Kommunikáció

289 kapcsolatok: A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben, A kőszívű ember fiai (film), A kőszívű ember fiai (regény), A lámpás, A török kiűzése Magyarországról, A tengerszemű hölgy, Agyagfalvi gyűlés, Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Alessandro Monti, Alföld, Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Alkotmány, Arad (Románia), Aradi vértanúk, Újépület, Augusztus 11., Augusztus 31., Aulich Lajos, Avram Iancu, Ľudovít Štúr, Bajza József (költő), Balázsfalva, Balázsfalvi gyűlések, Barabás Miklós (festő), Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bácska, Bánk bán (dráma), Bánság, Bécs, Bécsi és német légió, Bechtold Fülöp, Bem József, Benedek Lajos (katonatiszt), Beniczky Lajos (ezredes), Berde Mózes, Bereményi Géza, Berzenczey László, Borsos József (festő), Buda (történelmi település), Budai Várnegyed, Bulyovszky Gyula, Charles Frederick Henningsen, Csapó Vilmos, Csány László, Csehek, Cserni Jován, Csorba László, Damjanich János, Dandár, Darvasi László, ..., Dánok, Délvidéki szerb felkelés (1848), Déva, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Debrecen, December 11., December 31., Dessewffy Arisztid, Dráva, Dunántúl, Eötvös József (író), Egressy Gábor (színművész), Ellenzéki Kör, Első bécsi forradalom, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Erdélyi szászok, Eszék, Eszék ostroma (1849), Földváry Károly, Föltámadott a tenger, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Február 22., Finn Nagyhercegség, Fjodor Vasziljevics Rüdiger, Franz von Schlik, Funérailles, Galícia, Garam, Gábor Áron (tüzérőrnagy), Gál Sándor (tábornok), Gárdonyi Géza, Gáspár András (vezérőrnagy), Görgei Artúr, Görgey Artúr, Görgey Ármin, Gergely András (történész), Gránátos, Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, Guyon Richárd, Győr, Gyulafehérvár, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hamary Dániel, Háromszék, Heinrich Hentzi, Henryk Dembiński, Horvát bánok listája, Horváth János (katonatiszt), Horvátok, Horvátország, I. Ferenc József magyar király, I. János magyar király, Identitás, Ipoly, Irinyi József, Isaszeg, Ivan Fjodorovics Paszkevics, Jászság, Jézus, Jókai Mór, Józef Wysocki, Július 2., Július 5., Jobbágyfelszabadítás, Johann Berger, Josip Jelačić, Julius Jacob von Haynau, Kalla Zsuzsa, Karl Roth, Karlóca, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville, Katona Tamás (történész), Katonai határőrvidék, Kazinczy Ferenc, Kazinczy Lajos, Kápolnai csata, Közteherviselés, Kiegyezés, Kiss Ernő (altábornagy), Kiss Pál (katona), Klapka György (tábornok), Klauzál Gábor, Kmety György, Knezić Károly, Kokárda, Komárom (Szlovákia), Komárom ostroma (1848–49), Komáromi csaták, Komáromi erődrendszer, Konzervatív Párt (Magyarország), Kossuth Lajos, Kukmér, Lahner György, Lajta, Landerer Lajos, Léva, Leiningen-Westerburg Károly, Lengyel légió, Lenkey János, Lipótvár, Liptószentmiklós, Losonc, Ludwig von Welden, Magyar Állam (1849), Magyar Katolikus Rádió, Magyarok, Magyarország, Magyarország himnusza, Magyarországi ruszinok, Magyarországi szerbek, Magyarországi szlovének, Marastoni József, Május 31., Március 13., Március 15., Március 17., Március 18., Március 23., Március 3., Márciusi ifjak, Mészáros Lázár, Móga János, Móri ütközet, Móricz Zsigmond, Mieczysław Woroniecki, Mohácsi csata, Moson, Nagysalló, Nagysándor József, Nádasdy Kálmán, Népek tavasza, Népszabadság, Nedeczky–Almásy-összeesküvés, Nemzet, Nemzeti dal, Nemzetiség, Nyáry Pál (politikus), Nyikolaj von Engelhardt, Október 16., Október 20., Október 3., Október 4., Október 6., Olasz légió, Olmütz, Olmützi alkotmány, Orosz Birodalom, Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben, Országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Ottinger Ferenc, Ozorai ütközet, Palóczi Edgár, Parlament, Perényi Zsigmond (ugocsai főispán), Perczel Mór, Pest (történelmi település), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Petőfi Sándor, Peter Giron, Pilvax, Poeltenberg Ernő, Pozsony, Pragmatica sanctio, Puchner Antal Szaniszló, Ranódy László, Rákóczi-induló, Rákóczi-szabadságharc, Reformkor, Románok, Rottenbiller Lipót, Sára Sándor, Sükei Károly, Schwechat, Schwechati csata, Stevan Petrović Knićanin, Sukoró, Széchenyi István, Székelyek, Székelyföld, Székesfehérvár, Szózat, Szőregi csata, Szeged, Szemere Bertalan, Szemes Mihály, Szent Korona, Szeptember 11., Szeptember 16., Szeptember 24., Szeptember 29., Szerb Fejedelemség, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szurony, Tavaszi hadjárat, Táncsics Mihály, Tápió, Tóth Ágoston Rafael, Tüzérség, Teleki Ádám (katonatiszt, 1789–1851), Telepi György, Temesvár, Temesvári csata, Than Mór, Theodor Baillet von Latour, Tiszafüred, Turai csata, V. Ferdinánd magyar király, Vas megye, Vasvári Pál (történész), Vác, Vág (folyó), Változó Világ, Várkonyi Zoltán (színművész), Vécsey Károly, Vörössipkások, Vetter Antal, Vidats János, Világos, Virágzabálók, Vukovics Sebő, Zichy Ferenc (tárnokmester), 12 pont, 1723, 1791, 18. század, 1847, 1848, 1849, 1867, 80 huszár. Bővíteni index (239 több) » « Shrink index

A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben

A '''Császári-Királyi Hadsereg''' csapatzászlaja (''k.k. Truppenfahne'') 1806-ig, 1806-tól a ketfejű sas fölé a német-római császári korona (''Reichskrone'') helyett az osztrák császári korona került. A Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) színvonala a 19. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben · Többet látni »

A kőszívű ember fiai (film)

A kőszívű ember fiai 1965-ben bemutatott kétrészes magyar filmdráma Várkonyi Zoltán rendezésében.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és A kőszívű ember fiai (film) · Többet látni »

A kőszívű ember fiai (regény)

A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és A kőszívű ember fiai (regény) · Többet látni »

A lámpás

A lámpás Gárdonyi Géza 1894-ben írt, könyvalakban 1895-ben megjelent első jelentős, önéletrajzi ihletésű kisregénye volt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és A lámpás · Többet látni »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

A tengerszemű hölgy

A tengerszemű hölgy Jókai Mór regénye.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és A tengerszemű hölgy · Többet látni »

Agyagfalvi gyűlés

''A gyűlés helyszínén 1998-ban állított emlékmű'' Az 1848.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Agyagfalvi gyűlés · Többet látni »

Alekszandr Nyikolajevics Lüders

Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »

Alessandro Monti

Alessandro Monti (Brescia, 1818. március 20. - 1854. május 22.) olasz hazafi és katona.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alessandro Monti · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alföld · Többet látni »

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alkotmány · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Arad (Románia) · Többet látni »

Aradi vértanúk

Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Aradi vértanúk · Többet látni »

Újépület

Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Újépület · Többet látni »

Augusztus 11.

Névnapok: Tiborc, Zsuzsanna + Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Augusztus 11. · Többet látni »

Augusztus 31.

Névnapok: Erika, Bella + Aida, Aldán, Amina, Amira, Árisz, Arisztid, Dórabella, Hanga, Izabella, Metella, Móna, Pamína, Rajmond, Rajmonda, Rajmund, Rajmunda, Ramóna.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Augusztus 31. · Többet látni »

Aulich Lajos

Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Aulich Lajos · Többet látni »

Avram Iancu

Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Avram Iancu · Többet látni »

Ľudovít Štúr

Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr) magyarul Stúr Lajos (Zayugróc, 1815. október 28. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ľudovít Štúr · Többet látni »

Bajza József (költő)

Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bajza József (költő) · Többet látni »

Balázsfalva

Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Balázsfalva · Többet látni »

Balázsfalvi gyűlések

Balázsfalvi nemzeti gyűlésA balázsfalvi gyűlések 1848-ban az erdélyi Alsófehér vármegyében, Balázsfalva mellett tartott román nemzetiségi gyűlések voltak, melyeken az erdélyi románság hangot adott követeléseinek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Balázsfalvi gyűlések · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bácska · Többet látni »

Bánk bán (dráma)

Katona József ötszakaszos drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bánk bán (dráma) · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bánság · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bécs · Többet látni »

Bécsi és német légió

A nemzetek szabadsága iránti elkötelezettségüket a német nemzet tagjai is kimutatták a szabadságharc során.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bécsi és német légió · Többet látni »

Bechtold Fülöp

Báró Bechtold Fülöp vagy Philipp von Bechtold (Peremarton, 1787. január 18. – Linz, 1862. november 9.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik katonai vezetője.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bechtold Fülöp · Többet látni »

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bem József · Többet látni »

Benedek Lajos (katonatiszt)

Lovag Benedek Lajos, német nevén Ludwig von Benedek (Sopron, 1804.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Benedek Lajos (katonatiszt) · Többet látni »

Beniczky Lajos (ezredes)

Benici és micsinyei Beniczky Lajos (Alsómicsinye, 1813. március 28. (keresztelés) – Pest, 1868. július 16.) honvéd ezredes, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharc utáni magyar függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, Beniczky Irma írónő bátyja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Beniczky Lajos (ezredes) · Többet látni »

Berde Mózes

szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Iskola falán Laborfalvi Berde Mózes (más néven Berde Mózsa) (Szentivánlaborfalva, 1815. december 15. – Budapest, 1893. szeptember 22.) jogász, 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Berde Mózes · Többet látni »

Bereményi Géza

Bereményi Géza Sándor (született Vetró, Budapest, 1946. január 25. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bereményi Géza · Többet látni »

Berzenczey László

Görgényszentimrei primor Berzenczey László (Kolozsvár, 1820. június 26. – Budapest, 1884. november 14.) politikus, az 1848–49-es szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Berzenczey László · Többet látni »

Borsos József (festő)

Borsos József (Veszprém, 1821. december 21. – Budapest, 1883. augusztus 19.) magyar festőművész, fényképész.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Borsos József (festő) · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budai Várnegyed · Többet látni »

Bulyovszky Gyula

Gyulafalvai Bulyovszky Gyula (Rákoskeresztúr, 1826. április 5. – Budapest, 1883. április 17.) magyar ügyvéd, hírlapíró, miniszteri fogalmazó, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bulyovszky Gyula · Többet látni »

Charles Frederick Henningsen

Charles Frederik Henningsen (Egyesült Királyság, 1815. február 21. – Washington, 1877. június 14.) svéd származású angol író, felfedező, zsoldos katona, kalandor, fegyverkereskedő.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Charles Frederick Henningsen · Többet látni »

Csapó Vilmos

Tagyosi Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. – Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) honvéd ezredes az 1848–49-es szabadságharcban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Csapó Vilmos · Többet látni »

Csány László

Csány László (Zalacsány, 1790 – Pest, 1849. október 10.) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Csány László · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Csehek · Többet látni »

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Cserni Jován · Többet látni »

Csorba László

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csorba László (egyértelműsítő lap).

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Csorba László · Többet látni »

Damjanich János

Damjanich János (Jovan Damjanić, Staza (ma Horvátország) 1804. december 8. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Damjanich János · Többet látni »

Dandár

február 17-én. A pódium előtt a dandár vezénylő altisztje, Sgt. Maj. Ed Hansen fogadja a zászlóaljak vezénylő altisztjeinek jelentését. A szemle után a dandár a texasi Fort Bliss támaszponton vett részt kiegészítő kiképzésben, mielőtt megkezdte volna 10 hónapig tartó bevetését Irakban. NATO térképészeti jelölése a saját lövészdandárra. Az észak carolinai Fort Bragg támaszponton az Egyesült Államok Műszaki Hadtest ''(US Army Corps of Engineers)'' 1. dandárjának szálláskörlete. A dandár több manőver ezredből vagy zászlóaljból, parancsnoki törzsből, illetve tüzérségi és egyéb harctámogató alegységekből álló katonai egység.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dandár · Többet látni »

Darvasi László

Darvasi László (álnevei: Szív Ernő, Eric Moussambani) (Törökszentmiklós, 1962. október 17.–) József Attila-díjas magyar pedagógus, költő, író, újságíró, szerkesztő.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Darvasi László · Többet látni »

Dánok

A dánok (dánul danskere) germán eredetű népcsoport, akik főként Dániában élnek és dán nyelven beszélnek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dánok · Többet látni »

Délvidéki szerb felkelés (1848)

Az 1848–49-es délvidéki szerb felkelés során a magyarországi szerbek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc okozta kavarodást felhasználva megpróbálták kiharcolni önállóságukat.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Délvidéki szerb felkelés (1848) · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Déva · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Debrecen · Többet látni »

December 11.

Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és December 11. · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és December 31. · Többet látni »

Dessewffy Arisztid

Dessewffy nevének kiejtése. Cserneki és tarkői Dessewffy Arisztid (kiejtése: dezsőfi) (Csákány, 1802. július 2. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dessewffy Arisztid · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dráva · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dunántúl · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Eötvös József (író) · Többet látni »

Egressy Gábor (színművész)

Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Egressy Gábor (színművész) · Többet látni »

Ellenzéki Kör

Ellenzéki Kör néven működött 1847-től a magyarországi reformellenzék szervezete.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ellenzéki Kör · Többet látni »

Első bécsi forradalom

A forradalmi Bécs 1848 március 13-án. A kassai Képes Ujság illusztrációja, 1848-ban Az első bécsi forradalom 1848.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Első bécsi forradalom · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdélyi szászok · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Eszék · Többet látni »

Eszék ostroma (1849)

Eszék ostroma 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Eszék ostroma (1849) · Többet látni »

Földváry Károly

Korabeli fénykép Földvári Földváry Károly (Gyergyószentmiklós, 1809. november 26. – Cegléd, 1883. december 14.) honvédezredes, az olaszországi magyar légió parancsnoka, Földváry Sándor honvédezredes ikertestvére.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Földváry Károly · Többet látni »

Föltámadott a tenger

A Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem 1953-ban bemutatott, kétrészes, színes magyar játékfilm.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Föltámadott a tenger · Többet látni »

Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)

Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) · Többet látni »

Február 22.

Névnapok: Gerzson + Gréte, Grétea, Kövecs, Lándor, Leander, Margit, Margita, Margitta, Margó, Pál, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Túlia, Zétény.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Február 22. · Többet látni »

Finn Nagyhercegség

A Finn Nagyhercegség (finnül Suomen suuriruhtinaskunta, svédül Storfurstendömet Finland, latinul Magnus Ducatus Finlandiæ, oroszul Великое княжество Финляндское, Velikoye knyazhestvo Finlyandskoye) a mai Finnország jogelődje volt 1809 és 1917 között az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként, az orosz cár irányítása alatt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Finn Nagyhercegség · Többet látni »

Fjodor Vasziljevics Rüdiger

Fjodor Vasziljevics Rüdiger (Mitau ma Jelgava, 1784. – Szentpétervár, 1856. június 2.) gróf, cári lovassági tábornok.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Fjodor Vasziljevics Rüdiger · Többet látni »

Franz von Schlik

Franz Anton Heinrich Johann Prokop Don Bosco Felix von Schlik Bassano és Weißkirchen grófja (Graf zu Bessano und Weisskirchen (Prága, 1789. május 23. – Bécs, 1862. március 17.) császári-királyi lovassági tábornok (k.k. General der Kavallerie), az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant), a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) egyik legsikeresebb tábornoka. Nevét több korabeli forrás Franz von Schlick formában is írta.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Franz von Schlik · Többet látni »

Funérailles

A Funérailles (Temetés) Liszt Ferenc zongoraműve, a Költői és vallásos harmóniák (S.173) című sorozat hetedik darabja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Funérailles · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Galícia · Többet látni »

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Garam · Többet látni »

Gábor Áron (tüzérőrnagy)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gábor Áron (tüzér őrnagy).

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gábor Áron (tüzérőrnagy) · Többet látni »

Gál Sándor (tábornok)

A nyergestetői ütközet emlékműve Gál Sándor (névváltozat: Alexander Gaal; Csíkszentgyörgy, 1817. szeptember 21. – Olaszország, Nuterina, 1866. június 17.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd vezérőrnagya.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gál Sándor (tábornok) · Többet látni »

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gárdonyi Géza · Többet látni »

Gáspár András (vezérőrnagy)

Rusz Károly metszete (1868) Szeniczei Gáspár András (Kecskemét, 1804. november 23. – Bihar, 1884. augusztus 5.) honvéd vezérőrnagy, politikus.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gáspár András (vezérőrnagy) · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Görgei Artúr · Többet látni »

Görgey Artúr

#ÁTIRÁNYÍTÁS Görgei Artúr.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Görgey Artúr · Többet látni »

Görgey Ármin

Görgői és toporczi Görgey Ármin (1812. március 28. – 1877. október 20.) magyar hadnagy.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Görgey Ármin · Többet látni »

Gergely András (történész)

Gergely András (Sopron, 1946. május 23.Ki kicsoda?, i. m., 569. o. – ?, 2021. május 3.) magyar történész, diplomata, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gergely András (történész) · Többet látni »

Gránátos

Orosz gránátosezredek egyenruhái (1762) A gránátosok eredetileg olyan gyalogos katonák voltak, akik várostromnál, erődítések leküzdésénél kis kézi gránátokat dobáltak az ellenségre.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gránátos · Többet látni »

Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin

Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (1808. január 13. – Segesvár, 1849. július 31.) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin · Többet látni »

Guyon Richárd

Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Guyon Richárd · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Győr · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gyulafehérvár · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg-család · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg-ház · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Hamary Dániel

Kis-igmándi Hamary Dániel (Tata, 1826. március 25. – Budapest, 1892. február 21.) orvosdoktor, magyar királyi honvéd törzsorvos, 1848/49-es honvéd tüzérhadnagy, író, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Hamary Dániel · Többet látni »

Háromszék

Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Háromszék · Többet látni »

Heinrich Hentzi

Heinrich Hentzi von Arthurm (Debrecen, 1785. október 24. – Buda, 1849. május 21., nol.hu) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban az osztrák császári hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Heinrich Hentzi · Többet látni »

Henryk Dembiński

Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (Strzałków, Lengyelország, 1791. január 16. – Párizs, 1864. június 13.), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd altábornagya. Unokaöccse Teodor Dembiński honvéd őrnagy.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Henryk Dembiński · Többet látni »

Horvát bánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Horvát bánok listája · Többet látni »

Horváth János (katonatiszt)

Horváth János (Zavar, 1815. szeptember 11. – Budapest, 1875. október 27.) honvédezredes.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Horváth János (katonatiszt) · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Horvátország · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és I. János magyar király · Többet látni »

Identitás

Az identitás én-azonosság, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül, mely a „teljes én” érzésével társul.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Identitás · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ipoly · Többet látni »

Irinyi József

Az Irinyi József szülőháza helyén álló emlékmű Albison Irinyi József mellszobra az albisi református templomkertben Irinyi Irinyi József (Albis, 1822. március 13. – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Irinyi József · Többet látni »

Isaszeg

Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Isaszeg · Többet látni »

Ivan Fjodorovics Paszkevics

Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij oroszul: Иван Фёдорович Паскевич, граф Эриванский; (Poltava, 1782. május 20. – Varsó, 1856. február 18.) orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, az 1848–49-es szabadságharc ellen fellépő cári hadsereg főparancsnoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ivan Fjodorovics Paszkevics · Többet látni »

Jászság

első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Jászság · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Jézus · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Jókai Mór · Többet látni »

Józef Wysocki

Józef Wysocki Józef Wysocki (gyakori magyar nevén Wysocki József, esetleg Wysoczki József; Tulczyn, 1809. – Párizs, 1874. január 3.) lengyel katona, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvédtábornoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Józef Wysocki · Többet látni »

Július 2.

Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Július 2. · Többet látni »

Július 5.

Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Július 5. · Többet látni »

Jobbágyfelszabadítás

A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Jobbágyfelszabadítás · Többet látni »

Johann Berger

Johann Berger von der Pleisse (Nagymarton, 1768. július 23. – Sopron, 1864. április 2.) császári-királyi táborszernagy, Arad parancsnoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Johann Berger · Többet látni »

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Josip Jelačić · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »

Kalla Zsuzsa

Dr.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kalla Zsuzsa · Többet látni »

Karl Roth

Karl Roth (1783. február 21. – 1864. június 4.), teljes nevén Franz Karl von Roth, osztrák császári katonatiszt, 1844-től tábornok.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Karl Roth · Többet látni »

Karlóca

Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Karlóca · Többet látni »

Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville

Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville (Lemberg, 1811 – Pest, 1849. október 20.) lengyel nemes, katona, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Honvédség századosa volt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville · Többet látni »

Katona Tamás (történész)

Katona Tamás (Budapest, 1932. február 2. – Budapest, 2013. június 28.) magyar történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő (MDF), nagykövet.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Katona Tamás (történész) · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kazinczy Ferenc · Többet látni »

Kazinczy Lajos

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Lajos (Széphalom, 1820. október 20. – Arad, 1849. október 25.) honvédezredes, Kazinczy Ferencnek és feleségének, gróf Török Sophie-nak legifjabb fia, a szabadságharc vértanúja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kazinczy Lajos · Többet látni »

Kápolnai csata

A kápolnai csatában 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kápolnai csata · Többet látni »

Közteherviselés

A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Közteherviselés · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiegyezés · Többet látni »

Kiss Ernő (altábornagy)

Eleméri és ittebei Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.) honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiss Ernő (altábornagy) · Többet látni »

Kiss Pál (katona)

Kiss Pál (Diószeg /Bihar megye/, 1809. – Pest, 1867. május 16.) honvédtábornok, várparancsnok.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiss Pál (katona) · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Klauzál Gábor

Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Klauzál Gábor · Többet látni »

Kmety György

Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kmety György · Többet látni »

Knezić Károly

Knezić Károly (Karlo Knezić, magyarosan Knézitsként vagy Knezichként említik, ami más szláv családnevek esetében is szokásos volt akkoriban) (Nagygordonya, Horvátország, 1808. szeptember 6. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Knezić Károly · Többet látni »

Kokárda

publisher.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kokárda · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komárom ostroma (1848–49)

komáromi vár parancsnokának, Klapka György tábornoknak a szobra a város főterén A komáromi vár ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő katonai és politikai jelentőségű eseménye volt, amely 1848 decemberében kezdődött meg, és 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komárom ostroma (1848–49) · Többet látni »

Komáromi csaták

Komáromi csatáknak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi várat védő magyar haderők és az ostromló osztrák hadsereg közötti három csatát nevezzük.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komáromi csaták · Többet látni »

Komáromi erődrendszer

Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komáromi erődrendszer · Többet látni »

Konzervatív Párt (Magyarország)

A Konzervatív Párt egy 1846.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Konzervatív Párt (Magyarország) · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kukmér

Kukmér (németül Kukmirn) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kukmér · Többet látni »

Lahner György

Lahner György (Láner György, Georg Lahner, Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lahner György · Többet látni »

Lajta

A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lajta · Többet látni »

Landerer Lajos

Landerer Lajos (Pozsony, 1800. május 1. – Vác, 1854. február 1.) nyomdász, Landerer Mihály János (1765–1810) nyomdász fia, Landerer János Mihály (1726–1795) nyomdász unokája.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Landerer Lajos · Többet látni »

Léva

A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Léva · Többet látni »

Leiningen-Westerburg Károly

Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost (Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Leiningen-Westerburg Károly · Többet látni »

Lengyel légió

A Lengyel légió katonai segítséget nyújtott a magyar szabadságharc ügyének.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lengyel légió · Többet látni »

Lenkey János

Lenkei és zádorfalvi Lenkey János (Eger, 1807. szeptember 7. – Arad, 1850. február 8.) 1848–49-es honvéd tábornok.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lenkey János · Többet látni »

Lipótvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Újvároska.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lipótvár · Többet látni »

Liptószentmiklós

Liptószentmiklós (1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Liptószentmiklós · Többet látni »

Losonc

A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Losonc · Többet látni »

Ludwig von Welden

Welden kastélya Laupheimben Az austerlitzi csata A Jelene Madijevka park Radetzky tábornagy, az itáliai front hőse, Welden példaképe litográfiája Báró Ludwig von Welden (németül Franz Ludwig Freiherr von Welden) (Laupheim, Württemberg, 1780. június 16. – Graz, 1853. augusztus 7.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), utásztiszt, szállásmester, aki szabadidejében botanikával is komolyan foglalkozott.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ludwig von Welden · Többet látni »

