Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: A Pantheon Ismerettára, Albert Einstein, Alfred North Whitehead, Arthur Schopenhauer, Atlantisz Könyvkiadó, École normale supérieure, Babits Mihály, Collège de France, Diplomácia, Doktorátus, Episztemológia, Esztétika, Filozófia, Fogarasi Béla, Francia Akadémia, Franciaország, Franciák, Georg Simmel, Gilles Deleuze, Gottlob Frege, Herbert Spencer, Immanuel Kant, Intuíció, Január 4., Kontinentális filozófia, Marcel Proust, Matematika, Matematikafilozófia, Metafizika, Nevetés, Nobel-díj, Nyelvfilozófia, Oklevél, Október 18., Párizs, Pozitivizmus, Søren Kierkegaard, 1859, 1889, 19. század, 1900, 1907, 1914, 1922, 1927, 1941.
A Pantheon Ismerettára
A Pantheon Ismerettára egy magyar ismeretterjesztő könyvsorozat volt az 1920-as években.
Új!!: Henri Bergson és A Pantheon Ismerettára · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Henri Bergson és Albert Einstein · Többet látni »
Alfred North Whitehead
Alfred North Whitehead (Ramsgate, Kent, Anglia, 1861. február 15. – Cambridge, Massachusetts, 1947. december 30.) angliai születésű amerikai matematikus, logikus, aki filozófussá lett, így a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodójává vált.
Új!!: Henri Bergson és Alfred North Whitehead · Többet látni »
Arthur Schopenhauer
Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette.
Új!!: Henri Bergson és Arthur Schopenhauer · Többet látni »
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Új!!: Henri Bergson és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »
École normale supérieure
A párizsi École normale supérieure (Normale Sup, Normale, ENS, ENS-Paris, ENS-Ulm vagy Ulm) az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény (grande école).
Új!!: Henri Bergson és École normale supérieure · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Henri Bergson és Babits Mihály · Többet látni »
Collège de France
A Collège de France (francia kiejtés) 1530-ban alapított francia felsőoktatási intézmény Párizsban.
Új!!: Henri Bergson és Collège de France · Többet látni »
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
Új!!: Henri Bergson és Diplomácia · Többet látni »
Doktorátus
A doktorátus legtöbb országban a legmagasabb tudományos fokozat.
Új!!: Henri Bergson és Doktorátus · Többet látni »
Episztemológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ismeretelmélet.
Új!!: Henri Bergson és Episztemológia · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Henri Bergson és Esztétika · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Henri Bergson és Filozófia · Többet látni »
Fogarasi Béla
Fogarasi Béla (1902-ig Fried Béla) (Budapest, 1891. július 25. – Budapest, 1959. április 28.) Kossuth-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Henri Bergson és Fogarasi Béla · Többet látni »
Francia Akadémia
Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.
Új!!: Henri Bergson és Francia Akadémia · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Henri Bergson és Franciaország · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Henri Bergson és Franciák · Többet látni »
Georg Simmel
Georg Simmel (Berlin, 1858. március 1. – Strasbourg, 1918. szeptember 26.) német filozófus, szociológus, pszichológus és kritikus.
Új!!: Henri Bergson és Georg Simmel · Többet látni »
Gilles Deleuze
Gilles Deleuze (ejtsd: zsil dölőz) (Párizs, 1925. január 18. – Párizs, 1995. november 4.) francia filozófus, esztéta, filmteoretikus.
Új!!: Henri Bergson és Gilles Deleuze · Többet látni »
Gottlob Frege
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Új!!: Henri Bergson és Gottlob Frege · Többet látni »
Herbert Spencer
Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus, államelméleti gondolkodó.
Új!!: Henri Bergson és Herbert Spencer · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Henri Bergson és Immanuel Kant · Többet látni »
Intuíció
Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.
Új!!: Henri Bergson és Intuíció · Többet látni »
Január 4.
Névnapok: Leona, Titusz + Agamemnon, Aggeus, Amélia, Angéla, Angyal, Angyalka, Benáta, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Izabel, Izabell, Izabella, Rut.
Új!!: Henri Bergson és Január 4. · Többet látni »
Kontinentális filozófia
A kontinentális filozófia egy olyan filozófiai irányzat, mely elsősorban az angol nyelvű filozófusok körében alakult ki, hogy leírja a 19. századi és 20. századi Európában alkotó filozófusok főbb eszmei tradícióit.
Új!!: Henri Bergson és Kontinentális filozófia · Többet látni »
Marcel Proust
Valentin Louis Georges Eugene Marcel Proust (Párizs, 1871. július 10. – Párizs, 1922. november 18.) francia regényíró, esszéista és kritikus, akit leginkább mint Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjét ismernek.
Új!!: Henri Bergson és Marcel Proust · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Henri Bergson és Matematika · Többet látni »
Matematikafilozófia
Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.
Új!!: Henri Bergson és Matematikafilozófia · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Henri Bergson és Metafizika · Többet látni »
Nevetés
Nevető gyermekek A nevetés más néven kacagás egy olyan testi fizikai és élettani reakció, amely a megélt boldogságról, élvezetről, pozitivitásról tesz tanúbizonyságot.
Új!!: Henri Bergson és Nevetés · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Henri Bergson és Nobel-díj · Többet látni »
Nyelvfilozófia
Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.
Új!!: Henri Bergson és Nyelvfilozófia · Többet látni »
Oklevél
A pannonhalmi alapító oklevél Az oklevél meghatározott külső és belső formáknak megfelelően szerkesztett, önmagában álló, befejezett, lezárt irat, amely valamilyen jogi tényt nyilvánít ki és annak bizonyítására szolgál.
Új!!: Henri Bergson és Oklevél · Többet látni »
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Új!!: Henri Bergson és Október 18. · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Henri Bergson és Párizs · Többet látni »
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Új!!: Henri Bergson és Pozitivizmus · Többet látni »
Søren Kierkegaard
#ÁTIRÁNYÍTÁS Søren Aabye Kierkegaard.
Új!!: Henri Bergson és Søren Kierkegaard · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1859 · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1889 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Henri Bergson és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Henri Bergson és 1900 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1907 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1914 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1922 · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1927 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Henri Bergson és 1941 · Többet látni »
