Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
58 kapcsolatok: Albedó, Aszteroida, Írország, Becsapódási kráter, Bolygómag, Callisto, Cassini–Huygens, Csillagászati egység, Egyenlítő, Enceladus, Eris (törpebolygó), Európé (Agénór leánya), Europa Jupiter System Mission, Föld, Galilei-holdak, Galileo, Galileo Galilei, Ganymedes, Gejzír, Geológia, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Io (hold), Január 7., Juno űrszonda, Jupiter, Kén, Köbméter, Kelvin, Kilogramm, Kilométer, Látható fény, Légkör, Magnetoszféra, Mágneses mező, Merkúr, Naprendszer, NASA, Nátrium-klorid, Négyzetkilométer, Nehézségi gyorsulás, Oxigén, Pascal (mértékegység), Pluto (törpebolygó), Simon Marius, Szaturnusz, Szén-dioxid, Színkép, Színképelemzés, ..., Távcső, Vas, Víz, Vosztok-tó, Voyager-program, Zeusz, 1610, 20. század. Bővíteni index (8 több) »
Albedó
Az albedó latin eredetű szó, jelentése: fehérség.
Új!!: Europa és Albedó · Többet látni »
Aszteroida
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kisbolygó.
Új!!: Europa és Aszteroida · Többet látni »
Írország
Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.
Új!!: Europa és Írország · Többet látni »
Becsapódási kráter
archivedate.
Új!!: Europa és Becsapódási kráter · Többet látni »
Bolygómag
right Bolygómagnak egy bolygó, egy kisbolygó vagy egy bolygó jellegű hold esetében az égitest középpontját körülvevő, fizikai és geológiai értelemben nagyjából egységesen viselkedő, homogénnek tekinthető, égitestenként változó méretű legbelső rétegeit nevezzük.
Új!!: Europa és Bolygómag · Többet látni »
Callisto
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.
Új!!: Europa és Callisto · Többet látni »
Cassini–Huygens
A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.
Új!!: Europa és Cassini–Huygens · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Europa és Csillagászati egység · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: Europa és Egyenlítő · Többet látni »
Enceladus
Az Enceladus (görög: Εγκέλαδος, ejtsd: enkeladosz) a Szaturnusz bolygó hatodik legnagyobb holdja (a Szaturnusz legkülső, "E" gyűrűjében), amelyet William Herschel fedezett fel 1789-ben.
Új!!: Europa és Enceladus · Többet látni »
Eris (törpebolygó)
A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.
Új!!: Europa és Eris (törpebolygó) · Többet látni »
Európé (Agénór leánya)
Guido Reni: ''Europé és a bika'' A szépséges Európé (görög betűkkel: Ευρώπη) a görög mitológia szerint Agénór föníciai király és Télephassza leánya.
Új!!: Europa és Európé (Agénór leánya) · Többet látni »
Europa Jupiter System Mission
''Az ''EJSM'' két tervezett szondája, JEO (Jupiter Europa Orbiter, fölül) és a JGO (Jupiter Ganymede Orbiter, alul) A Europa Jupiter System Mission (EJSM, azaz Europa Jupiter-rendszer küldetés) az Outer Planet Flagship Mission (Külső bolygók Zászlóshajó-küldetése) több űrszondával tervezett küldetése, melyben egy-egy űrszondával venne részt a NASA, az ESA és esetleg a JAXA.
Új!!: Europa és Europa Jupiter System Mission · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Europa és Föld · Többet látni »
Galilei-holdak
Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.
Új!!: Europa és Galilei-holdak · Többet látni »
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
Új!!: Europa és Galileo · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Europa és Galileo Galilei · Többet látni »
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Új!!: Europa és Ganymedes · Többet látni »
Gejzír
Strokkur gejzír, Izland A gejzír (más néven szökőforrás) melegvizes forrás, mely többnyire szabályos időközönként kitör, és vizet, illetve vízgőzt juttat szökőkútszerűen a levegőbe.
Új!!: Europa és Gejzír · Többet látni »
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Új!!: Europa és Geológia · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Europa és Hidrogén · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Europa és Hold · Többet látni »
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Új!!: Europa és Hubble űrtávcső · Többet látni »
Io (hold)
Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.
Új!!: Europa és Io (hold) · Többet látni »
Január 7.
Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.
Új!!: Europa és Január 7. · Többet látni »
Juno űrszonda
A Juno űrszonda A Juno amerikai űrszonda a New Frontiers program második küldetése, melyet 2011-ben indítottak a Jupiter felé.
Új!!: Europa és Juno űrszonda · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Europa és Jupiter · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Europa és Kén · Többet látni »
Köbméter
A köbméter (jele: m³) a térfogat származtatott SI-egysége.
Új!!: Europa és Köbméter · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Europa és Kelvin · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Europa és Kilogramm · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Europa és Kilométer · Többet látni »
Látható fény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Látható spektrum.
Új!!: Europa és Látható fény · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Europa és Légkör · Többet látni »
Magnetoszféra
A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.
Új!!: Europa és Magnetoszféra · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Europa és Mágneses mező · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Europa és Merkúr · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Europa és Naprendszer · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Europa és NASA · Többet látni »
Nátrium-klorid
A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.
Új!!: Europa és Nátrium-klorid · Többet látni »
Négyzetkilométer
A négyzetkilométer (röv. km²) a terület mértékegysége.
Új!!: Europa és Négyzetkilométer · Többet látni »
Nehézségi gyorsulás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földi nehézségi gyorsulás.
Új!!: Europa és Nehézségi gyorsulás · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Europa és Oxigén · Többet látni »
Pascal (mértékegység)
A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.
Új!!: Europa és Pascal (mértékegység) · Többet látni »
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Új!!: Europa és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »
Simon Marius
Simon Marius (németül Simon Mayr) (1573. január 10. – 1624. december 26.) német csillagász Gunzenhausenben született Nürnberg közelében, de élete nagy részét Ansbachban élte le.
Új!!: Europa és Simon Marius · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Europa és Szaturnusz · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Europa és Szén-dioxid · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Europa és Színkép · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Europa és Színképelemzés · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Europa és Távcső · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Europa és Vas · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Europa és Víz · Többet látni »
Vosztok-tó
Radar-felvételek (Radarsat) a Vosztok-tóról A Vosztok-tó és a fúrás metszeti rajza. A Vosztok-tó (oroszul: восток, „kelet”) a legnagyobbika annak az eddig ismert 150 tónak, amelyek az Antarktisz jégpáncélja alatt találhatóak.
Új!!: Europa és Vosztok-tó · Többet látni »
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.
Új!!: Europa és Voyager-program · Többet látni »
Zeusz
Zeusz olümposzi legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja” a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.
Új!!: Europa és Zeusz · Többet látni »
1610
Nincs leírás.
Új!!: Europa és 1610 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Europa és 20. század · Többet látni »
