Tartalomjegyzék
16 kapcsolatok: Csillagközi anyag, Delokalizált elektron, Elektron, Elektronvolt, Exoterm reakció, Hidrogén, Ion, Ionizáció, Jupiter, Kozmikus sugárzás, Oxóniumion, Oxigén, Physical Review Letters, Rádiócsillagászat, Spin, Szén-monoxid.
- Kationok
Csillagközi anyag
Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Csillagközi anyag
Delokalizált elektron
A delokalizált elektron molekulában, ionban, illetve fémben található elektron, amely nem egyetlen atomhoz vagy kovalens kötéshez tartozik.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Delokalizált elektron
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Elektron
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Elektronvolt
Exoterm reakció
A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Exoterm reakció
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Hidrogén
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Ion
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Ionizáció
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Jupiter
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Kozmikus sugárzás
Oxóniumion
Az oxóniumion (más néven hidrónium vagy hidroxónium) (H3O+) vízből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű ion, moláris tömege 19,023 g/mol.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Oxóniumion
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Oxigén
Physical Review Letters
A Physical Review Letters (angol rövidítéssel PRL) egy 1958-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Physical Review Letters
Rádiócsillagászat
VLA rádió interferométer, New Mexico, USA A rádiócsillagászat a csillagászat olyan területe, amely az égi objektumokkal a rádióhullámok tartományában foglalkozik.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Rádiócsillagászat
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Spin
Szén-monoxid
A szén-monoxid (CO, régi nevén szénéleg) színtelen, szagtalan, íztelen gáz.
Megnézni Protonált molekuláris hidrogén és Szén-monoxid
Lásd még
Kationok
- Ammóniumion
- Dihidrogén kation
- Fluoróniumion
- Foszfóniumion
- Hélium-hidrid-ion
- Higany polikationok
- Kriptóniumion
- Proton
- Protonált molekuláris hidrogén
- Tetrafluorammónium
- Tiamin
- Xenónium