Tartalomjegyzék
21 kapcsolatok: Akkád nyelv, An, An = Anum, Assur-bán-apli, Óbabiloni Birodalom, Ékur, Birtum, Dingir, Enlil, Ereskigal, Gal, I. e. 26. század, III. uri dinasztia, Komoróczy Géza, Mezopotámia, Ninazu, Nippur, Nun, Sumer nyelv, Sumerek, Szippar.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Nungal és Akkád nyelv
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Megnézni Nungal és An
An = Anum
Az An.
Megnézni Nungal és An = Anum
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Megnézni Nungal és Assur-bán-apli
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Megnézni Nungal és Óbabiloni Birodalom
Ékur
Nippur térképe Az Ékur (sumer: E2.KUR „a hegy háza”) az ókori mezopotámiai Nippurban Enlil főisten szentélykörzete volt.
Megnézni Nungal és Ékur
Birtum
Birtum (vagy Birtu, Birdu, sumer dbi-i-ir-tum) sumer isten.
Megnézni Nungal és Birtum
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Megnézni Nungal és Dingir
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Megnézni Nungal és Enlil
Ereskigal
Ereskigal akkád istennő, az Alvilág úrnője.
Megnézni Nungal és Ereskigal
Gal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gal (egyértelműsítő lap).
Megnézni Nungal és Gal
I. e. 26. század
A gízai nagy piramis.
Megnézni Nungal és I. e. 26. század
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Megnézni Nungal és III. uri dinasztia
Komoróczy Géza
Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.
Megnézni Nungal és Komoróczy Géza
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Nungal és Mezopotámia
Ninazu
Mushussu az Istár-kapuról, jelenleg a pergamoni múzeumban látható Ninazu (sumer ékírással DNIN.AZU vagy DNIN.ABZU, azaz Abzu ura) a sumer mitológia alvilági gyógyító istene.
Megnézni Nungal és Ninazu
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Megnézni Nungal és Nippur
Nun
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nun (egyértelműsítő lap).
Megnézni Nungal és Nun
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Nungal és Sumer nyelv
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Nungal és Sumerek
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Megnézni Nungal és Szippar