Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
136 kapcsolatok: Ahimsza, Ahimszá, Angyal, Animizmus, Aparigraha, Új ég és új Föld, Újjászületés (kereszténység), Újszövetség, Asztéja, Aszura (hinduizmus), Ateizmus, Avatára, Ísvara, Üdvösség, Összehasonlító vallástudomány, Bhagavad-gíta, Bhakti, Bhakti-jóga, Biblia, Bibliai teremtéstörténet, Brahman, Brahminok, Buddhizmus, Dajá, Dána, Démon, Déva (hinduizmus), Deizmus, Dharma (vallás), Dogmatika, Dzsíva, Dzsnyána-jóga, Egyistenhit, Egyszerűség (vallás), Erőszakmentesség, Eretnekség, Etika (vallás), Evangélium, Felebaráti szeretet, Feltámadás (vallás), Fetisizmus (vallás), Gangesz, Gautama Sziddhártha, Guru, Hegyi beszéd, Helmuth von Glasenapp, Henoteizmus, Hindu panteon, Hindu templom, Hinduizmus, ..., Ima, Immanencia, Ind filozófia, India, Isten, Istenség, Istentisztelet, Iszlám, Jakab apostol levele, Jama, János evangéliuma, Jézus, Jóga, Jógi, Karma, Karma-jóga, Kegyelem (vallás), Kereszténység, Keresztség, Kozma András (zenész), Krisna, Krisztus, Kultusz (vallás), Lélek, Lélekvándorlás, Lingam, Májá (illúzió), Mímánsza, Móksa, Múrti, Meditáció, Megtérés, Megtestesülés, Megváltás, Mennyország, Mitológia, Modalizmus, Mohamed próféta, Mohandász Karamcsand Gandhi, Monizmus, Monoteizmus, Nijama, Nirvána, Njája, Noé, Panenteizmus, Panteizmus, Pál apostol, Púdzsa (hinduizmus), Pogányság, Pokol, Politeizmus, Puránák, Ráma, Rigvéda, Saivizmus, Saucsa, Sátán, Siva, Sruti, Szannjásza, Szanszára, Szanszkrit szójegyzék, Szatja, Szádhu, Szánkhja, Szekta, Szentháromság, Szentlélek, Sziddhi, Szolgálat (vallás), Tapasz (hinduizmus), Túlvilág, Transzcendencia, Trimúrti, Upanisadok, Vaisésika, Vaisnavizmus, Vallás, Védák, Védánta, Védikus kreacionizmus, Végítélet, Világnézet, Világvallás, Visnu. Bővíteni index (86 több) »
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ahimsza · Többet látni »
Ahimszá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ahimsza.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ahimszá · Többet látni »
Angyal
El Greco, 1575: ''Angyali üdvözlet'' Az angyalok a zsidó, keresztény és muszlim vallásban Istennél alacsonyabb, az embernél magasabb rendű, természetfeletti szellemi lények.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Angyal · Többet látni »
Animizmus
Az animizmus az a hit, hogy minden tárgy, dolog és természeti jelenség lélekkel, spirituális lényeggel bír és ez alapján azok tisztelete vagy a velük szemben tanúsított magatartásban e hit következetes érvényesítése.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Animizmus · Többet látni »
Aparigraha
Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Aparigraha · Többet látni »
Új ég és új Föld
Az új ég és új föld a keresztény és az iszlám eszkatológia része.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Új ég és új Föld · Többet látni »
Újjászületés (kereszténység)
Az újjászületés (újonnanszületés, újraszületés, görög eredetű műszóval palingenézis) a kereszténységben olyan kifejezés, amelyet a megtéréshez (szellemi újraszületéshez), keresztséghez vagy az üdvösséghez kapcsolódik.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Újjászületés (kereszténység) · Többet látni »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Újszövetség · Többet látni »
Asztéja
Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Asztéja · Többet látni »
Aszura (hinduizmus)
Az aszurák (szanszkrit: असुर, aszura) a hinduizmusban olyan démonok vagy gonosz szellemek, akik Ísvara (Isten) alatt, de az embernél magasabb fejlődési fokon állnak és akik a jóindulatú félistenekkel (dévák vagy szurák) vetélkednek a hatalomért.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Aszura (hinduizmus) · Többet látni »
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ateizmus · Többet látni »
Avatára
Krisna, Visnu avatárája Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Avatára · Többet látni »
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ísvara · Többet látni »
Üdvösség
Az üdvösség (latin salvatio, salus; görög szōtēria; héber יָשַׁע jāsā) vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés; Az üdvösség alatt leggyakrabban az örök élet és örök boldogság állapotát értik, amelyre a hívő vagy spirituális törekvő vágyik.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Üdvösség · Többet látni »
Összehasonlító vallástudomány
Az összehasonlító vallástudomány a vallástudomány egy szakterülete, mely a világ vallásai közös témáinak és fogalmainak értelmezési különbségeit vizsgálja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Összehasonlító vallástudomány · Többet látni »
