Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Egyenlet

Index Egyenlet

Egy igen korai (talán az első) ismert egyenlet, melyet az európai kultúrkörben felírtak, Robert Recorde ''The Whetstone of Witte'' c. értekezéséből (1557). Mai jelölésekkel átírva az egyenletet: 14x + 15.

52 kapcsolatok: Abszolútérték-függvény, Alakzat (geometria), Algebra, Brahmagupta, Differenciálegyenlet, Diofantoszi egyenlet, Diophantosz, Diszkrimináns, Egész számok, Egyenlőtlenség, Fibonacci, Fizika, Harmadfokú egyenlet, Kör (geometria), Körnégyszögesítés, Kockakettőzés, Komplex számok, Koordináta-rendszer, Lineáris egyenlet, Lineáris egyenletrendszer, Luca Pacioli, Maradékosztály, Matematika, Matematikai struktúra, Másodfokú egyenlet, Mátrix (matematika), Mérlegelv, Megoldóképlet, Mennyiség, Nagy Fermat-tétel, Negyedfokú egyenlet, Niels Henrik Abel, Nyitott mondat, Origó (egyértelműsítő lap), Parabola (görbe), Paraméteres egyenletrendszer, Regiomontanus, René Descartes, Robert Recorde, Schrödinger-egyenlet, Szögfüggvények, Szöveges feladat, Szorzás, Tömegpont, Terület (matematika), Trigonometrikus egyenlet, Valós számok, Változó, 1 (szám), 1557, ..., 2 (szám), 3 (szám). Bővíteni index (2 több) »

Abszolútérték-függvény

jobbra Az abszolútérték-függvény egy elemi egyváltozós valós függvény, mely minden valós számhoz az abszolút értékét rendeli, azaz önmagát, ha a szám nemnegatív, és az ellentettjét, ha a szám negatív.

Új!!: Egyenlet és Abszolútérték-függvény · Többet látni »

Alakzat (geometria)

Az alakzat (ponthalmaz, mértani hely) a geometriában a ponthalmazok egy másik megnevezése: olyan halmaz, amelynek az elemei pontok.

Új!!: Egyenlet és Alakzat (geometria) · Többet látni »

Algebra

Az algebra a matematika egyik ága, melyet a matematikai műveletek általános tudományaként határozhatunk meg.

Új!!: Egyenlet és Algebra · Többet látni »

Brahmagupta

Brahmagupta (szanszkrit: ब्रह्मगुप्त) (598–668) indiai matematikus és csillagász.

Új!!: Egyenlet és Brahmagupta · Többet látni »

Differenciálegyenlet

A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.

Új!!: Egyenlet és Differenciálegyenlet · Többet látni »

Diofantoszi egyenlet

A matematikában a diofantoszi egyenlet vagy diofantikus egyenlet olyan egész együtthatós, általában többismeretlenes algebrai egyenlet, amelynek megoldásait az egész, ritkábban a természetes számok, illetve racionális számok körében keressük.

Új!!: Egyenlet és Diofantoszi egyenlet · Többet látni »

Diophantosz

Az ''Aritmetika'' hatodik könyve (az első, 1621-es latin nyelvű kiadás címlapja) Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül) görög matematikus.

Új!!: Egyenlet és Diophantosz · Többet látni »

Diszkrimináns

A diszkrimináns szó jelentése: előre megítélés, eldöntés, döntő tényező.

Új!!: Egyenlet és Diszkrimináns · Többet látni »

Egész számok

Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.

Új!!: Egyenlet és Egész számok · Többet látni »

Egyenlőtlenség

Ha két szám vagy kifejezés a > (nagyobb), b, akkor b b és b > c, akkor a > c. 3.

Új!!: Egyenlet és Egyenlőtlenség · Többet látni »

Fibonacci

Fibonacci szobra Pisában Fibonacci, más néven Leonardo di Pisa vagy Leonardo Pisano, Leonardo Bonacci, Leonardo Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) itáliai matematikus, egyes vélemények szerint „a középkor legtehetségesebb matematikusa”.

