Agy és Izom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Agy és Izom

Agy vs. Izom

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része. A vázizom fokozódó nagyítású vázlatos képeken ábrázolva Az izmok (lat. musculus, ang. muscle, gör. sarx) összehúzódásra specializálódott szövetből felépülő állati szervek.

Autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer vázlata Az autonóm (vegetatív) idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin rendszer) szabályozza a szervezet belső környezetét, tehát alapvető szerepük van a homeostasis fenntartásában.

Agy és Autonóm idegrendszer · Autonóm idegrendszer és Izom · Többet látni »

Ér (anatómia)

Egy kis artéria (A) és véna (V) keresztmetszetének vázlatos képe. e: endothelium; m: izom; a: adventitia. Egy hajszálér nagyságrendű véredény elektronmikroszkópos (TEM) felvétele. Az érben, sötét, szerkezetnélküli képződményként, egy eltorzult vörösvértest (E) látható. A belső réteget ''(tunica intima)'' endothel sejtek, a külső réteget ''(tunica adventitia)'' periciták alkotják. Az erek (latinul vas) csőszerű szervek, melyekben valamilyen testfolyadék áramlik.

Ér (anatómia) és Agy · Ér (anatómia) és Izom · Többet látni »

Ember

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.

Agy és Ember · Ember és Izom · Többet látni »

Emberi idegrendszer

Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Agy és Emberi idegrendszer · Emberi idegrendszer és Izom · Többet látni »

Emberi test

anatómiai alaphelyzetben Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén Rembrandt van Rijn: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével Andreas Vesalius Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751) Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes.

Agy és Emberi test · Emberi test és Izom · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Agy és Emlősök · Emlősök és Izom · Többet látni »

Glükóz

A glükóz – köznapi nevén szőlőcukor – (C6H12O6, rövidítése: Glc) egy monoszacharid, ezen belül 6 szénatomot és aldehidcsoportot tartalmazó aldohexóz.

Agy és Glükóz · Glükóz és Izom · Többet látni »

Légzés

Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A légzés az élő szervezetek nagy részére jellemző életműködés.

Agy és Légzés · Izom és Légzés · Többet látni »

Reflexív

Térdreflex. (Izom nyújtási reflex) A reflexív, vagy más néven reflexkör a reflexműködés anatómiai alapja.

Agy és Reflexív · Izom és Reflexív · Többet látni »

Sejtmembrán

Eukarióta sejt membránjának képe (Singer–Nicolson modell) A sejtmembrán (más néven sejthártya, plazmamembrán vagy plazmalemma) az élő sejtek mindegyikének külső felszínén megtalálható, kb.

Agy és Sejtmembrán · Izom és Sejtmembrán · Többet látni »

Szív

Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.

Agy és Szív · Izom és Szív · Többet látni »

Szövet (biológia)

A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.

Agy és Szövet (biológia) · Izom és Szövet (biológia) · Többet látni »

Szerv (biológia)

A biológiában szervnek (organon) nevezzük azokat a szövetcsoportosulásokat, amelyek anatómiailag és funkcionálisan egy bizonyos tevékenységre specializálódtak.

Agy és Szerv (biológia) · Izom és Szerv (biológia) · Többet látni »

Vér

Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

Agy és Vér · Izom és Vér · Többet látni »