Bhagavad-gíta
A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Bhagavad-gíta · Többet látni »
Bhakti
A bhakti (Dévanágari: भक्ति jelentése:odaadás), az istenség iránti áhítatos odaadás, feltétlen szeretet.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Bhakti · Többet látni »
Bhakti-jóga
A bhakti-jóga (szanszkrit: भक्ति योग) az Isten iránti szerető odaadás útja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Bhakti-jóga · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Biblia · Többet látni »
Bibliai teremtéstörténet
A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Bibliai teremtéstörténet · Többet látni »
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Brahman · Többet látni »
Brahminok
Madrasi brahmin kasztbeli pár 1945 körül A brahmin vagy bráhman(a) (Szanszkrit: ब्राह्मण) a négy főbb társadalmi kasztra (szanszkrit varnára /वर्ण/) és a kaszton kívüliekre tagozódó indiai kasztrendszer legfelsőbb kasztjának tagja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Brahminok · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Buddhizmus · Többet látni »
Dajá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Felebaráti_szeretet#Hinduizmus.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Dajá · Többet látni »
Dána
A dána az indiai hagyományokban erénynek számít. A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsnaChristopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press,, pages 634-661 vagy más cselekedet formájában.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Dána · Többet látni »
Démon
A démonok (görög: δαίμων daímōn) természetfeletti entitások, mai szóhasználatban jellemzően gonosz, tisztátalan szellemek, amelyek megtalálhatóak a vallásokban és mitológiákban, a folklórban, az okkultizmusban, valamint képregényekben, filmekben, televíziós sorozatokban, videójátékokban.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Démon · Többet látni »
Déva (hinduizmus)
A déva (szanszkrit: देव, devá) jelentése "mennyei, isteni".
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Déva (hinduizmus) · Többet látni »
Deizmus
David Hume A deizmus egy olyan istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan egy legfelsőbb lényben, mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt ő teremtette, de tagadják, hogy ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Deizmus · Többet látni »
Dharma (vallás)
A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Dharma (vallás) · Többet látni »
Dogmatika
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Dogmatika · Többet látni »
Dzsíva
A dzsíva a világhoz kötődő és önmagát empirikus valóságnak tartva az elmével és testtel azonosuló élő lélek az ind filozófiában.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Dzsíva · Többet látni »
Dzsnyána-jóga
A dzsnyána-jóga, egyéb átírásokban: dnyána-, gjána-jóga (szanszkrit: ज्ञानयोग) a bölcsesség jógája, a transzcendentális tudás folyamata.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Dzsnyána-jóga · Többet látni »
Egyistenhit
Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Egyistenhit · Többet látni »
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Egyszerűség (vallás) · Többet látni »
Erőszakmentesség
Az erőszakmentesség egy erkölcsi irányultság és társadalmi technika, amely elutasítja a fizikai (gyakran mindenféle) erőszakot a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére, illetve a másoktól elszenvedett erőszak – mind az elnyomás, mind a nyílt agresszió – megállítására.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Erőszakmentesség · Többet látni »
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Eretnekség · Többet látni »
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Etika (vallás) · Többet látni »
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Evangélium · Többet látni »
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Felebaráti szeretet · Többet látni »
Feltámadás (vallás)
A feltámadás vagy anasztázis (a görög ανά-στασης anasztaszisz szóból, melynek jelentése ’valakit felállítani’) a halál utáni újjáéledés, egy már hosszabb ideje meghalt ember vagy élőlény új életre kelése.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Feltámadás (vallás) · Többet látni »
Fetisizmus (vallás)
A fetisizmus azoknak a természetes vagy mesterséges tárgyaknak a vallásos tisztelete, amelyeken keresztül a természeti népek hiedelme szerint titokzatos, emberfeletti erő (mana) nyilvánul meg.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Fetisizmus (vallás) · Többet látni »
Gangesz
A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Gangesz · Többet látni »
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Gautama Sziddhártha · Többet látni »
Guru
A guru (dévanágari: गुरु), a tanító szanszkrit elnevezése, eredetileg a világi tudásanyag, de később a vallási, spirituális tudás közvetítője elsősorban az indiai vallásokban, a hinduizmusban és a szikhizmusban, dzsainizmusban, buddhizmusban.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Guru · Többet látni »
Hegyi beszéd
Idősebb Pieter Bruegel: A hegyi beszéd, 1598 A hegyi beszéd (Mt 5-7, vö. Lk 6,20-49) Jézus legnagyobb, a keresztény katekézis szellemét tükröző beszéde.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Hegyi beszéd · Többet látni »
Helmuth von Glasenapp
Helmuth von Glasenapp (Berlin, 1891. szeptember 8. – Tübingen, 1963. június 25.) német valláskutató és indológus, a vallástudományok professzora.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Helmuth von Glasenapp · Többet látni »
Henoteizmus
A henoteizmus (görög heisz theosz, „egy isten”) kifejezést Max Müller alkotta arra a vallási nézetre, amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Henoteizmus · Többet látni »
Hindu panteon
A panteon jelentése: az istenek temploma.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Hindu panteon · Többet látni »
Hindu templom
A hindu templom hasonlóan más kultúrákhoz és vallásokhoz, a hinduizmus követőinek az ima háza, néhány sajátos vonással.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Hindu templom · Többet látni »
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Hinduizmus · Többet látni »
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ima · Többet látni »
Immanencia
Az immanencia egy filozófiai és teológiai fogalom.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Immanencia · Többet látni »
Ind filozófia
Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ind filozófia · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és India · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Isten · Többet látni »
Istenség
Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Istenség · Többet látni »
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Istentisztelet · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Iszlám · Többet látni »
Jakab apostol levele
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jakab levele.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Jakab apostol levele · Többet látni »
Jama
A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Jama · Többet látni »
János evangéliuma
János apostol ábrázolása a stockholmi Arany Kódexben A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és János evangéliuma · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Jézus · Többet látni »
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Jóga · Többet látni »
Jógi
ászanában A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet, beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Jógi · Többet látni »
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Karma · Többet látni »
Karma-jóga
A karma-jóga (szanszkrit: कर्मयोग) a "cselekvés jógája", a jóga négy fő változatának egyike, amely a Bhagavad Gítá tanításán alapul.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Karma-jóga · Többet látni »
Kegyelem (vallás)
A kegyelemnek többféle jelentése van a vallásokban, a kereszténységben többnyire Isten üdvözítő kegyelmére vonatkozik.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Kegyelem (vallás) · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Kereszténység · Többet látni »
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Keresztség · Többet látni »
Kozma András (zenész)
Kozma András (Budapest, 1952. december 15. –) gitáros, basszusgitáros, énekes, szitárművész, filozófus.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Kozma András (zenész) · Többet látni »
Krisna
Krisna (dévanágari: कृष्ण, IAST:Kṛṣṇa, szanszkrit nyelven: „mindenkit vonzó”, egyes filológusok szerint „a fekete”) a hinduizmusban Visnu nyolcadik megtestesülése, avatárája, a Bhagavad-gíta - a hinduk egyik legszentebb szövege - szerint pedig maga az Istenség legfelsőbb személye.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Krisna · Többet látni »
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Krisztus · Többet látni »
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Kultusz (vallás) · Többet látni »
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Lélek · Többet látni »
Lélekvándorlás
Reinkarnáció a hindu művészetben A lélekvándorlás, latin szóval a reinkarnáció (.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Lélekvándorlás · Többet látni »
