Agy és Nagyagy

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Agy és Nagyagy

Agy vs. Nagyagy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része. Az emberi agy sémás képe oldalnézetben Az agy keresztmetszete MRI felvételekből animálva Az emberi agy térbeli helyzete. A lebenyeket különböző színek jelölik. (animáció) A nagyagy (cerebrum) (agyféltekék) a végagyból (telencephalon) fejlődik ki, és az agy legnagyobb méretű részét képezi.

Agyhártyák

Dura mater. A központi idegrendszer burkai, az agyhártyák (meninx, meninges) körülveszik, védik és izolálják - mind mechanikusan, mind kémiai és mikrobiális károsító tényezőkkel szemben - a központi idegrendszer részeit.

Agy és Agyhártyák · Agyhártyák és Nagyagy · Többet látni »

Ember

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.

Agy és Ember · Ember és Nagyagy · Többet látni »

Emberi idegrendszer

Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Agy és Emberi idegrendszer · Emberi idegrendszer és Nagyagy · Többet látni »

Emberi test

anatómiai alaphelyzetben Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén Rembrandt van Rijn: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével Andreas Vesalius Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751) Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes.

Agy és Emberi test · Emberi test és Nagyagy · Többet látni »

Fül

Emberi fül A fül (auris) az ember és az emlősök páros halló és egyensúlyi érzékszerve.

Agy és Fül · Fül és Nagyagy · Többet látni »

Idegrendszer

Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék. Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét.

Agy és Idegrendszer · Idegrendszer és Nagyagy · Többet látni »

Idegsejt

Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.

Agy és Idegsejt · Idegsejt és Nagyagy · Többet látni »

Izom

A vázizom fokozódó nagyítású vázlatos képeken ábrázolva Az izmok (lat. musculus, ang. muscle, gör. sarx) összehúzódásra specializálódott szövetből felépülő állati szervek.

Agy és Izom · Izom és Nagyagy · Többet látni »

Központi idegrendszer

Az ember központi idegrendszere (2) az agyból (1) és a gerincvelőből (3) áll. A központi idegrendszer (rövidítve: KIR) az idegrendszer azon része, ami a kétoldalian részarányos állatok (csaknem az összes többsejtű állat a csalánozók, szivacsok kivételével) életműködését szabályozza.

Agy és Központi idegrendszer · Központi idegrendszer és Nagyagy · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Agy és Réthelyi Miklós · Nagyagy és Réthelyi Miklós · Többet látni »

Talamusz

A talamusz (nyíllal jelölve) egy MRI-felvételen A talamusz egy nagy, ovoid szürkeállomány tömeg, amely a köztiagy nagyobb részét alkotja.

Agy és Talamusz · Nagyagy és Talamusz · Többet látni »