Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Uruk
Sarrukín akkád király és Uruk 28 közös dolog (a Uniópédia): Agade, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, An, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Elám, En, Enlil, Eufrátesz, Földközi-tenger, Gutik, III. uri dinasztia, Inanna, Kis (település), Lagas, Lugal, Mezopotámia, Nippur, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Szín (isten), Umma (település), Ur.
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Agade és Sarrukín akkád király · Agade és Uruk ·
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Sarrukín akkád király · Akkád Birodalom és Uruk ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Sarrukín akkád király · Akkád nyelv és Uruk ·
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
An és Sarrukín akkád király · An és Uruk ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király · Újbabiloni Birodalom és Uruk ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszírok és Sarrukín akkád király · Asszírok és Uruk ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király · Óbabiloni Birodalom és Uruk ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Sarrukín akkád király · Babilon és Uruk ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és Sarrukín akkád király · Elám és Uruk ·
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
En és Sarrukín akkád király · En és Uruk ·
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Enlil és Sarrukín akkád király · Enlil és Uruk ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és Sarrukín akkád király · Eufrátesz és Uruk ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Sarrukín akkád király · Földközi-tenger és Uruk ·
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Gutik és Sarrukín akkád király · Gutik és Uruk ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király · III. uri dinasztia és Uruk ·
Inanna
Inanna homokkőbe karcolt jelképe i. e. 3000 körüli időből Inanna edénybe karcolt ábrázolása az i. e. 2. évezred első feléből Inanna vagy Innin (sumer dInanna) sumer istennő, „az ég úrnője”.
Inanna és Sarrukín akkád király · Inanna és Uruk ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Kis (település) és Sarrukín akkád király · Kis (település) és Uruk ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Lagas és Sarrukín akkád király · Lagas és Uruk ·
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Lugal és Sarrukín akkád király · Lugal és Uruk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Sarrukín akkád király · Mezopotámia és Uruk ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Nippur és Sarrukín akkád király · Nippur és Uruk ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Sarrukín akkád király és Sumer · Sumer és Uruk ·
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Sarrukín akkád király és Sumer királylista · Sumer királylista és Uruk ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Sarrukín akkád király és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Uruk ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Sarrukín akkád király és Sumerek · Sumerek és Uruk ·
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Sarrukín akkád király és Szín (isten) · Szín (isten) és Uruk ·
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Sarrukín akkád király és Umma (település) · Umma (település) és Uruk ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sarrukín akkád király és Uruk
- Mi van a közös Sarrukín akkád király és Uruk
- Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Uruk
Összehasonlítását Sarrukín akkád király és Uruk
Sarrukín akkád király 101 kapcsolatokat, ugyanakkor Uruk 99. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 14.00% = 28 / (101 + 99).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sarrukín akkád király és Uruk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
