Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Sarrukín akkád király és Sumer nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Sarrukín akkád király és Sumer nyelv

Sarrukín akkád király vs. Sumer nyelv

Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt. A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Sumer nyelv

Sarrukín akkád király és Sumer nyelv 17 közös dolog (a Uniópédia): Akkád (terület), Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Óbabiloni Birodalom, Dingir, Enlil, Héber nyelv, III. uri dinasztia, Kis (település), Komoróczy Géza, Lugal, Mezopotámia, Nippur, Sumer, Sumerek, Tengerföld, Urartu.

Akkád (terület)

270px Akkád Mezopotámiának azon földrajzi területe, ahol az i. e. 3. évezred derekán az akkádok megtelepedtek, városokat alapítottak.

Akkád (terület) és Sarrukín akkád király · Akkád (terület) és Sumer nyelv · Többet látni »

Akkád Birodalom

Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.

Akkád Birodalom és Sarrukín akkád király · Akkád Birodalom és Sumer nyelv · Többet látni »

Akkád nyelv

Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.

Akkád nyelv és Sarrukín akkád király · Akkád nyelv és Sumer nyelv · Többet látni »

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király · Óbabiloni Birodalom és Sumer nyelv · Többet látni »

Dingir

A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.

Dingir és Sarrukín akkád király · Dingir és Sumer nyelv · Többet látni »

Enlil

Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.

Enlil és Sarrukín akkád király · Enlil és Sumer nyelv · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Héber nyelv és Sarrukín akkád király · Héber nyelv és Sumer nyelv · Többet látni »

III. uri dinasztia

A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.

III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király · III. uri dinasztia és Sumer nyelv · Többet látni »

Kis (település)

Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.

Kis (település) és Sarrukín akkád király · Kis (település) és Sumer nyelv · Többet látni »

Komoróczy Géza

Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.

Komoróczy Géza és Sarrukín akkád király · Komoróczy Géza és Sumer nyelv · Többet látni »

Lugal

A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.

Lugal és Sarrukín akkád király · Lugal és Sumer nyelv · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Mezopotámia és Sarrukín akkád király · Mezopotámia és Sumer nyelv · Többet látni »

Nippur

Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.

Nippur és Sarrukín akkád király · Nippur és Sumer nyelv · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Sarrukín akkád király és Sumer · Sumer és Sumer nyelv · Többet látni »

Sumerek

Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

Sarrukín akkád király és Sumerek · Sumer nyelv és Sumerek · Többet látni »

Tengerföld

Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.

Sarrukín akkád király és Tengerföld · Sumer nyelv és Tengerföld · Többet látni »

Urartu

Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.

Sarrukín akkád király és Urartu · Sumer nyelv és Urartu · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Sarrukín akkád király és Sumer nyelv

Sarrukín akkád király 101 kapcsolatokat, ugyanakkor Sumer nyelv 99. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 8.50% = 17 / (101 + 99).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sarrukín akkád király és Sumer nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »