Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mieczysław Woroniecki

Index Mieczysław Woroniecki

Herceg Mieczysław Korybut Woroniecki (más írásmóddalː Woronieczky Miciszláv, Skurowa, 1825. március 7. – Pest, 1849. október 20.) lengyel főnemes, katona, alezredesi rangban a magyarok oldalán harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, s az ő nevéhez kötődik az első honvéd vadászalakulat felállítása.

72 kapcsolatok: Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Arad (Románia), Újépület, Újszeged, Újvidék, Árpád-házi Szent Erzsébet, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bácska, Béga, Begecs, Bem József, Benedek Lajos (katonatiszt), Beszterce (település), Bona Gábor, Buda ostroma (1849), Dés, Degré Alajos (ügyvéd), Dessewffy Arisztid, Dobay József (altábornagy), Duna, Erdély, Felix Jablonowski, Fiumei Úti Sírkert, Futak, Guyon Richárd, Győr, Habsburg Birodalom, Henryk Dembiński, Hermann Róbert, II. Ulászló lengyel király, Jókai Mór, Június 19., Június 21., Julius Jacob von Haynau, Karl von Urban, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville, Kiss Pál (katona), Kolozsvár, Kovács István (költő), Lengyelek, Lengyelország, Magnus Johann von Grotenhjelm, Magyar Királyság, Magyar Mickiewicz Társaság, Magyar–Lengyel Könyvtár, Máramarossziget, Március 7., Mészáros Lázár, Nagybecskerek, Október 20., ..., Olmütz, Palóczi Edgár, Pétervárad, Perlaszi ütközet, Pest (történelmi település), Petőfi Sándor, Peter Giron, Poznań, Szamosújvár, Szőreg (Magyarország), Szőregi csata, Szeged, Tóth Ágoston Rafael, Temesvár, Ulánus, Varga Ottó (történész), Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Vetter Antal, 1825, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849. Bővíteni index (22 több) »

Alekszandr Nyikolajevics Lüders

Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Arad (Románia) · Többet látni »

Újépület

Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Újépület · Többet látni »

Újszeged

Újszeged Szeged egyik városrésze.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Újszeged · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Újvidék · Többet látni »

Árpád-házi Szent Erzsébet

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Árpád-házi Szent Erzsébet · Többet látni »

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Bácska · Többet látni »

Béga

A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Béga · Többet látni »

Begecs

Begecs (szerbül Бегеч / Begeč) Újvidék községhez tartozó falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Begecs · Többet látni »

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Bem József · Többet látni »

Benedek Lajos (katonatiszt)

Lovag Benedek Lajos, német nevén Ludwig von Benedek (Sopron, 1804.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Benedek Lajos (katonatiszt) · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Beszterce (település) · Többet látni »

Bona Gábor

Bona Gábor (Budapest, 1948. december 13. –) hadtörténész, szakíró, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, egyetemi tanár, honvéd ezredes, sporttisztviselő, közéleti személyiség.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Bona Gábor · Többet látni »

Buda ostroma (1849)

Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Buda ostroma (1849) · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Dés · Többet látni »

Degré Alajos (ügyvéd)

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Degré Alajos (ügyvéd) · Többet látni »

Dessewffy Arisztid

Dessewffy nevének kiejtése. Cserneki és tarkői Dessewffy Arisztid (kiejtése: dezsőfi) (Csákány, 1802. július 2. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Dessewffy Arisztid · Többet látni »

Dobay József (altábornagy)

Dobay József (Erzsébetváros, 1820. április 16. – Pétermező, 1898. június 22.) honvéd ezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Dobay József (altábornagy) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Duna · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Erdély · Többet látni »

Felix Jablonowski

Alexander Felix Jablonowski herceg, (1808 – 1857) lengyel főnemesi származású császári és királyi katonatiszt, altábornagy.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Felix Jablonowski · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Futak

Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Futak · Többet látni »

Guyon Richárd

Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Guyon Richárd · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Győr · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Henryk Dembiński

Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (Strzałków, Lengyelország, 1791. január 16. – Párizs, 1864. június 13.), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd altábornagya. Unokaöccse Teodor Dembiński honvéd őrnagy.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Henryk Dembiński · Többet látni »

Hermann Róbert

Hermann Róbert (Székesfehérvár, 1963. augusztus 24. –) magyar történész, publicista, író.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Hermann Róbert · Többet látni »

II. Ulászló lengyel király

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és II. Ulászló lengyel király · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Jókai Mór · Többet látni »

Június 19.

Névnapok: Gyárfás + Adeodát, Azurea, Deodát, Estella, Gerváz, Hajnal, Hajnalka, Imodzsen, Imogén, Ince, Járfás, Jávor, Juliána, Julianna, Julinka, Liána, Mihaéla, Mihály, Mikó, Rómeó, Romuald, Romvald, Szkilla, Szorina, Sztella, Zóra, Zorina, Zorinka, Zorka.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Június 19. · Többet látni »

Június 21.

A nyári (a déli félgömbön téli) napforduló napja, az évben ekkor a leghosszabb (a déli félgömbön a legrövidebb) a nappal.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Június 21. · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »

Karl von Urban

Báró Karl von Urban (Krakkó, 1802. augusztus 31. – Brünn, 1877. január 1.), osztrák katonatiszt, császári-királyi altábornagy (Feldmarschallleutnant). Ő volt az első katonatiszt, aki megtagadta az engedelmességet az első felelős magyar kormánynak.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Karl von Urban · Többet látni »

Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville

Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville (Lemberg, 1811 – Pest, 1849. október 20.) lengyel nemes, katona, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Honvédség századosa volt.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville · Többet látni »

Kiss Pál (katona)

Kiss Pál (Diószeg /Bihar megye/, 1809. – Pest, 1867. május 16.) honvédtábornok, várparancsnok.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Kiss Pál (katona) · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Kolozsvár · Többet látni »

Kovács István (költő)

Kovács István (Budapest, 1945. augusztus 19. –) Széchenyi- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Kovács István (költő) · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Lengyelek · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Lengyelország · Többet látni »

Magnus Johann von Grotenhjelm

Magnus Johann von Grotenhjelm (vagy Grotenhelm, Grotenhielm), oroszos névformában Максим Максимович Гротенгельм, ejtsd Makszim Makszimovics Grotengelm, (1789–1867. november 15.); az orosz cári haderő tábornoka.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Magnus Johann von Grotenhjelm · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Mickiewicz Társaság

A Magyar Mickiewicz Társaság (lengyelül: Węgierskie Towarzystwo im. Mickiewicza, franciául: Société Hongroise Mickiewicz) 1929 és 1948 között működött lengyel–magyar irodalmi és kulturális egyesület volt, amely személyi összetétele és az általa megvalósított program alapján mindmáig a valaha volt legjelentősebb lengyelbarát szervezet Magyarországon.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Magyar Mickiewicz Társaság · Többet látni »

Magyar–Lengyel Könyvtár

A Magyar–Lengyel Könyvtár (Bibliotheca Hungaro–Polonica) tudományos és kulturális ismeretterjesztő könyvsorozat volt a második világháború előtti években a lengyel-magyar kapcsolatok építése céljával.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Magyar–Lengyel Könyvtár · Többet látni »

Máramarossziget

Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Máramarossziget · Többet látni »

Március 7.

Névnapok: Tamás + Perpétua, Rupert, Ubul.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Március 7. · Többet látni »

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Mészáros Lázár · Többet látni »

Nagybecskerek

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Nagybecskerek · Többet látni »

Október 20.

Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Október 20. · Többet látni »

Olmütz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Olomouc.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Olmütz · Többet látni »

Palóczi Edgár

Palóczi Edgár (Budapest, 1887. április 4. – 1944) kultúrtörténész, tanár.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Palóczi Edgár · Többet látni »

Pétervárad

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Pétervárad · Többet látni »

Perlaszi ütközet

Az 1848–49-es szabadságharc során 1848.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Perlaszi ütközet · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Petőfi Sándor · Többet látni »

Peter Giron

Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Peter Giron · Többet látni »

Poznań

Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Poznań · Többet látni »

Szamosújvár

Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Szamosújvár · Többet látni »

Szőreg (Magyarország)

Szőreg egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Szőreg (Magyarország) · Többet látni »

Szőregi csata

A szőregi csata során 1849.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Szőregi csata · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Szeged · Többet látni »

Tóth Ágoston Rafael

Tóth Ágoston Rafael (Marcali, 1812. október 24. – Graz, 1889. június 9.) honvédezredes, hadmérnök, térképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Tóth Ágoston Rafael · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Temesvár · Többet látni »

Ulánus

A Varsói Hercegség ulánusai (January Suchodolski festménye) Az ulánusok (lengyelül ułan) lengyel eredetű könnyűlovas fegyvernem volt a 18.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Ulánus · Többet látni »

Varga Ottó (történész)

Varga Ottó (Kiscsömöte, 1853. június 24. – Kolozsvár, 1917. április 17.) történetíró, állami főgimnáziumi tanár.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Varga Ottó (történész) · Többet látni »

Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »

Vetter Antal

Vetter Antal, Anton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. – Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és Vetter Antal · Többet látni »

1825

Nincs leírás.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és 1825 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Mieczysław Woroniecki és 1849 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »