Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
49 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Aleppó, Amurrú (isten), Asszír Birodalom, Óbabiloni Birodalom, Ékallatum, Babilon, Bronzkor, Ebla, Egyiptom, Egyiptomi nyelv, Eufrátesz, Hammurapi babiloni király, Hanaiak, Harrán, Hábúr, Héber nyelv, I. e. 1800, I. Samsi-Adad, III. uri dinasztia, Jaggid-Lim, Jahdun-Lim, Jamhad, Jaszmah-Adad, Karkemis, Kánaán, Közel-Kelet, Kr. e. 2. évezred, Kr. e. 2000, Larsza, Marduk, Mári, Mezopotámia, Sémi nyelvek, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Szíria, Szippar, Szutúk, Tigris (folyó), Tirka, Tuttul, Uruk, Zagrosz, Zimrí-Lim, 3. évezred.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Amoriták és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Amoriták és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Amoriták és Akkádok · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Amoriták és Aleppó · Többet látni »
Amurrú (isten)
A larszai imádkozó, aki Hammurapi hosszú életéért könyörög Amurrú istennek Amurrú (akkád név, sumer neve: Martu, esetleg Mardu) az amorita nomádok deifikációja, később viharisten volt.
Új!!: Amoriták és Amurrú (isten) · Többet látni »
Asszír Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.
Új!!: Amoriták és Asszír Birodalom · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Amoriták és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Ékallatum
Ékallatum (e2-g/kal-la-tumki) észak-mezopotámiai város.
Új!!: Amoriták és Ékallatum · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Amoriták és Babilon · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Amoriták és Bronzkor · Többet látni »
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Új!!: Amoriták és Ebla · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Amoriták és Egyiptom · Többet látni »
Egyiptomi nyelv
Az ókori egyiptomi nyelv az afroázsiai nyelvcsaládba (korábbi nevén sémi-hámi nyelvcsalád) tartozik, annak hat ága közül az egyik.
Új!!: Amoriták és Egyiptomi nyelv · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Amoriták és Eufrátesz · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Amoriták és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hanaiak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták#Hanaiak.
Új!!: Amoriták és Hanaiak · Többet látni »
Harrán
Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.
Új!!: Amoriták és Harrán · Többet látni »
Hábúr
A Hábúr Szíria ÉK-i részén (Nahr al Khabur) Al Hasakah (ill. Al Jazirah) régióban A Hábúr (kurdul: Çemê Xabûr) kis folyó Szíria északkeleti részén.
Új!!: Amoriták és Hábúr · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Amoriták és Héber nyelv · Többet látni »
I. e. 1800
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 18. század.
Új!!: Amoriták és I. e. 1800 · Többet látni »
I. Samsi-Adad
I.
Új!!: Amoriták és I. Samsi-Adad · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Amoriták és III. uri dinasztia · Többet látni »
Jaggid-Lim
Jaggid-Lim amurrú törzsfő volt, valószínűleg a szimaliak közül.
Új!!: Amoriták és Jaggid-Lim · Többet látni »
Jahdun-Lim
Jahdun-Lim (sumer ia-aḫ-du-li-im, i̯āḫdulīm) Mári amurrú származású uralkodója volt (kb. i. e. 1825 – 1810), Jaggid-Lim fia, valószínűleg a szimaliak közül.
Új!!: Amoriták és Jahdun-Lim · Többet látni »
Jamhad
Szíria az i. e. 2. évezredben Jamhad (Ja-am-ḫa-ad vagy Ja-am-a!-ad, Yāmḫad) ókori amorita királyság volt Szíriában, Halab (Ḫalap, Ḫalpa, ma Aleppó) központtal az i. e. 2. évezred első felében.
Új!!: Amoriták és Jamhad · Többet látni »
Jaszmah-Adad
Jaszmah-Adad az ókori mezopotámiai Mári uralkodója, tulajdonképpen helytartója volt (középső kronológia: kb. i. e. 1796 – 1780) apja, I. Samsi-Adad, az amurrú származású asszír király, a rövid életű Óasszír Birodalom alapítója idején.
Új!!: Amoriták és Jaszmah-Adad · Többet látni »
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Amoriták és Karkemis · Többet látni »
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Új!!: Amoriták és Kánaán · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Amoriták és Közel-Kelet · Többet látni »
Kr. e. 2. évezred
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 2. évezred.
Új!!: Amoriták és Kr. e. 2. évezred · Többet látni »
Kr. e. 2000
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 21. század.
Új!!: Amoriták és Kr. e. 2000 · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Amoriták és Larsza · Többet látni »
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Új!!: Amoriták és Marduk · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Amoriták és Mári · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Amoriták és Mezopotámia · Többet látni »
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Új!!: Amoriták és Sémi nyelvek · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Amoriták és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Amoriták és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Amoriták és Sumerek · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Amoriták és Szíria · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Amoriták és Szippar · Többet látni »
Szutúk
A szutúk ókori nomád nép volt a Mezopotámia és Kánaán közötti területen.
Új!!: Amoriták és Szutúk · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Amoriták és Tigris (folyó) · Többet látni »
Tirka
Tirka (vagy Terka, óasszír Terqa/Tirqa, újasszír Sirqu,, azaz Tarqā) Mezopotámiában, az Eufrátesz alsó szakaszának közepén, Mári és Tuttul között, az előbbihez közel fekvő ősi település.
Új!!: Amoriták és Tirka · Többet látni »
Tuttul
Tuttul az ókori Mezopotámia fontos városa volt az Eufrátesz bal partján, a Balih folyó torkolata közelében, a mai szíriai Rakka szomszédságában.
Új!!: Amoriták és Tuttul · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Amoriták és Uruk · Többet látni »
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Új!!: Amoriták és Zagrosz · Többet látni »
Zimrí-Lim
Terka-beli hűtőház alapításáról Zimrí-Lim az ókori mezopotámiai mári királya, (középső kronológia: kb. i. e. 1779 – 1759), Jahdun-Lim fia volt.
Új!!: Amoriták és Zimrí-Lim · Többet látni »
3. évezred
A 3.
Új!!: Amoriták és 3. évezred · Többet látni »
