Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
24 kapcsolatok: Ansan (Perzsia), Babilónia, Babilon, Bronzkor, Elám, En, Fárszi Emírség, Irak, Kúta, Kis (város), Larsza, Mezopotámia, Omán, Perszepolisz, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Suruppak, Szúsza, Umma (település), Ur, Uruk, Uruk-kor, Uruk-kultúra.
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Ansan (Perzsia)
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Babilónia
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Babilon
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Bronzkor
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Elám
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és En
Fárszi Emírség
#ÁTIRÁNYÍTÁSFársz tartomány.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Fárszi Emírség
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Irak
Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Kúta
Kis (város)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kis (település).
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Kis (város)
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Larsza
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Mezopotámia
Omán
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Omán
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Perszepolisz
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer királylista
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer nyelv
Suruppak
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Suruppak
Szúsza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szúza.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Szúsza
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Umma (település)
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Ur
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk
Uruk-kor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Uruk-kultúra.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk-kor
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Megnézni Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk-kultúra
Ismert mint Dzsemdet Naszr, Dzsemdet Naszr periódus, Dzsemdet Naszr-kor, Jemdet Nasr.