Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: A Jupiter holdjai, Albedó, Amper, Becsapódási kráter, Callisto, Csillagászati egység, Elektromos áram, Elektron, Európai Űrügynökség, Europa, Europa Jupiter System Mission, Fénysebesség, Föld, Galilei-holdak, Galileo, Galileo Galilei, Ganymedes, Görög ábécé, Görög mitológia, Gravitáció, Hold, Hold (égitesttípus), Hubble űrtávcső, Ió (Inakhosz leánya), Ion, Ionoszféra, Iuppiter, Jég, Jupiter, Kén, Kén-dioxid, Kelvin, Kilogramm, Kilométer, Láva, Légkör, Magnitúdó, Meteorit, Naprendszer, NASA, Nátrium, Ole Rømer, Oxigén, Pioneer–10, Pioneer–11, Rádióhullám, Simon Marius, Szilikátásványok, Távcső, Tűzhányó, ..., Vas, Vas(II)-szulfid, Víz, Voyager-program, Voyager–1, Voyager–2, Vulkanizmus, Zeusz, 20. század. Bővíteni index (9 több) »
A Jupiter holdjai
A Jupiternek 53 nevesített és 38 számmal ellátott holdját ismerjük, összesen 91-et.
Új!!: Io (hold) és A Jupiter holdjai · Többet látni »
Albedó
Az albedó latin eredetű szó, jelentése: fehérség.
Új!!: Io (hold) és Albedó · Többet látni »
Amper
André-Marie Ampère (1775-1836) francia fizikus Az amper az elektromos áram erősségének mértékegysége a Nemzetközi Mértékegységrendszerben.
Új!!: Io (hold) és Amper · Többet látni »
Becsapódási kráter
archivedate.
Új!!: Io (hold) és Becsapódási kráter · Többet látni »
Callisto
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.
Új!!: Io (hold) és Callisto · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Io (hold) és Csillagászati egység · Többet látni »
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Új!!: Io (hold) és Elektromos áram · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Io (hold) és Elektron · Többet látni »
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Új!!: Io (hold) és Európai Űrügynökség · Többet látni »
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Új!!: Io (hold) és Europa · Többet látni »
Europa Jupiter System Mission
''Az ''EJSM'' két tervezett szondája, JEO (Jupiter Europa Orbiter, fölül) és a JGO (Jupiter Ganymede Orbiter, alul) A Europa Jupiter System Mission (EJSM, azaz Europa Jupiter-rendszer küldetés) az Outer Planet Flagship Mission (Külső bolygók Zászlóshajó-küldetése) több űrszondával tervezett küldetése, melyben egy-egy űrszondával venne részt a NASA, az ESA és esetleg a JAXA.
Új!!: Io (hold) és Europa Jupiter System Mission · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Io (hold) és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Io (hold) és Föld · Többet látni »
Galilei-holdak
Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.
Új!!: Io (hold) és Galilei-holdak · Többet látni »
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
Új!!: Io (hold) és Galileo · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Io (hold) és Galileo Galilei · Többet látni »
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Új!!: Io (hold) és Ganymedes · Többet látni »
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Új!!: Io (hold) és Görög ábécé · Többet látni »
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Új!!: Io (hold) és Görög mitológia · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Io (hold) és Gravitáció · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Io (hold) és Hold · Többet látni »
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Új!!: Io (hold) és Hold (égitesttípus) · Többet látni »
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Új!!: Io (hold) és Hubble űrtávcső · Többet látni »
Ió (Inakhosz leánya)
Antonio Correggio:Ió és Zeusz (1531 vagy 1532) Ió (görög Ἰώ) a görög mitológiában Inakhosz argoszi király leánya.
Új!!: Io (hold) és Ió (Inakhosz leánya) · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Io (hold) és Ion · Többet látni »
Ionoszféra
Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.
Új!!: Io (hold) és Ionoszféra · Többet látni »
Iuppiter
Iuppiter és Iuno A capitoliumi etruszk stílusú Iuppiter-templom rekonstrukciója Zeusz római megfelelője Iuppiter, vagy gyakran Jupiter; ez a név a Dieis Pater (Ég Atya) kifejezésből származik.
Új!!: Io (hold) és Iuppiter · Többet látni »
Jég
Hópelyhek (Wilson Bentley), 1902 A jég a víz szilárd fázisának neve.
Új!!: Io (hold) és Jég · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Io (hold) és Jupiter · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Io (hold) és Kén · Többet látni »
Kén-dioxid
A kén-dioxid (O2) egy kémiai vegyület.
Új!!: Io (hold) és Kén-dioxid · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Io (hold) és Kelvin · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Io (hold) és Kilogramm · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Io (hold) és Kilométer · Többet látni »
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Új!!: Io (hold) és Láva · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Io (hold) és Légkör · Többet látni »
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Új!!: Io (hold) és Magnitúdó · Többet látni »
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Új!!: Io (hold) és Meteorit · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Io (hold) és Naprendszer · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Io (hold) és NASA · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Io (hold) és Nátrium · Többet látni »
Ole Rømer
Ole Christensen Rømer (Århus, 1644. szeptember 25. – Koppenhága, 1710. szeptember 19.) dán csillagász, aki 1676-ban elsőként mérte meg közvetetten a fénysebességet.
Új!!: Io (hold) és Ole Rømer · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Io (hold) és Oxigén · Többet látni »
Pioneer–10
Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.
Új!!: Io (hold) és Pioneer–10 · Többet látni »
Pioneer–11
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
Új!!: Io (hold) és Pioneer–11 · Többet látni »
Rádióhullám
Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.
Új!!: Io (hold) és Rádióhullám · Többet látni »
Simon Marius
Simon Marius (németül Simon Mayr) (1573. január 10. – 1624. december 26.) német csillagász Gunzenhausenben született Nürnberg közelében, de élete nagy részét Ansbachban élte le.
Új!!: Io (hold) és Simon Marius · Többet látni »
Szilikátásványok
Plagioklász''' – tektoszilikátok alosztály, földpátok csoport A szilikátásványok szilikát anion alapú ásványok, amelyek az ásványrendszertani osztályozások szerint önálló ásványosztályt alkotnak.
Új!!: Io (hold) és Szilikátásványok · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Io (hold) és Távcső · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Io (hold) és Tűzhányó · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Io (hold) és Vas · Többet látni »
Vas(II)-szulfid
A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja.
Új!!: Io (hold) és Vas(II)-szulfid · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Io (hold) és Víz · Többet látni »
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.
Új!!: Io (hold) és Voyager-program · Többet látni »
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Új!!: Io (hold) és Voyager–1 · Többet látni »
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Új!!: Io (hold) és Voyager–2 · Többet látni »
Vulkanizmus
A vulkanizmus összetett folyamatok megnevezése, illetve e folyamatok egyes részszakaszainak jelölésére is használják.
Új!!: Io (hold) és Vulkanizmus · Többet látni »
Zeusz
Zeusz olümposzi legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja” a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.
Új!!: Io (hold) és Zeusz · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Io (hold) és 20. század · Többet látni »
