Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Sumerek
Sarrukín akkád király és Sumerek 9 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Óbabiloni Birodalom, Gutik, III. uri dinasztia, Mezopotámia, Sémi nyelvek, Sumer, Sumer nyelv.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Sarrukín akkád király · Akkád Birodalom és Sumerek ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Sarrukín akkád király · Akkád nyelv és Sumerek ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király · Óbabiloni Birodalom és Sumerek ·
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Gutik és Sarrukín akkád király · Gutik és Sumerek ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király · III. uri dinasztia és Sumerek ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Sarrukín akkád király · Mezopotámia és Sumerek ·
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Sémi nyelvek és Sarrukín akkád király · Sémi nyelvek és Sumerek ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Sarrukín akkád király és Sumer · Sumer és Sumerek ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Sarrukín akkád király és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Sumerek ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sarrukín akkád király és Sumerek
- Mi van a közös Sarrukín akkád király és Sumerek
- Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Sumerek
Összehasonlítását Sarrukín akkád király és Sumerek
Sarrukín akkád király 101 kapcsolatokat, ugyanakkor Sumerek 23. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 7.26% = 9 / (101 + 23).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sarrukín akkád király és Sumerek. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