Magyar Állam (1849)

A Magyar Állam, vagy korabeli, régies megnevezésén Magyar Álladalom, egy, a Habsburg Birodalomtól független állam volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar Állam (1849) · Többet látni »

Magyar Katolikus Rádió

A Magyar Katolikus Rádiót 2004-ben hozta létre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar Katolikus Rádió · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország · Többet látni »

Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország himnusza · Többet látni »

Magyarországi ruszinok

A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarországi ruszinok · Többet látni »

Magyarországi szerbek

A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarországi szerbek · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Marastoni József

Marastoni József (Velence, 1834. április 1. – Bécs, 1895. december 10.) festő, litográfus.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Marastoni József · Többet látni »

Május 31.

Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Május 31. · Többet látni »

Március 13.

Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 13. · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 15. · Többet látni »

Március 17.

Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 17. · Többet látni »

Március 18.

Névnapok: Sándor, Ede + Alexa, Alexander, Alexandra, Cirill, Ében, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Kirill, Nárcisz, Narcissza, Narcisszusz, Szalvátor, Szandra, Szibill, Szibilla.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 18. · Többet látni »

Március 23.

Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 23. · Többet látni »

Március 3.

Névnapok: Kornélia + Frederik, Frigyes, Gunda, Irma, Kámea, Kamilla, Kornél, Kunigunda, Marinusz, Mirkó, Nelli, Oszkár, Ticiána.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 3. · Többet látni »

Márciusi ifjak

A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Márciusi ifjak · Többet látni »

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Mészáros Lázár · Többet látni »

Móga János

Móga János szobra Pákozdon Brotzkai Móga János Ferenc (Brockó, 1784. december 25.Ezzel szemben több lexikon és enciklopédia hibásan is Bockót jelöli meg születési helyként, ami elírásból adódik. (keresztelés) – Szászerked, 1861. november 10.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Móga János · Többet látni »

Móri ütközet

A móri ütközet az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik ütközete volt melynek során 1848.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Móri ütközet · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Móricz Zsigmond · Többet látni »

Mieczysław Woroniecki

Herceg Mieczysław Korybut Woroniecki (más írásmóddalː Woronieczky Miciszláv, Skurowa, 1825. március 7. – Pest, 1849. október 20.) lengyel főnemes, katona, alezredesi rangban a magyarok oldalán harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, s az ő nevéhez kötődik az első honvéd vadászalakulat felállítása.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Mieczysław Woroniecki · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Mohácsi csata · Többet látni »

Moson

1873-as térképen Moson(y) Wieselburg-ként szerepel a jobb felső részen Moson (németül: Wieselburg) Mosonmagyaróvár része, 1939-ig önálló község volt Moson, majd Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyében, akkor egyesült Magyaróvárral.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Moson · Többet látni »

Nagysalló

Nagysalló (szlovákul Tekovské Lužany, korábban Tekovské Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nagysalló · Többet látni »

Nagysándor József

Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1804. október 17. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy,--> az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nagysándor József · Többet látni »

Nádasdy Kálmán

'''Nádasdy Kálmán''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Virányos út 2/b szám alatt Nádasdy Kálmán (született Graff, névváltozat Graf, külföldön Kálmán von Nádasdy) (Budapest, 1904. november 25. – Budapest, 1980. április 17.) háromszoros Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, színészpedagógus, színházigazgató, műfordító.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nádasdy Kálmán · Többet látni »

Népek tavasza

A párizsi forradalom A népek tavasza vagy 1848-as forradalmak 1848–1849-ben zajló forradalmi mozgalmak sorozata volt az európai országokban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Népek tavasza · Többet látni »

Népszabadság

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Népszabadság · Többet látni »

Nedeczky–Almásy-összeesküvés

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nedeczky István (földbirtokos)#A Nedeczky–Almásy-összeesküvés.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nedeczky–Almásy-összeesküvés · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nemzet · Többet látni »

Nemzeti dal

A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nemzeti dal · Többet látni »

Nemzetiség

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nemzetiség · Többet látni »

Nyáry Pál (politikus)

Nyáregyházi Nyáry Pál (Nyáregyháza, 1805. február 27. – Pest, 1871. április 21.) politikus, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a régi nemes Nyáry család sarja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nyáry Pál (politikus) · Többet látni »

Nyikolaj von Engelhardt

Nyikolaj von Engelhardt (oroszul Николай Фёдорович Энгельгардт, Nyikolaj Fjodorovics Engelgardt; 1799. december 24. – Odessza, 1856. február 27.) orosz báró, vezérőrnagy, a 15.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nyikolaj von Engelhardt · Többet látni »

Október 16.

Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 16. · Többet látni »

Október 20.

Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 20. · Többet látni »

Október 3.

Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 3. · Többet látni »

Október 4.

Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 4. · Többet látni »

Október 6.

Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 6. · Többet látni »

Olasz légió

Az '''Olasz légió''' zászlója 1849-ben Az olasz légió az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar oldalán harcoló külföldi légiók egyike volt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Olasz légió · Többet látni »

Olmütz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Olomouc.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Olmütz · Többet látni »

Olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Olmützi alkotmány · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Orosz Birodalom · Többet látni »

Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben

Az Orosz Császári Hadsereg (Ру́сская импера́торская а́рмия – Russzkaja imperatorszkaja armija) intervenciós csapatai 1849-ben léptek Magyarország területére.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Országgyűlés · Többet látni »

Országos Honvédelmi Bizottmány

Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Országos Honvédelmi Bizottmány · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Ottinger Ferenc

Báró Ottinger Ferenc (Sopron, 1793. szeptember 28. – Bécs, 1869. április 8.) császári és királyi altábornagy, lovassági tábornok, az 1848-49 évi szabadságharc ellen fellépő császári alakulatok egyik vezénylő tábornoka.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ottinger Ferenc · Többet látni »

Ozorai ütközet

Az ozorai ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak meg.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ozorai ütközet · Többet látni »

Palóczi Edgár

Palóczi Edgár (Budapest, 1887. április 4. – 1944) kultúrtörténész, tanár.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Palóczi Edgár · Többet látni »

Parlament

A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Parlament · Többet látni »

Perényi Zsigmond (ugocsai főispán)

Perényi báró Perényi Zsigmond (Ardó, 1783. november 18. – Pest, 1849. október 24.) nagybirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Perényi Zsigmond (ugocsai főispán) · Többet látni »

Perczel Mór

Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Perczel Mór · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Petőfi Sándor · Többet látni »

Peter Giron

Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Peter Giron · Többet látni »

Pilvax

A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza A Pilvax kávéház és étterem egy történelmi nevezetességű vendéglátóhely volt Budapest V. kerületében a Belvárosban, a mai Pilvax köz 1–3.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pilvax · Többet látni »

Poeltenberg Ernő

Poeltenberg Ernő lovag (Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg; Pöltenbergi Pölt Ernő) (Bécs, 1808. február 20. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Poeltenberg Ernő · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pozsony · Többet látni »

Pragmatica sanctio

Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pragmatica sanctio · Többet látni »

Puchner Antal Szaniszló

Báró Puchner Antal Szaniszló (Anton Stanislaus Freiherr von Puchner, Selmecbánya, 1779. november 11. – Bécs, 1852. december 28.) felvidéki születésű császári-királyi lovassági tábornok (kaiserlich-königliche General der Kavallerie), az 1848–49-es szabadságharccal ellenséges erdélyi császári-királyi csapatok főhadparancsnoka, majd a Lombard–Velencei Királyság részét képező Velence tartomány kormányzója.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Puchner Antal Szaniszló · Többet látni »

Ranódy László

Ranódy László (Zombor, 1919. szeptember 14. – Budapest, 1983. október 14.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, forgatókönyvíró, díszlettervező.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ranódy László · Többet látni »

Rákóczi-induló

A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a Császári-Királyi Hadsereg 32. gyalogezredének karmestere írta 1820-ban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Rákóczi-induló · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Reformkor · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Románok · Többet látni »

Rottenbiller Lipót

Rottenbiller Lipót Károly (Pest, 1806. november 11. – Pest, 1870. november 17.) Pest polgármestere, majd főpolgármestere, 1848-ban a Közcsendi Bizottmány elnöke és Pest főpolgármestere.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Rottenbiller Lipót · Többet látni »

Sára Sándor

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – Budapest, 2019. szeptember 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Sára Sándor · Többet látni »

Sükei Károly

Sükei Károly síremléke a losonci temetőben Szőkefalvi Sükei Károly (Bukarest, 1823. szeptember 16. – Losonc, 1854. január 18.) költő, újságíró, műfordító, a márciusi ifjak egyike, Sükei Imre református lelkész fia.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Sükei Károly · Többet látni »

Schwechat

Schwechat osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Schwechat · Többet látni »

Schwechati csata

A schwechati csata az 1848–49 évi szabadságharcban, az 1848 őszén a Dunántúlon folyó hadműveletek utolsó csatája volt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Schwechati csata · Többet látni »

Stevan Petrović Knićanin

Stevan Petrović Knićanin (Стеван Петровић Книћанин, Knić, 1807. február 15. – Belgrád, 1855.május 14.) szerb politikus, katonatiszt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Stevan Petrović Knićanin · Többet látni »

Sukoró

Sukoró Fejér vármegyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Sukoró · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Széchenyi István · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Székelyek · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Székelyföld · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Székesfehérvár · Többet látni »

Szózat

A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szózat · Többet látni »

Szőregi csata

A szőregi csata során 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szőregi csata · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeged · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szemere Bertalan · Többet látni »

Szemes Mihály

Szemes Mihály (Budapest, 1920. július 23. – Budapest, 1977. október 3.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szemes Mihály · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szent Korona · Többet látni »

Szeptember 11.

. Névnapok: Teodóra + Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Igor, Jácint, Milán, Milton.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeptember 11. · Többet látni »

Szeptember 16.

