Tartalomjegyzék
36 kapcsolatok: André Malraux, École normale supérieure, Beauvais, Behaviorizmus, Chartres, Collège de France, Descartes, Edmund Husserl, Fenomenológia, Friedrich Nietzsche, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Henri Bergson, Immanuel Kant, Jean-Paul Sartre, John Locke, Kognitív tudomány, Martin Heidegger, Május 4., Március 14., Metafizika, Neuropszichológia, Nyelvfilozófia, Ontológia, Párizs, Pozitivizmus, Pszichológia, René Descartes, Rochefort (Charente-Maritime), Saussure, Søren Aabye Kierkegaard, Simone de Beauvoir, Sorbonne, Szolipszizmus, Szubsztancia, Történelemfilozófia, 1908.
André Malraux
Georges André Malraux (Párizs, 1901. november 3. – Créteil, 1976. november 23.) francia regényíró, művészetteoretikus és kulturális miniszter.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és André Malraux
École normale supérieure
A párizsi École normale supérieure (Normale Sup, Normale, ENS, ENS-Paris, ENS-Ulm vagy Ulm) az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény (grande école).
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és École normale supérieure
Beauvais
Városháza Musée Départament de l’Oise Beauvais város Franciaország északi részén, Pikárdia régióban, Oise megye székhelye.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Beauvais
Behaviorizmus
A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely a viselkedést tekinti az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyának.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Behaviorizmus
Chartres
Chartres egy franciaországi város, Eure-et-Loir megye székhelye.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Chartres
Collège de France
A Collège de France (francia kiejtés) 1530-ban alapított francia felsőoktatási intézmény Párizsban.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Collège de France
Descartes
#ÁTIRÁNYÍTÁS René Descartes.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Descartes
Edmund Husserl
Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Edmund Husserl
Fenomenológia
A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Fenomenológia
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Friedrich Nietzsche
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Henri Bergson
Henri Louis Bergson (ejtsd: anri lui bergszon, Párizs, 1859. október 18. – Párizs, 1941. január 4.) francia filozófus.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Henri Bergson
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Immanuel Kant
Jean-Paul Sartre
Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre) (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Jean-Paul Sartre
John Locke
John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és John Locke
Kognitív tudomány
A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány (tudományos elnevezése szerint kognitológia) a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy egyetemes megismerési folyamat.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Kognitív tudomány
Martin Heidegger
Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Martin Heidegger
Május 4.
Névnapok: Flórián, Mónika + Amál, Amália, Amélia, Amilla, Antónia, Bulcsú, Elma, Florianna, Florin, Florina, Flóris, Fóris, Gotárd, Gothárd, Kocsárd, László, Pelágiusz, Szilvánusz.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Május 4.
Március 14.
Névnapok: Matild + Jarmila, Matilda, Méta, Metta, Paulina, Pólika, Tilda, Tikva, Tília, Tilla.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Március 14.
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Metafizika
Neuropszichológia
A neuropszichológia az agysérülések következtében a megismerőrendszerben megjelenő deficitmintázatokat rendszerező tudományág.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Neuropszichológia
Nyelvfilozófia
Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Nyelvfilozófia
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Ontológia
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Párizs
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Pozitivizmus
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Pszichológia
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és René Descartes
Rochefort (Charente-Maritime)
Rochefort, másnéven Rochefort-sur-Mer település Franciaországban, Charente-Maritime megyében, az Atlanti-óceán partjának közelében, a Charente folyó torkolatánál.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Rochefort (Charente-Maritime)
Saussure
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ferdinand de Saussure.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Saussure
Søren Aabye Kierkegaard
Søren Aabye Kierkegaard (kiejtés:, eredeti dán kiejtés: IPA) (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) dán filozófus és lutheránus teológus, a 19. század nagy magányos gondolkodója.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Søren Aabye Kierkegaard
Simone de Beauvoir
Kubában, 1960 Simone de Beauvoir (születései neve: Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de Beauvoir) (Párizs, 1908. január 9. – Párizs, 1986. április 14.) francia írónő, filozófus.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Simone de Beauvoir
Sorbonne
A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Sorbonne
Szolipszizmus
A szolipszizmus a latin „solus” (egyedül) és „ipse” (magam) szavakból képzett kifejezés.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Szolipszizmus
Szubsztancia
A szubsztancia (latin: substantia.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Szubsztancia
Történelemfilozófia
A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és Történelemfilozófia
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Maurice Merleau-Ponty és 1908
Ismert mint Merleau-Ponty.