Tartalomjegyzék
58 kapcsolatok: Albert Einstein, Alfa-részecske, Alfa-sugárzás, Alumínium, Antirészecske, Antoine Henri Becquerel, Atom, Atombomba, Atommag, Atomreaktor, Béta-sugárzás, Bór, Carl David Anderson, Csernobil, Elektron, Enrico Fermi, Ernest Rutherford, Félvezető, Frederick Soddy, Gamma-sugárzás, H2O, Hélium, Hevesy György, Hidrogénbomba, Hirosima, Ion, Ionizáló sugárzás, Izotóp, James Chadwick, John Dalton, Kémia, Kémiai reakció, Kölcsönhatás, KFKI, Kvantumelmélet, Kvark, Maghasadás, Magreakció, Marie Curie, Max Planck, Murray Gell-Mann, Neutron, Nukleáris láncreakció, Nukleon, Otto Hahn, Paks, Pierre Curie, Pozitron, Radioaktivitás, Relativitáselmélet, ... Bővíteni index (8 több) »
- Radioaktivitás
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20.
Megnézni Radiokémia és Albert Einstein
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Megnézni Radiokémia és Alfa-részecske
Alfa-sugárzás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alfa-részecske.
Megnézni Radiokémia és Alfa-sugárzás
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Megnézni Radiokémia és Alumínium
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Megnézni Radiokémia és Antirészecske
Antoine Henri Becquerel
#ÁTIRÁNYÍTÁS Henri Becquerel.
Megnézni Radiokémia és Antoine Henri Becquerel
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Megnézni Radiokémia és Atom
Atombomba
#ÁTIRÁNYÍTÁS nukleáris fegyver.
Megnézni Radiokémia és Atombomba
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.
Megnézni Radiokémia és Atommag
Atomreaktor
Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.
Megnézni Radiokémia és Atomreaktor
Béta-sugárzás
A béta-sugárzás radioaktív atommagok béta-bomlásakor keletkezik, amikor nagy energiájú és nagy sebességű elektronok vagy pozitronok lépnek ki a sugárzó anyagból.
Megnézni Radiokémia és Béta-sugárzás
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Radiokémia és Bór
Carl David Anderson
Anderson mezonok után kutat 1937-ben Carl David Anderson (New York, 1905. szeptember 3. – San Marino, Kalifornia, 1991. január 11.) Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus.
Megnézni Radiokémia és Carl David Anderson
Csernobil
A csernobili Szent Éliás-templom Romos, elhagyott ház a városban A csernobili atomerőmű 4-es reaktora fölé épített betonszarkofág Az adminisztrációs központ épülete Kávézó Csornobil (ukrán: Чорнобиль), elterjedt orosz változatában Csernobil (orosz: Чернобыль) város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján, az ukrán–belarusz határ közelében fekszik.
Megnézni Radiokémia és Csernobil
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Radiokémia és Elektron
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Megnézni Radiokémia és Enrico Fermi
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Megnézni Radiokémia és Ernest Rutherford
Félvezető
Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.
Megnézni Radiokémia és Félvezető
Frederick Soddy
Frederick Soddy (Eastbourne, Anglia 1877. szeptember 2. – Brighton, Anglia 1956. szeptember 22.) Nobel-díjas angol vegyész.
Megnézni Radiokémia és Frederick Soddy
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Megnézni Radiokémia és Gamma-sugárzás
H2O
#ÁTIRÁNYÍTÁS Víz.
Megnézni Radiokémia és H2O
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni Radiokémia és Hélium
Hevesy György
Hevesy György (született Bischitz György) (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész.
Megnézni Radiokémia és Hevesy György
Hidrogénbomba
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nukleáris fegyver#Hidrogénbombák.
Megnézni Radiokémia és Hidrogénbomba
Hirosima
Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén.
Megnézni Radiokémia és Hirosima
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Megnézni Radiokémia és Ion
Ionizáló sugárzás
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.
Megnézni Radiokémia és Ionizáló sugárzás
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Megnézni Radiokémia és Izotóp
James Chadwick
Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.
Megnézni Radiokémia és James Chadwick
John Dalton
John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.
Megnézni Radiokémia és John Dalton
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Megnézni Radiokémia és Kémia
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Megnézni Radiokémia és Kémiai reakció
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Megnézni Radiokémia és Kölcsönhatás
KFKI
#ÁTIRÁNYÍTÁS MTA Központi Fizikai Kutatóintézet.
Megnézni Radiokémia és KFKI
Kvantumelmélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kvantummechanika.
Megnézni Radiokémia és Kvantumelmélet
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Megnézni Radiokémia és Kvark
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Megnézni Radiokémia és Maghasadás
Magreakció
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk.
Megnézni Radiokémia és Magreakció
Marie Curie
Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.
Megnézni Radiokémia és Marie Curie
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Megnézni Radiokémia és Max Planck
Murray Gell-Mann
Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
Megnézni Radiokémia és Murray Gell-Mann
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Megnézni Radiokémia és Neutron
Nukleáris láncreakció
Nukleáris láncreakcióról beszélünk, ha egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki.
Megnézni Radiokémia és Nukleáris láncreakció
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Megnézni Radiokémia és Nukleon
Otto Hahn
Otto Hahn (Frankfurt am Main, 1879. március 8. – Göttingen, 1968. július 28.) német kémikus, a radioaktivitás és a radiokémia úttörője.
Megnézni Radiokémia és Otto Hahn
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Megnézni Radiokémia és Paks
Pierre Curie
Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus.
Megnézni Radiokémia és Pierre Curie
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Megnézni Radiokémia és Pozitron
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást.
Megnézni Radiokémia és Radioaktivitás
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Megnézni Radiokémia és Relativitáselmélet
Robert Oppenheimer
Julius Robert Oppenheimer (New York, 1904. április 22. – Princeton, 1967. február 18.) zsidó származású amerikai elméleti fizikus, a Manhattan terv igazgatójaként jelentős szerepet játszott az első amerikai atombomba kifejlesztésében.
Megnézni Radiokémia és Robert Oppenheimer
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Megnézni Radiokémia és Sűrűség
Tórium
A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Megnézni Radiokémia és Tórium
Teller Ede
Manhattan projektes azonosító jelvénye Ronald Reagan elnök 1982-ben átadja ''Teller Edének'' a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést Teller Ede (angolosan: Edward Teller) (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003.
Megnézni Radiokémia és Teller Ede
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Megnézni Radiokémia és Viszkozitás
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Megnézni Radiokémia és 1901
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Radiokémia és 1945
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Megnézni Radiokémia és 1982
Lásd még
Radioaktivitás
- Alfa-részecske
- Béta-bomlás
- Béta-részecske
- Curie (mértékegység)
- Elágazási arány
- Felezési idő
- Gamma-sugárzás
- Gray (mértékegység)
- Henri Becquerel
- Ionizáló sugárzás
- Ködkamra
- Kettős béta-bomlás
- Kritikus tömeg (fizika)
- Mágikus szám
- Maghasadás
- Magreakció
- Neutronemisszió
- Részecskesugárzás
- Radioaktivitás
- Radiokémia
- Sievert
- Spontán maghasadás
- Sugárkezelés
- Szénizotópos kormeghatározás
- Szekuláris egyensúly
- Transzmutáció (kémia)