Tartalomjegyzék
24 kapcsolatok: Akkád nyelv, Akkádok, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Dingir, Dis, Enkidu, Eposz, Görög nyelv, Gilgames, Gilgames-eposz, Hattuszasz, Hettita szövegek katalógusa, Hettiták, Hurrik, I. e. 13. század, I. e. 15. század, Ipizzi, Keilschrifttexte aus Boğazköy, Latin nyelv, Odüsszeusz, Sumerek, Uru, Uruk.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Akkád nyelv
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Akkádok
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Újbabiloni Birodalom
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Asszírok
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Dingir
Dis
DIŠ A DIS (DIŠ, angol átírással DISH vagy GIŠ) sumer szó, alapjelentése: „erdő” (sok fa), „fa”.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Dis
Enkidu
Enkidu az oroszlánnal Enkidu a sumer Gilgames-eposz egyik fontos szereplője.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Enkidu
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Eposz
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Görög nyelv
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Gilgames
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Gilgames-eposz
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Hattuszasz
Hettita szövegek katalógusa
A hettita nyelv és a nem hettita nyelvű hettita irodalom emlékeit a Hettita feliratok katalógusa (Catalogue des Textes Hittites, röviden CTH) számozza és sorolja be, amelyet 1971-től Emmanuel Laroche szerkesztett.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Hettita szövegek katalógusa
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Hettiták
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Hurrik
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és I. e. 13. század
I. e. 15. század
Az i. e. 15.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és I. e. 15. század
Ipizzi
Ipizzi hettita írnok, aki a Gilgames-eposz hettita változatát (hettita Gilgames-eposz) jegyezte le.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Ipizzi
Keilschrifttexte aus Boğazköy
A Keilschrifttexte aus Boğazköy (ékírásos szövegek Boğazköyből) vagy Hethitische Forschungen (hettita tanulmányok, rövidítve KBo) kiadványsorozat a hettita szövegek forráskiadására jött létre Mainzban.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Keilschrifttexte aus Boğazköy
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Latin nyelv
Odüsszeusz
nimfa Odüsszeusz hazatérése (C.G.Heyne) Odüsszeusz (latinos írásmóddal Ulysses, sokszor Ulyxes) a görög mitológiában Ithaka királya, Laertész és Antikleia fia.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Odüsszeusz
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Sumerek
Uru
Uru (URU, vagy 26px) egy sumer fogalom, elsősorban települést jelent.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Uru
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Megnézni Hettita Gilgames-eposz és Uruk