Tartalomjegyzék
40 kapcsolatok: Adriai-tenger, Alpok, Altinum, Aquileia, Aquincum, Augsburg, Balaton, Bolzano (település), Borostyánkőút, Brenner-hágó, Carnuntum, Celje, Claudius római császár, Dráva, Duna, Emona, Genova, Gorsium, Isonzó, Itália, Klagenfurt am Wörthersee, Lech (folyó), Magdalensberg, Mura (Dráva), Noricum, Pannonia (provincia), Póczy Klára, Ptuj, Raetia, Római Birodalom, Salla, Sopron, Szombathely, Terra sigillata, Trento, Valcum, Verona (Olaszország), Zuglio, 1. század, 2. század.
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Megnézni Via Postumia és Adriai-tenger
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Megnézni Via Postumia és Alpok
Altinum
Altinum római katonai tábor, maradványai a Baranya vármegyei Kölked falu területén találhatók.
Megnézni Via Postumia és Altinum
Aquileia
Az ókori Aquileia Forumának maradványai Aquileia, Nürnbergi Krónika, 1493 Aquileia (friuliul: Aquilee) ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján.
Megnézni Via Postumia és Aquileia
Aquincum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).
Megnézni Via Postumia és Aquincum
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Megnézni Via Postumia és Augsburg
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Via Postumia és Balaton
Bolzano (település)
Bolzano (kiejtése,, ladin nyelven Balsan vagy Bulsan) város Észak-Olaszországban.
Megnézni Via Postumia és Bolzano (település)
Borostyánkőút
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borostyánút.
Megnézni Via Postumia és Borostyánkőút
Brenner-hágó
A Brenner-hágó (németül Brenner, Brennerpass, olaszul Passo del Brennero) Ausztria Tirol tartománya és Olaszország Dél-Tirol régiója közötti jelentős közlekedési útvonal, 1374 m tengerszint feletti magasságban fekvő hegyvidéki átkelőhely a Keleti-Alpok részét képező Ötz-völgyi-Alpokban.
Megnézni Via Postumia és Brenner-hágó
Carnuntum
diadalíve ''(Heidentor)'' Carnuntum a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban.
Megnézni Via Postumia és Carnuntum
Celje
Celje (a nyomtatott enciklopédiák, pl. a Pallas nagy lexikona, Révai nagy lexikona, Új magyar lexikon stb. idején magyarul, és németül ma is Cilli,vagy másképp magyarul: Cille, latinul Cilia) Ljubljana és Maribor után Szlovénia harmadik legnagyobb városa és a 11 szlovén városi község (mestna občina) egyikének, Celje városi községnek a székhelye.
Megnézni Via Postumia és Celje
Claudius római császár
Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven Claudius császár (Lugdunum, Kr. e. 10. augusztus 1. – Róma, Kr. u. 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.
Megnézni Via Postumia és Claudius római császár
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Via Postumia és Dráva
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Via Postumia és Duna
Emona
Emona vagy Aemona egy római kori település volt, a Száva felső folyásánál, a mai Ljubljana helyén feküdt (Szlovénia).
Megnézni Via Postumia és Emona
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Megnézni Via Postumia és Genova
Gorsium
Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.
Megnézni Via Postumia és Gorsium
Isonzó
Az Isonzó (szlovénül Soča, IPA: ˈsoːtʃa; IPA: iˈzontso; friuli nyelven: Lusinç,, vagy Isontius) folyó Szlovéniában és Olaszországban.
Megnézni Via Postumia és Isonzó
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Megnézni Via Postumia és Itália
Klagenfurt am Wörthersee
Klagenfurt am Wörthersee, 2008-ig Klagenfurt, (szlovénül Celovec) osztrák város, Karintia szövetségi tartomány fővárosa.
Megnézni Via Postumia és Klagenfurt am Wörthersee
Lech (folyó)
A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Via Postumia és Lech (folyó)
Magdalensberg
Az ásatás déli része Az amfiteátrum ásatása A „Magdalensbergi ifjú” Magdalensberg ausztriai hegy, melynek területén korábban kelta, majd római kori nevén Virunum település volt, az itt elhelyezkedő kelta királyságok területén, vagyis már a római birodalmi kor előtt létező kelta település.
Megnézni Via Postumia és Magdalensberg
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Megnézni Via Postumia és Mura (Dráva)
Noricum
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában.
Megnézni Via Postumia és Noricum
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Megnézni Via Postumia és Pannonia (provincia)
Póczy Klára
Póczy Klára, asszonynevén Szentgáli Ferencné, egyes publikációkban Sz.
Megnézni Via Postumia és Póczy Klára
Ptuj
Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.
Megnézni Via Postumia és Ptuj
Raetia
Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.
Megnézni Via Postumia és Raetia
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Via Postumia és Római Birodalom
Salla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Salla (egyértelműsítő lap).
Megnézni Via Postumia és Salla
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni Via Postumia és Sopron
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Megnézni Via Postumia és Szombathely
Terra sigillata
Római ''terra sigillata'' edény domborműves díszítéssel Terra sigillata edény A terra sigillata (lain, kb. 'pecsételt föld'; kis képekkel díszített agyagra utal) kifejezésnek legalább három jelentése ismert.
Megnézni Via Postumia és Terra sigillata
Trento
Trento (németül: Trient, régebben Trident) olaszországi város az Adige folyó völgyében Trentino-Alto Adige régió fővárosa és Trento autonóm megye központja.
Megnézni Via Postumia és Trento
Valcum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fenékpuszta#Őskor, ókor, kora középkor.
Megnézni Via Postumia és Valcum
Verona (Olaszország)
Verona az észak-itáliai Veneto régió Verona megyéjének közigazgatási központja.
Megnézni Via Postumia és Verona (Olaszország)
Zuglio
Zuglio település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében.
Megnézni Via Postumia és Zuglio
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Megnézni Via Postumia és 1. század
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Megnézni Via Postumia és 2. század