó hellén matematikus és csillagász.
Új!!: Arab irodalom és Pergai Apollóniosz · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Arab irodalom és Perzsa nyelv · Többet látni »
Perzsia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perzsia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Perzsia · Többet látni »
Rásidún
A Rásidún (magyarul „helyesen vezetettek”) kalifák uralkodása az iszlám világban a nyugati történészek által patriarchális kalifátusnak nevezett, 632 és 661 között tartó időszak.
Új!!: Arab irodalom és Rásidún · Többet látni »
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Új!!: Arab irodalom és Síita iszlám · Többet látni »
Siháb ad-Dín an-Nuvajri
Siháb ad-Dín Ahmad ibn Abd al-Vahháb an-Nuvajri (arab betűkkel شهاب الدين أحمد بن عبد الوهاب النويري – Šihāb ad-Dīn Aḥmad ibn ʿAbd al-Wahhāb an-Nuwayrī; Ahmím, 1279. április 5. – Kairó, 1333. június 5.) középkori egyiptomi arab hivatalnok, történetíró és enciklopédiaszerző volt.
Új!!: Arab irodalom és Siháb ad-Dín an-Nuvajri · Többet látni »
Simon Róbert
Simon Róbert (Párizs, 1939. június 23. –) magyar történész, orientalista, műfordító.
Új!!: Arab irodalom és Simon Róbert · Többet látni »
Szaladin egyiptomi szultán
An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb stratégája.
Új!!: Arab irodalom és Szaladin egyiptomi szultán · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: Arab irodalom és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szír nyelv
A szír nyelv vagy szír-arámi nyelv a sémi nyelveken belül egy kelet-arámi nyelvjárás (dialektus).
Új!!: Arab irodalom és Szír nyelv · Többet látni »
Szírek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szírek (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Szírek · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Arab irodalom és Szíria · Többet látni »
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Új!!: Arab irodalom és Szúfizmus · Többet látni »
Szekta
A szekta olyan emberek csoportja, akik jól megkülönböztethető vallási, filozófiai vagy politikai kisebbségi doktrínát követnek.
Új!!: Arab irodalom és Szekta · Többet látni »
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Új!!: Arab irodalom és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »
Szenegál
Szenegál (francia: Sénégal; volof: Senegaal) hivatalos teljes nevén Szenegáli Köztársaság nyugat-afrikai ország, mely afrikai viszonylatban a kis országok közé tartozik; de Magyarországnál kicsit több mint kétszer nagyobb területtel rendelkezik.
Új!!: Arab irodalom és Szenegál · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Arab irodalom és Szicília · Többet látni »
Szinonima
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szinonímia.
Új!!: Arab irodalom és Szinonima · Többet látni »
Szufizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szúfizmus.
Új!!: Arab irodalom és Szufizmus · Többet látni »
Taki d-Dín al-Makrízi
Taki d-Dín Abu l-Abbász Ahmad ibn Ali al-Makrízi (arab betűkkel تقي الدين أبو العباس أحمد بن علي المقريزي – Taqī d-Dīn Abū l-ʿAbbās Aḥmad ibn ʿAlī al-Maqrīzī; Kairó, 1363/1364 k. – Kairó, 1442 január/február) középkori arab földrajzi és történetíró, prédikátor és hadísztudós volt.
Új!!: Arab irodalom és Taki d-Dín al-Makrízi · Többet látni »
Tarafa ibn al-Abd
Tarafa ibn al-Abd (a mai Bahrein, 538 k. – a mai Bahrein, 564 k.) a dzsáhilijja korának egyik híres arab költője volt.
Új!!: Arab irodalom és Tarafa ibn al-Abd · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Arab irodalom és Tatárok · Többet látni »
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Arab irodalom és Történettudomány · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Arab irodalom és Teológia · Többet látni »
Teozófia
A teozófia misztikus vallásfilozófiai rendszer; a szó tág értelmében Isten misztikus ismerete.
Új!!: Arab irodalom és Teozófia · Többet látni »
Teremtés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Teremtés (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arab irodalom és Teremtés · Többet látni »
Teve
A teve (Camelus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Arab irodalom és Teve · Többet látni »
Trigonometria
A trigonometria (az ógörög τρίγωνος / trigonosz – "háromszög", és μέτρον / metron – "mérés" szavakból) a matematika egy ága, mely a geometriában a háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggésekkel, az analízisben az őket leíró trigonometrikus függvényekkel foglalkozik.
Új!!: Arab irodalom és Trigonometria · Többet látni »
Umar ibn Abi Rabía
Umar ibn Abi Rabía (arab betűkkel عمر بن أبي ربيعة – ʿUmar ibn Abī Rabīʿa), eredeti nevén Umar ibn Abdalláh ibn Abi Rabía (644? – 712 vagy 721) arab költő, aki elsősorban a szerelmi költészet (gazal) úttörőjeként ismert.
Új!!: Arab irodalom és Umar ibn Abi Rabía · Többet látni »
Vadászat
Rókavadászat A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a vadon élő állatok felett az ember hajt végre.
Új!!: Arab irodalom és Vadászat · Többet látni »
Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturi
Abu Ubáda al-Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturi (arab betűkkel أبو عبادة الوليد بن عبيد الله البحتري – Abū ʿUbāda al-Walīd ibn ʿUbayd Allāh al-Buḥturī; Manbidzs, 820 – Manbidzs, 897) arab költő.
Új!!: Arab irodalom és Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturi · Többet látni »
Vegytan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémia.
Új!!: Arab irodalom és Vegytan · Többet látni »
Zoológia
A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya.
Új!!: Arab irodalom és Zoológia · Többet látni »
Zuhajr ibn Abi Szulma
Zuhajr ibn Abi Szulma (meghalt 622 előtt) a dzsáhilijja korának egyik kiemelkedő arab költője volt.
Új!!: Arab irodalom és Zuhajr ibn Abi Szulma · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Arab irodalom és 10. század · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Arab irodalom és 11. század · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Arab irodalom és 12. század · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Arab irodalom és 13. század · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Arab irodalom és 15. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Arab irodalom és 16. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Arab irodalom és 18. század · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 1845 · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 1892 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Arab irodalom és 19. század · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 1961 · Többet látni »
5. század
Az 5.
Új!!: Arab irodalom és 5. század · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Arab irodalom és 6. század · Többet látni »
661
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 661 · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Arab irodalom és 7. század · Többet látni »
750
Az Omajjád-dinasztia belső harcai után az Abbászida-dinasztia szerzi meg a kalifátust.
Új!!: Arab irodalom és 750 · Többet látni »
772
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 772 · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: Arab irodalom és 8. század · Többet látni »
869
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 869 · Többet látni »
890
Kategória:9. század.
Új!!: Arab irodalom és 890 · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Arab irodalom és 9. század · Többet látni »
900
900 a 9. század utolsó éve.
Új!!: Arab irodalom és 900 · Többet látni »
914
X. János pápa.
Új!!: Arab irodalom és 914 · Többet látni »
982
Nincs leírás.
Új!!: Arab irodalom és 982 · Többet látni »
