Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: A Jupiter holdjai, Ókori Egyiptom, Babilon, Callisto, Csillagász, Dánia, Europa, Fénysebesség, Galileo Galilei, Ganymedes, Geocentrikus világkép, Giovanni Battista Hodierna, Hórusz, Heliocentrikus világkép, II. Cosimo de’ Medici, Io (hold), Jacques Ozanam, Johannes Hevelius, Jupiter, Kopernikusz, Marduk, Olaf Römer, Simon Marius, Toszkána, Velence (Olaszország), 1614.
A Jupiter holdjai
A Jupiternek 53 nevesített és 38 számmal ellátott holdját ismerjük, összesen 91-et.
Új!!: Galilei-holdak és A Jupiter holdjai · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Galilei-holdak és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Galilei-holdak és Babilon · Többet látni »
Callisto
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.
Új!!: Galilei-holdak és Callisto · Többet látni »
Csillagász
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember.
Új!!: Galilei-holdak és Csillagász · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Galilei-holdak és Dánia · Többet látni »
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Új!!: Galilei-holdak és Europa · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Galilei-holdak és Fénysebesség · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Galilei-holdak és Galileo Galilei · Többet látni »
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Új!!: Galilei-holdak és Ganymedes · Többet látni »
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Új!!: Galilei-holdak és Geocentrikus világkép · Többet látni »
Giovanni Battista Hodierna
Giovanni Battista Hodierna (Ragusa, 1597. április 13. – Palma di Montechiaro, 1660. április 6.) olasz csillagász, Galileo Galilei követője.
Új!!: Galilei-holdak és Giovanni Battista Hodierna · Többet látni »
Hórusz
Hórusz domborműves ábrázolása a Hórusz és Szobek tiszteletére emelt Kom Ombó-i templomban Hórusz az egyik legfontosabb egyiptomi isten.Az égbolt és a harc istene.
Új!!: Galilei-holdak és Hórusz · Többet látni »
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Új!!: Galilei-holdak és Heliocentrikus világkép · Többet látni »
II. Cosimo de’ Medici
II.
Új!!: Galilei-holdak és II. Cosimo de’ Medici · Többet látni »
Io (hold)
Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.
Új!!: Galilei-holdak és Io (hold) · Többet látni »
Jacques Ozanam
Jacques Ozanam (Sainte-Olive, 1640. június 16. – Párizs, 1717. április 3.) francia matematikus.
Új!!: Galilei-holdak és Jacques Ozanam · Többet látni »
Johannes Hevelius
Latinul Johannes Hevelius, németül Johannes Hewel, Johann Hewelke, Johannes Höwelcke, lengyelül Jan Heweliusz (Gdańsk, Lengyelország, 1611. január 28. – 1687. január 28.) lengyel csillagász.
Új!!: Galilei-holdak és Johannes Hevelius · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Galilei-holdak és Jupiter · Többet látni »
Kopernikusz
Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.
Új!!: Galilei-holdak és Kopernikusz · Többet látni »
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Új!!: Galilei-holdak és Marduk · Többet látni »
Olaf Römer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ole Rømer.
Új!!: Galilei-holdak és Olaf Römer · Többet látni »
Simon Marius
Simon Marius (németül Simon Mayr) (1573. január 10. – 1624. december 26.) német csillagász Gunzenhausenben született Nürnberg közelében, de élete nagy részét Ansbachban élte le.
Új!!: Galilei-holdak és Simon Marius · Többet látni »
Toszkána
Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.
Új!!: Galilei-holdak és Toszkána · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Galilei-holdak és Velence (Olaszország) · Többet látni »
1614
Nincs leírás.
Új!!: Galilei-holdak és 1614 · Többet látni »