Új!!: Egyenlet és Fibonacci · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Egyenlet és Fizika · Többet látni »

Harmadfokú egyenlet

Egy harmadfokú függvény grafikonja, itt a gyököket a függvény ''x'' tengellyel való metszéspontjai jelentik (''y''.

Új!!: Egyenlet és Harmadfokú egyenlet · Többet látni »

Kör (geometria)

A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal a geometriában egy sík azon pontjainak halmaza (régies szóhasználattal mértani helye), amelyek a sík egy meghatározott pontjától (középpont) adott távolságra (sugár) vannak.

Új!!: Egyenlet és Kör (geometria) · Többet látni »

Körnégyszögesítés

A Rhind-papiruszban megadott közelítő megoldás A kör négyszögesítése (kvadratúrája) az a szerkesztési feladat, melynek lényege adott kör területével egyenlő területű négyzet szerkesztése.

Új!!: Egyenlet és Körnégyszögesítés · Többet látni »

Kockakettőzés

A kocka megduplázása – az ún.

Új!!: Egyenlet és Kockakettőzés · Többet látni »

Komplex számok

A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.

Új!!: Egyenlet és Komplex számok · Többet látni »

Koordináta-rendszer

Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (vagy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.

Új!!: Egyenlet és Koordináta-rendszer · Többet látni »

Lineáris egyenlet

Lineáris egyenleteknek nevezzük az L1(x)+c1.

Új!!: Egyenlet és Lineáris egyenlet · Többet látni »

Lineáris egyenletrendszer

A lineáris egyenletrendszer olyan többismeretlenes egyenletrendszer, ahol minden ismeretlen elsőfokon (azaz első hatványon) szerepel.

Új!!: Egyenlet és Lineáris egyenletrendszer · Többet látni »

Luca Pacioli

Fra Luca Bartolomeo de Pacioli (névváltozat Paciolo) (1445 – 1517) olasz matematikus és ferences szerzetes.

Új!!: Egyenlet és Luca Pacioli · Többet látni »

Maradékosztály

Legyen az m egy természetes szám.

Új!!: Egyenlet és Maradékosztály · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Egyenlet és Matematika · Többet látni »

Matematikai struktúra

A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.

Új!!: Egyenlet és Matematikai struktúra · Többet látni »

Másodfokú egyenlet

Egy másodfokú függvény grafikonja: '''y.

Új!!: Egyenlet és Másodfokú egyenlet · Többet látni »

Mátrix (matematika)

A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).

Új!!: Egyenlet és Mátrix (matematika) · Többet látni »

Mérlegelv

Az egyenlet helyes megoldásához a mérleget végig egyensúlyban kell tartanunk (a kép 1904-ből származik). A mérlegelv az elsőfokú ''(lineáris)'', egyismeretlenes egyenletek megoldási módja.

Új!!: Egyenlet és Mérlegelv · Többet látni »

Megoldóképlet

A megoldóképlet az n-ed fokú a_n \cdot x^n+a_ \cdot x^+...

Új!!: Egyenlet és Megoldóképlet · Többet látni »

Mennyiség

A mennyiség egy mérés eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján (például tucat).

Új!!: Egyenlet és Mennyiség · Többet látni »

Nagy Fermat-tétel

Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.

Új!!: Egyenlet és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »

Negyedfokú egyenlet

zérushelyei (''y''.

Új!!: Egyenlet és Negyedfokú egyenlet · Többet látni »

Niels Henrik Abel

Niels Henrik Abel Niels Henrik Abel (Findø-szigetén, Stavanger közelében, Norvégia, 1802. augusztus 5. – Froland, Norvégia, 1829. április 6.) norvég matematikus.

