Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dzsemdet Naszr-kultúra

Index Dzsemdet Naszr-kultúra

Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.

27 kapcsolatok: Ansan (Perzsia), Babilónia, Babilon, Bronzkor, Elám, En, Fárszi Emírség, I. e. 29. század, I. e. 3. évezred, I. e. 31. század, Irak, Kúta, Kis (város), Larsza, Mezopotámia, Omán, Perszepolisz, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Suruppak, Szúsza, Umma (település), Ur, Uruk, Uruk-kor, Uruk-kultúra.

Ansan (Perzsia)

Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Ansan (Perzsia) · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Babilónia · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Babilon · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Bronzkor · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Elám · Többet látni »

En

ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és En · Többet látni »

Fárszi Emírség

#ÁTIRÁNYÍTÁSFársz tartomány.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Fárszi Emírség · Többet látni »

I. e. 29. század

Nincs leírás.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és I. e. 29. század · Többet látni »

I. e. 3. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és I. e. 3. évezred · Többet látni »

I. e. 31. század

Nincs leírás.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és I. e. 31. század · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Irak · Többet látni »

Kúta

Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Kúta · Többet látni »

Kis (város)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kis (település).

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Kis (város) · Többet látni »

Larsza

Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Larsza · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Mezopotámia · Többet látni »

Omán

Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Omán · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Perszepolisz · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer · Többet látni »

Sumer királylista

A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer királylista · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer nyelv · Többet látni »

Suruppak

Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Suruppak · Többet látni »

Szúsza

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szúza.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Szúsza · Többet látni »

Umma (település)

Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Umma (település) · Többet látni »

Ur

Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Ur · Többet látni »

Uruk

Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk · Többet látni »

Uruk-kor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Uruk-kultúra.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk-kor · Többet látni »

Uruk-kultúra

Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.

Új!!: Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk-kultúra · Többet látni »

Átirányítja itt:

Dzsemdet Naszr, Dzsemdet Naszr periódus, Dzsemdet Naszr-kor, Jemdet Nasr.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »