Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
63 kapcsolatok: Abszolút érték, Abszolútérték-függvény, Alakzat (geometria), Algebra, Brahmagupta, Differenciálegyenlet, Diofantoszi egyenlet, Diophantosz, Diszkrimináns, Egész számok, Egyenlőségjel, Egyenlőtlenség, Fibonacci, Fizika, Galjorkin-módszer, Gauss-elimináció, Harmadfokú egyenlet, Implicitfüggvény-tétel, Kör (geometria), Körnégyszögesítés, Közönséges differenciálegyenlet, Kockakettőzés, Komplex számok, Koordináta-rendszer, Legkisebb négyzetek módszere, Lineáris algebra, Lineáris egyenlet, Lineáris egyenletrendszer, LU-felbontás, Luca Pacioli, Maradékosztály, Matematika, Matematikai struktúra, Másodfokú egyenlet, Mátrix (matematika), Mérlegelv, Megoldóképlet, Mennyiség, Nagy Fermat-tétel, Negyedfokú egyenlet, Newton-módszer, Niels Henrik Abel, Nyitott mondat, Origó, Parabola (görbe), Paraméteres egyenlet, Parciális differenciálegyenlet, Regiomontanus, René Descartes, Robert Recorde, ..., Schrödinger-egyenlet, Szöveges feladat, Szorzás, Tömegpont, Terület (matematika), Trigonometrikus egyenlet, Trigonometrikus függvények, Valós számok, Változó (matematika), 1 (szám), 1557, 2 (szám), 3 (szám). Bővíteni index (13 több) »
Abszolút érték
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abszolútérték-függvény.
Új!!: Egyenlet és Abszolút érték · Többet látni »
Abszolútérték-függvény
jobbra Az abszolútérték-függvény egy elemi egyváltozós valós függvény, mely minden valós számhoz az abszolút értékét rendeli, azaz önmagát, ha a szám nemnegatív, és az ellentettjét, ha a szám negatív.
Új!!: Egyenlet és Abszolútérték-függvény · Többet látni »
Alakzat (geometria)
Az alakzat (ponthalmaz, mértani hely) a geometriában a ponthalmazok egy másik megnevezése: olyan halmaz, amelynek az elemei pontok.
Új!!: Egyenlet és Alakzat (geometria) · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Egyenlet és Algebra · Többet látni »
Brahmagupta
Brahmagupta (szanszkrit: ब्रह्मगुप्त) (598–668) indiai matematikus és csillagász.
Új!!: Egyenlet és Brahmagupta · Többet látni »
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: Egyenlet és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Diofantoszi egyenlet
A matematikában a diofantoszi egyenlet vagy diofantikus egyenlet olyan egész együtthatós, általában többismeretlenes algebrai egyenlet, amelynek megoldásait az egész, ritkábban a természetes számok, illetve racionális számok körében keressük.
Új!!: Egyenlet és Diofantoszi egyenlet · Többet látni »
Diophantosz
Az ''Aritmetika'' hatodik könyve (az első, 1621-es latin nyelvű kiadás címlapja) Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül) egyiptomi hellenisztikus matematikus.
Új!!: Egyenlet és Diophantosz · Többet látni »
Diszkrimináns
A diszkrimináns szó jelentése: előre megítélés, eldöntés, döntő tényező.
Új!!: Egyenlet és Diszkrimináns · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Egyenlet és Egész számok · Többet látni »
Egyenlőségjel
Az egyenlőségjel (.
Új!!: Egyenlet és Egyenlőségjel · Többet látni »
Egyenlőtlenség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyenlőtlenség (egyértelműsítő lap).
Új!!: Egyenlet és Egyenlőtlenség · Többet látni »
Fibonacci
Fibonacci szobra Pisában Fibonacci, más néven Leonardo di Pisa vagy Leonardo Pisano, Leonardo Bonacci, Leonardo Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) itáliai matematikus.
Új!!: Egyenlet és Fibonacci · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Egyenlet és Fizika · Többet látni »
Galjorkin-módszer
A Galjorkin-módszer a matematikában, a numerikus analízis területén, olyan módszerek csoportja, amely egy folytonos feladatot diszkrét feladattá alakítja át (például egy differenciálegyenlet esetén).
Új!!: Egyenlet és Galjorkin-módszer · Többet látni »
Gauss-elimináció
A Gauss-elimináció a lineáris algebra egy lineáris egyenletrendszerek megoldására használatos algoritmusa.
Új!!: Egyenlet és Gauss-elimináció · Többet látni »
Harmadfokú egyenlet
Egy harmadfokú függvény grafikonja, itt a gyököket a függvény ''x'' tengellyel való metszéspontjai jelentik (''y''.
Új!!: Egyenlet és Harmadfokú egyenlet · Többet látni »
Implicitfüggvény-tétel
Az implicitfüggvény-tétel a matematikai analízis, közelebbről a differenciálelmélet leghatékonyabban alkalmazható tétele olyan feladatokra, amikor egy adott nemlineáris egyenletrendszer megoldásait próbálják megkeresni.
Új!!: Egyenlet és Implicitfüggvény-tétel · Többet látni »
Kör (geometria)
A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.
Új!!: Egyenlet és Kör (geometria) · Többet látni »
Körnégyszögesítés
A Rhind-papiruszban megadott közelítő megoldás A kör négyszögesítése (kvadratúrája) az a szerkesztési feladat, melynek lényege adott kör területével egyenlő területű négyzet szerkesztése.
Új!!: Egyenlet és Körnégyszögesítés · Többet látni »
Közönséges differenciálegyenlet
A közönséges differenciálegyenlet (KDE, angolul ODE) olyan differenciálegyenlet, amely egy egyváltozós differenciálható függvényre van felírva.
Új!!: Egyenlet és Közönséges differenciálegyenlet · Többet látni »
Kockakettőzés
A kocka megduplázása – az ún.
Új!!: Egyenlet és Kockakettőzés · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Egyenlet és Komplex számok · Többet látni »
Koordináta-rendszer
Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (például egy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.
Új!!: Egyenlet és Koordináta-rendszer · Többet látni »
Legkisebb négyzetek módszere
A kék vonallal jelzett függvényt úgy kell megválasztani, hogy a piros mérési pontokhoz a lehető legjobban illeszkedjék A legkisebb négyzetek módszere a mérések matematikai feldolgozásában használt eljárás.
Új!!: Egyenlet és Legkisebb négyzetek módszere · Többet látni »
Lineáris algebra
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).
Új!!: Egyenlet és Lineáris algebra · Többet látni »
Lineáris egyenlet
Lineáris egyenleteknek nevezzük az L1(x)+c1.
Új!!: Egyenlet és Lineáris egyenlet · Többet látni »
Lineáris egyenletrendszer
A lineáris egyenletrendszer olyan többismeretlenes egyenletrendszer, ahol minden ismeretlen elsőfokon (azaz első hatványon) szerepel.
Új!!: Egyenlet és Lineáris egyenletrendszer · Többet látni »
LU-felbontás
#ÁTIRÁNYÍTÁS LU felbontás.
Új!!: Egyenlet és LU-felbontás · Többet látni »
Luca Pacioli
Fra Luca Bartolomeo de Pacioli (névváltozat Paciolo) (Sansepolcro, 1445 – Sansepolcro, 1517. június 19.) olasz matematikus és ferences szerzetes.
Új!!: Egyenlet és Luca Pacioli · Többet látni »
Maradékosztály
Legyen az m egy 1-nél nagyobb természetes szám.
Új!!: Egyenlet és Maradékosztály · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Egyenlet és Matematika · Többet látni »
Matematikai struktúra
A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.
Új!!: Egyenlet és Matematikai struktúra · Többet látni »
Másodfokú egyenlet
Egy másodfokú függvény grafikonja:y.
Új!!: Egyenlet és Másodfokú egyenlet · Többet látni »
Mátrix (matematika)
A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).
Új!!: Egyenlet és Mátrix (matematika) · Többet látni »
Mérlegelv
Az egyenlet helyes megoldásához a mérleget végig egyensúlyban kell tartanunk (a kép 1904-ből származik). A mérlegelv az elsőfokú ''(lineáris)'', egyismeretlenes egyenletek megoldási módja.
Új!!: Egyenlet és Mérlegelv · Többet látni »
Megoldóképlet
A megoldóképlet az n-edfokú a_n \cdot x^n+a_ \cdot x^+...
Új!!: Egyenlet és Megoldóképlet · Többet látni »
Mennyiség
A mennyiség egy mérés eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján (például tucat).
Új!!: Egyenlet és Mennyiség · Többet látni »
Nagy Fermat-tétel
Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.
Új!!: Egyenlet és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »
Negyedfokú egyenlet
zérushelyei (''y''.
Új!!: Egyenlet és Negyedfokú egyenlet · Többet látni »
Newton-módszer
A numerikus analízisben a Newton-módszer (más néven Newton–Raphson-módszer, Newton–Fourier-módszer vagy érintőmódszer) az egyik legjobb módszer, amellyel valós függvények esetén megközelíthetjük a gyököket (zérushelyeket).
Új!!: Egyenlet és Newton-módszer · Többet látni »
Niels Henrik Abel
Niels Henrik Abel Niels Henrik Abel (Findø-szigetén, Stavanger közelében, Norvégia, 1802. augusztus 5. – Froland, Norvégia, 1829. április 6.) norvég matematikus.
Új!!: Egyenlet és Niels Henrik Abel · Többet látni »
Nyitott mondat
Az 1960-as évek új matematikájának szaknyelvében jelent meg, a nyitott mondat egy olyan mondat, melyben a változók helyére az alaphalmazból elemeket helyettesítve a kifejezés kiértékelése igaz vagy hamis eredményt ad.
Új!!: Egyenlet és Nyitott mondat · Többet látni »
Origó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Origó (egyértelműsítő lap).
Új!!: Egyenlet és Origó · Többet látni »
Parabola (görbe)
Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.
Új!!: Egyenlet és Parabola (görbe) · Többet látni »
Paraméteres egyenlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Paraméteres egyenletrendszer.
Új!!: Egyenlet és Paraméteres egyenlet · Többet látni »
Parciális differenciálegyenlet
A kétdimenziós hőegyenlet megoldásának szemléltetése. A hőmérséklet van a harmadik dimenzió függvényében ábrázolva A matematikában a parciális differenciálegyenlet (röviden PDE) ismeretlen többváltozós függvényeket és ezek parciális deriváltjait tartalmazó differenciálegyenlet.
Új!!: Egyenlet és Parciális differenciálegyenlet · Többet látni »
Regiomontanus
Emléktáblája az esztergomi várban Regiomontanus (születési nevén Johannes Müller, teljes nevén Johannes Müller von Königsberg, latinul Johannes Regiomontanus, magyarosan Királyhegyi János) (Königsberg, 1436. június 6. – Róma, 1476. július 6.) késő-középkori német matematikus, csillagász, asztrológus.
Új!!: Egyenlet és Regiomontanus · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Egyenlet és René Descartes · Többet látni »
Robert Recorde
Robert Recorde (1510 k. – 1558) walesi matematikus és orvos.
Új!!: Egyenlet és Robert Recorde · Többet látni »
Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.
Új!!: Egyenlet és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »
Szöveges feladat
A matematikában a szöveges feladat kifejezést olyan feladatokra használják, melyekben lényeges információkat szöveges úton adnak meg matematikai kifejezések helyett.
Új!!: Egyenlet és Szöveges feladat · Többet látni »
Szorzás
3\cdot4.
Új!!: Egyenlet és Szorzás · Többet látni »
Tömegpont
A tömegpont nem más, mint egy test egyszerűsített fizikai modellje.
Új!!: Egyenlet és Tömegpont · Többet látni »
Terület (matematika)
Példa átdarabolásra A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük.
Új!!: Egyenlet és Terület (matematika) · Többet látni »
Trigonometrikus egyenlet
A trigonometrikus egyenlet olyan egyenlet, ahol az ismeretlen változó valamilyen szögfüggvény változójaként jelenik meg.
Új!!: Egyenlet és Trigonometrikus egyenlet · Többet látni »
Trigonometrikus függvények
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szögfüggvények.
Új!!: Egyenlet és Trigonometrikus függvények · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Egyenlet és Valós számok · Többet látni »
Változó (matematika)
A számítógép-tudományban és a matematikában a változó egy mennyiség vagy egy objektum szimbolikus jelölése.
Új!!: Egyenlet és Változó (matematika) · Többet látni »
1 (szám)
Az 1 számjegy fejlődése az indiai brahmanoktól kezdve Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is.
Új!!: Egyenlet és 1 (szám) · Többet látni »
1557
Nincs leírás.
Új!!: Egyenlet és 1557 · Többet látni »
2 (szám)
A 2 (kettő) (római számmal: II) az 1 és 3 között található természetes szám, s egyben számjegy is.
Új!!: Egyenlet és 2 (szám) · Többet látni »
3 (szám)
A 3 (három) (római számmal: III) a 2 és 4 között található természetes szám, s egyben számjegy is.
Új!!: Egyenlet és 3 (szám) · Többet látni »