Új!!: Egyenlet és Niels Henrik Abel · Többet látni »

Nyitott mondat

Az 1960-as évek új matematikájának szaknyelvében jelent meg, a nyitott mondat egy olyan mondat, melyben a változók helyére az alaphalmazból számokat helyettesítve a kifejezés kiértékelése igaz eredményt ad.

Új!!: Egyenlet és Nyitott mondat · Többet látni »

Origó (egyértelműsítő lap)

* Az origó a matematikában a tengelyek metszéspontját jelenti valamely koordináta-rendszerben.

Új!!: Egyenlet és Origó (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Parabola (görbe)

Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.

Új!!: Egyenlet és Parabola (görbe) · Többet látni »

Paraméteres egyenletrendszer

Példa egy parametrikus egyenletekkel definiált görbére a ''pillangó görbe'' Paraméteres módon adunk meg egy görbét, ha a görbét (vagy felületet esetleg más függvényt) definiáló olyan egyenletrendszert adunk meg, amely a görbe tetszőleges pontjának koordinátáit segédváltozók segítségével fejezik ki.

Új!!: Egyenlet és Paraméteres egyenletrendszer · Többet látni »

Regiomontanus

Regiomontanus, születési nevén Johannes Müller, teljes nevén Johannes Müller von Königsberg, latinul Johannes Regiomontanus (Königsberg, 1436. június 6. – Róma, 1476. július 6.) matematikus, csillagász, asztrológus.

Új!!: Egyenlet és Regiomontanus · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Új!!: Egyenlet és René Descartes · Többet látni »

Robert Recorde

Robert Recorde (1510 k. – 1558) walesi matematikus és fizikus.

Új!!: Egyenlet és Robert Recorde · Többet látni »

Schrödinger-egyenlet

A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.

Új!!: Egyenlet és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »

Szögfüggvények

A trigonometrikus és hiperbolikus függvények, illetve ezek inverzei A trigonometrikus függvények vagy szögfüggvények eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldalának hányadosa közötti összefüggést írják le (innen nyerték magyar és latin nevüket is).

Új!!: Egyenlet és Szögfüggvények · Többet látni »

Szöveges feladat

A matematikában a szöveges feladat kifejezést olyan feladatokra használják, melyekben lényeges információkat szöveges úton adnak meg matematikai kifejezések helyett.

Új!!: Egyenlet és Szöveges feladat · Többet látni »

Szorzás

3\cdot4.

Új!!: Egyenlet és Szorzás · Többet látni »

Tömegpont

A tömegpont nem más, mint egy test egyszerűsített fizikai modellje.

Új!!: Egyenlet és Tömegpont · Többet látni »

Terület (matematika)

Példa átdarabolásra A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük.

Új!!: Egyenlet és Terület (matematika) · Többet látni »

Trigonometrikus egyenlet

A trigonometrikus egyenlet olyan egyenlet, ahol az ismeretlen változó valamilyen szögfüggvény változójaként jelenik meg.

Új!!: Egyenlet és Trigonometrikus egyenlet · Többet látni »

Valós számok

A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.

Új!!: Egyenlet és Valós számok · Többet látni »

Változó

A számítógép-tudományban és a matematikában a változó egy mennyiség vagy egy objektum szimbolikus jelölése.

Új!!: Egyenlet és Változó · Többet látni »

1 (szám)

Az 1 számjegy fejlődése az indiai brahmanoktól kezdve Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is.

Új!!: Egyenlet és 1 (szám) · Többet látni »

1557

Nincs leírás.

Új!!: Egyenlet és 1557 · Többet látni »

2 (szám)

A 2 (kettő) (római számmal: II) az 1 és 3 között található természetes szám, s egyben számjegy is.

Új!!: Egyenlet és 2 (szám) · Többet látni »

3 (szám)

A 3 (három) (római számmal: III) a 2 és 4 között található természetes szám, s egyben számjegy is.

Új!!: Egyenlet és 3 (szám) · Többet látni »

Átirányítja itt:

Egyenletek.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »