Agy és Emberi idegrendszer

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Agy és Emberi idegrendszer

Agy vs. Emberi idegrendszer

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része. Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Agy-gerincvelői folyadék

A főbb ciszternák sémás rajza. (Kék vonallal jelölve) Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) az agykamrákban termelődő és az agyat, illetve a gerincvelőt a pókhálóhártyán belül körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék.

Agy és Agy-gerincvelői folyadék · Agy-gerincvelői folyadék és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Agyhártyák

Dura mater. A központi idegrendszer burkai, az agyhártyák (meninx, meninges) körülveszik, védik és izolálják - mind mechanikusan, mind kémiai és mikrobiális károsító tényezőkkel szemben - a központi idegrendszer részeit.

Agy és Agyhártyák · Agyhártyák és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Agyidegek

Az agy alsó felszíne az agyidegek megjelölésével Az agyidegek (Nervi craniales) az agyból eredő mozgató, érző és komplex funkciójú perifériás idegek.

Agy és Agyidegek · Agyidegek és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Agytörzs

A híd és a nyúltvelő ventrális felszíne Az agytörzs (latinul truncus cerebri) az idegrendszernek viszonylag kisméretű, de működésileg életfontosságú része.

Agy és Agytörzs · Agytörzs és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer vázlata Az autonóm (vegetatív) idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin rendszer) szabályozza a szervezet belső környezetét, tehát alapvető szerepük van a homeostasis fenntartásában.

Agy és Autonóm idegrendszer · Autonóm idegrendszer és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Belső elválasztású mirigyek

Here A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközötti térbe, és ezáltal a véráramba juttatják.

Agy és Belső elválasztású mirigyek · Belső elválasztású mirigyek és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Emberi agy

koponyában Az emberi agy (agy latinul cerebrum, görögül ἐγκέφαλον, enképhalon), ami a többi Craniata, vagyis koponyával rendelkező állatok altörzsébe tartozókkal egyetemben a koponyában helyezkedik el, mint az emberi idegrendszer irányítóközpontja.

Agy és Emberi agy · Emberi agy és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Emberi test

anatómiai alaphelyzetben Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén Rembrandt van Rijn: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével Andreas Vesalius Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751) Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes.

Agy és Emberi test · Emberi idegrendszer és Emberi test · Többet látni »

Emlékezet

Az emlékezet egy szervezet azon képessége, hogy eltároljon, megőrizzen és előhívjon információkat és élményeket.

Agy és Emlékezet · Emberi idegrendszer és Emlékezet · Többet látni »

Gerincvelő

A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.

Agy és Gerincvelő · Emberi idegrendszer és Gerincvelő · Többet látni »

Hormon

Here Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.

Agy és Hormon · Emberi idegrendszer és Hormon · Többet látni »

Idegsejt

Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.

Agy és Idegsejt · Emberi idegrendszer és Idegsejt · Többet látni »

Középagy

A középagy (Mesencephalon) boltozatos része a tető (tectum vagy lamina tecti), ami két pár ikertestből, azaz négyes ikertelepből (corpora quadrigemina vagy colliculi supp. et inff.) szerveződik.

Agy és Középagy · Emberi idegrendszer és Középagy · Többet látni »

Központi idegrendszer

Az ember központi idegrendszere (2) az agyból (1) és a gerincvelőből (3) áll. A központi idegrendszer (rövidítve: KIR) az idegrendszer azon része, ami a kétoldalian részarányos állatok (csaknem az összes többsejtű állat a csalánozók, szivacsok kivételével) életműködését szabályozza.

Agy és Központi idegrendszer · Emberi idegrendszer és Központi idegrendszer · Többet látni »

Köztiagy

A köztiagy (Diencephalon) három nagyobb egységből áll: hipotalamusz és talamusz, valamint a harmadik agykamra (ventriculus tertius) és az azt határoló részek alkotják.

Agy és Köztiagy · Emberi idegrendszer és Köztiagy · Többet látni »

Kisagy

Emberi agy. A jobb alsó, lila terület a kisagy. A kisagy (cerebellum) tudatunktól függetlenül biztosítja az akaratlagos izmok egyenletes összehúzódását és összehangolja működéseiket, beleértve az ellentétes működésű (antagonista) izomcsoportokét is.

Agy és Kisagy · Emberi idegrendszer és Kisagy · Többet látni »

Koponya

víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.

Agy és Koponya · Emberi idegrendszer és Koponya · Többet látni »

Nagyagy

Az emberi agy sémás képe oldalnézetben Az agy keresztmetszete MRI felvételekből animálva Az emberi agy térbeli helyzete. A lebenyeket különböző színek jelölik. (animáció) A nagyagy (cerebrum) (agyféltekék) a végagyból (telencephalon) fejlődik ki, és az agy legnagyobb méretű részét képezi.

Agy és Nagyagy · Emberi idegrendszer és Nagyagy · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Agy és Réthelyi Miklós · Emberi idegrendszer és Réthelyi Miklós · Többet látni »

Reflexív

Térdreflex. (Izom nyújtási reflex) A reflexív, vagy más néven reflexkör a reflexműködés anatómiai alapja.

Agy és Reflexív · Emberi idegrendszer és Reflexív · Többet látni »

Szív

Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.

Agy és Szív · Emberi idegrendszer és Szív · Többet látni »

Szinapszis

Egy jellegzetes kémiai szinapszis ábrázolása. Nyilak az óramutató járásának megfelelően: postszinaptikus denzitás (tömörülés), feszültség-kapuzott Ca2+ csatorna, neurotranszmittert tartalmazó szinaptikus vezikulák, visszaszívó pumpa, receptor, axonvégződés (sárga), szinaptikus rés benne neurotranszmitter (fekete nagykötőjel), dendrit (zöld) A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál (macula communicans) közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis).

Agy és Szinapszis · Emberi idegrendszer és Szinapszis · Többet látni »