Névnapok: Edit + Ciprián, Ditta, Ditte, Eudoxia, Eufémia, Eugénia, Gamáliel, Geminián, Génia, Imelda, Imodzsen, Imogén, Jozafát, Kamélia, Kornél, Kornélia, Lúcia, Ludmilla, Milica, Som, Soma, Zília, Zille, Zseni.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeptember 16. · Többet látni »

Szeptember 24.

Névnapok: Gellért, Mercédesz + Gerda, Gerhárd, Giszmunda, Grizelda, Grizeldisz, Mária, Meredisz, Zelda.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeptember 24. · Többet látni »

Szeptember 29.

Névnapok: Mihály + Gábor, Gabos, Gábriel, Gabriella, Kapolcs, Mikes, Rafael, Ráfis.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeptember 29. · Többet látni »

Szerb Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerb Királyság (1882–1918).

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szerb Fejedelemség · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szerbia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szlovákok · Többet látni »

Szurony

Osztrák-magyar 1895 mintájú késszurony Amerikai katonák szuronyhasználati kiképzésen 1917-ben, Texasban Szuronynak vagy bajonettnek az olyan pengéket nevezzük, amelyeket lőfegyver csőtorkolatára rögzítenek.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szurony · Többet látni »

Tavaszi hadjárat

A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Tavaszi hadjárat · Többet látni »

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Táncsics Mihály · Többet látni »

Tápió

A Tápió a Zagyva jobb oldali mellékvize, Isaszeg közelében ered.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Tápió · Többet látni »

Tóth Ágoston Rafael

Tóth Ágoston Rafael (Marcali, 1812. október 24. – Graz, 1889. június 9.) honvédezredes, hadmérnök, térképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Tóth Ágoston Rafael · Többet látni »

Tüzérség

Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Tüzérség · Többet látni »

Teleki Ádám (katonatiszt, 1789–1851)

Széki gróf Teleki Ádám (Kolozsvár, 1789. július 14. – Szirák, 1851. november 3.) honvéd tábornok, császári ezredes.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Teleki Ádám (katonatiszt, 1789–1851) · Többet látni »

Telepi György

Vasárnapi Ujságban Telepi György, eredetileg Telepianovics György (Kisléta, 1800. október 7. – Tard, 1885. augusztus 12.) színész, festőművész, díszlettervező, színházi technikus, drámaíró és fordító.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Telepi György · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Temesvár · Többet látni »

Temesvári csata

A temesvári csatában a Bem József vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett a Haynau tábornagy által irányított császári-királyi hadseregtől 1849.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Temesvári csata · Többet látni »

Than Mór

A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Than Mór · Többet látni »

Theodor Baillet von Latour

Theodor Franz Baillet von Latour gróf (Linz, 1780. június 15. – Bécs, 1848. október 6.) császári és királyi táborszernagy, 1848 márciusától, az első bécsi forradalom kitörésétől kezdve osztrák császári hadügyminiszter.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Theodor Baillet von Latour · Többet látni »

Tiszafüred

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Tiszafüred · Többet látni »

Turai csata

A turai csata a Perczel Mór vezette tiszai hadsereg és egy orosz hadosztály között zajlott le.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Turai csata · Többet látni »

V. Ferdinánd magyar király

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Vas megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vas vármegye.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vas megye · Többet látni »

Vasvári Pál (történész)

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vasvári Pál (történész) · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vác · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vág (folyó) · Többet látni »

Változó Világ

A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Változó Világ · Többet látni »

Várkonyi Zoltán (színművész)

Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Várkonyi Zoltán (színművész) · Többet látni »

Vécsey Károly

Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vécsey Károly · Többet látni »

Vörössipkások

Kovács Mihály: Vörössipkás Vörössipkásoknak az 1848 májusában felállított 9.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vörössipkások · Többet látni »

Vetter Antal

Vetter Antal, Anton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. – Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vetter Antal · Többet látni »

Vidats János

Vidats János, Vidacs János (Bánátkomlós, 1826 – Budapest, 1873. november 10.) mezőgazdasági gépgyáros, a márciusi ifjak egyike, honvédtiszt, országgyűlési képviselő, Vidats István mezőgazdasági gépgyáros fia.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vidats János · Többet látni »

Világos

Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Világos · Többet látni »

Virágzabálók

A Virágzabálók Darvasi László 2009-ben megjelent műve.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Virágzabálók · Többet látni »

Vukovics Sebő

Berekszói Vukovics Sebő (Fiume, 1811. július 20. – London, 1872. november 19.) politikus, a Szemere-kormány igazságügyminisztere.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vukovics Sebő · Többet látni »

Zichy Ferenc (tárnokmester)

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Ferenc Szerafin (Pozsony, 1811. január 24. – Káloz, 1900. július 17.) magyar tárnokmester, főrendi főispán és nagykövet.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Zichy Ferenc (tárnokmester) · Többet látni »

12 pont

A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 12 pont · Többet látni »

1723

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1723 · Többet látni »

1791

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1791 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 18. század · Többet látni »

1847

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1847 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1848 · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1867 · Többet látni »

80 huszár

A 80 huszár Sára Sándor rendező 1978-ban készült színes, magyar filmdrámája.

Új!!: 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 80 huszár · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező