Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Akkád nyelv, An, An = Anum, Assur-bán-apli, Óbabiloni Birodalom, Ékur, Birtum, Dingir, Enlil, Ereskigal, Gal, I. e. 2. évezred, I. e. 26. század, III. uri dinasztia, Komoróczy Géza, Mezopotámia, Ninazu, Nippur, Nun, Sumer nyelv, Sumerek, Szippar.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Nungal és Akkád nyelv · Többet látni »
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Új!!: Nungal és An · Többet látni »
An = Anum
Az An.
Új!!: Nungal és An = Anum · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Nungal és Assur-bán-apli · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Nungal és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Ékur
Nippur térképe Az Ékur (sumer: E2.KUR „a hegy háza”) az ókori mezopotámiai Nippurban Enlil főisten szentélykörzete volt.
Új!!: Nungal és Ékur · Többet látni »
Birtum
Birtum (vagy Birtu, Birdu, sumer dbi-i-ir-tum) sumer isten.
Új!!: Nungal és Birtum · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Nungal és Dingir · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Nungal és Enlil · Többet látni »
Ereskigal
Ereskigal akkád istennő, az Alvilág úrnője.
Új!!: Nungal és Ereskigal · Többet látni »
Gal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gal (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nungal és Gal · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Nungal és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 26. század
A gízai nagy piramis.
Új!!: Nungal és I. e. 26. század · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Nungal és III. uri dinasztia · Többet látni »
Komoróczy Géza
Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.
Új!!: Nungal és Komoróczy Géza · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Nungal és Mezopotámia · Többet látni »
Ninazu
Mushussu az Istár-kapuról, jelenleg a pergamoni múzeumban látható Ninazu (sumer ékírással DNIN.AZU vagy DNIN.ABZU, azaz Abzu ura) a sumer mitológia alvilági gyógyító istene.
Új!!: Nungal és Ninazu · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Nungal és Nippur · Többet látni »
Nun
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nun (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nungal és Nun · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Nungal és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Nungal és Sumerek · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Nungal és Szippar · Többet látni »