Lingam
Feldíszitett Siva-lingam egy templomban Siva-lingam a jónival ábrázolva A lingam vagy linga (szanszkrit: लिङ्गं, hindi: लिंग, IAST: liṅgaṃ) szó jelentése: jel, szimbólum.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Lingam · Többet látni »
Májá (illúzió)
Májá (szanszkrit: माया, nyugati átírással maya) az indiai filozófiákban használt többjelentésű szó.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Májá (illúzió) · Többet látni »
Mímánsza
A mímánszá vagy mímámszá (dévanágarí: मीमांसा, IAST: mīmāṃsā) a hat klasszikus ind filozófiai rendszer egyike.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Mímánsza · Többet látni »
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Móksa · Többet látni »
Múrti
Durgá múrtija egy templomban A múrti (szanszkrit: मूर्ति, IAST: Mūrti) az istenség megtestesülése egy tárgyban, amely lehet kép vagy szobor.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Múrti · Többet látni »
Meditáció
A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Meditáció · Többet látni »
Megtérés
A megtérés elsősorban az ábrahámi vallásokban előforduló kifejezés, a gondolkozás- és életmód megváltozására, a mély, belső átalakulásra ("metanoia"), a valódi ráébredésre, annak megtapasztalására használatos szó.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Megtérés · Többet látni »
Megtestesülés
A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Megtestesülés · Többet látni »
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Megváltás · Többet látni »
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Mennyország · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Mitológia · Többet látni »
Modalizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabellianizmus.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Modalizmus · Többet látni »
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Mohamed próféta · Többet látni »
Mohandász Karamcsand Gandhi
Mohandász Karamcsand Gandhi, híveitől kapott tiszteletnevén Mahátma Gandhi (gudzsaráti: મોહનદાસ કરમચંદ ગાંધી; hindi: मोहनदास करमचंद गांधी; IAST: Mohanadās Karamacaṇd Gāṇdhī; IPA: ˈmoːɦənd̪aːs ˈkərəmtʃənd̪ ˈɡaːnd̪ʱi; Porbandar, Gudzsarát, 1869. október 2. – Újdelhi, 1948. január 30.) indiai jogász, politikai és spirituális vezető, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Mohandász Karamcsand Gandhi · Többet látni »
Monizmus
Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Monizmus · Többet látni »
Monoteizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyistenhit.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Monoteizmus · Többet látni »
Nijama
A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Nijama · Többet látni »
Nirvána
A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Nirvána · Többet látni »
Njája
A njája (szanszkrit: न्याय; jelentése: érvelés) logikai bizonyítás vagy igazolás a hinduizmusban, a sruti és a szmriti mellett a vallási tudás megszerzésének harmadik módja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Njája · Többet látni »
Noé
Noé (héber נֹחַ, נוֹחַ, biblikus héber Noaẖ, mai Nōăḥ, arab نُوح Nūḥ, ógörög Νῶε, Nóe) a Héber Biblia (keresztény Ószövetség) egyik szereplője.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Noé · Többet látni »
Panenteizmus
A panenteizmus azt az elgondolást jelöli, amely szerint "a világmindenség" vagy "a minden" Istenben létezik anélkül, hogy Isten és (a) minden, Isten és a világ, Isten és a teremtés egymással azonosíthatók lennének.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Panenteizmus · Többet látni »
Panteizmus
A panteizmus minden olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja, ellentétben a dualisztikus felfogás minden formájával, amely Istent a világtól megkülönbözteti.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Panteizmus · Többet látni »
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Pál apostol · Többet látni »
Púdzsa (hinduizmus)
Hívők rituális felajánlást mutatnak be egy istenszobornál, a folyó partján Keralában Hindu vallásúak púdzsa szertartáson Bali szigetén A púdzsa (szanszkrit: पूजा, pūdzsā, angol: puja) szó jelentése imádat, dicsőítés.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Púdzsa (hinduizmus) · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Pogányság · Többet látni »
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Pokol · Többet látni »
Politeizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Többistenhit.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Politeizmus · Többet látni »
Puránák
Krisnát fürdeti A Puránák (a szanszkrit: पुराण, „ősi” szóból) a hindu vallás szent hagyományának, a szmriti részei.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Puránák · Többet látni »
Ráma
Ráma (IAST:Rāma, dévanágari írással) illetve Rámacsandra Ajodhja legendás királya volt az ősi Indiában.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Ráma · Többet látni »
Rigvéda
A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Rigvéda · Többet látni »
Saivizmus
A saivizmus vagy sivaizmus, Siva-kultusz (szanszkrit: शैव पंथ, IAST: śaiva paṁtha, magyar átírásban:saiva pamtha) a hinduizmus egy ága, amely elsődleges és legfőbb istennek Sivát tekinti, aki megszemélyesíti az abszolútot (brahman), és aki számtalan formában nyilvánulhat meg.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Saivizmus · Többet látni »
Saucsa
A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Saucsa · Többet látni »
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Sátán · Többet látni »
Siva
'''''Siva''' isten lingamjának ábrázolása (Kambodzsa, Siemreap 10. század, Párizs, Musée Guimet)'' Siva jelképe a lingam, s a tiszteletére emelt templomokban hatalmas lingamszobrok előtt imádkoznak gyermekáldásért a nők, a lingamot vajjal kenegetik és felkoszorúzzák Siva (IPA:; szanszkrit: शिव, ISO: Śiva) vagy más néven Mahádéva (szanszkrit: महादेव, szó szerint: Nagy Isten Flood, Gavin (1996). An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press..) az egyik legfőbb isten (Ísvara) a hinduizmusban.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Siva · Többet látni »
Sruti
A sruti (szanszkrit: श्रुति; IAST: Śruti, jelentése: meghallott, hallott dolog) a szent és örök igazság a hinduizmusban, a kinyilatkoztatás formájában.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Sruti · Többet látni »
Szannjásza
Egy szannjászi A szannjásza vagy szanjásza, (szanszkrit: सन्न्यास sannyāsa és संन्यास saṃnyāsa, angol: sannyasa) a hinduizmusban a négy lelki rend (ásrama) utolsó periódusa, a lemondás jegyében élt élet, az aszketizmus egy formája.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szannjásza · Többet látni »
Szanszára
A szó (saṃsāra, szanszkrit: संसार, magyaros átírásban szanszára vagy szamszára) jelentése „vándorlás”, átvitt értelemben „létforgatag”, a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás indiai formája.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szanszára · Többet látni »
Szanszkrit szójegyzék
E szanszkrit szójegyzék a hinduizmusban, az ind filozófiában és hagyományban gyakran használt szanszkrit szavak gyűjteménye és értelmezése.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szanszkrit szójegyzék · Többet látni »
Szatja
A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szatja · Többet látni »
Szádhu
Visnu-követő szádhu Nepálban A szádhu vagy szádu (szanszkritül साधु, jelentése jó ember, szent ember) a hinduizmusban és a dzsainizmusban a világi élettől visszavonult vallásos aszkéta vagy szent ember, akinek legfőbb célja a megszabadulás (móksa), a Brahmanon való elmélkedés, a szellemi megvilágosodás elérése.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szádhu · Többet látni »
Szánkhja
A szánkhja vagy számkhja (szanszkrit सांख्य) az egyik legrégibb ind filozófiai rendszer, a hat darsana (hindu szemléletmód) egyike.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szánkhja · Többet látni »
Szekta
A szekta olyan emberek csoportja, akik jól megkülönböztethető vallási, filozófiai vagy politikai kisebbségi doktrínát követnek.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szekta · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szentháromság · Többet látni »
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szentlélek · Többet látni »
Sziddhi
A sziddhi (szanszkrit सिद्धि) többjelentésű szó; utalhat a paranormális, természetfeletti vagy más mágikus képességekre, a mélyreható beteljesülésre, de önfelfedezést vagy Isten-megvalósítást is jelenthet.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Sziddhi · Többet látni »
Szolgálat (vallás)
A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Szolgálat (vallás) · Többet látni »
Tapasz (hinduizmus)
A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »
Túlvilág
A halál utáni élet vagy túlvilági élet azon nézetek összessége, amelyek a különböző kultúrákban és vallásokban megtalálhatók arról, hogy mi vár az emberekre a halál után, illetve egyes vallásokban az idők végezetén.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Túlvilág · Többet látni »
Transzcendencia
A transzcendencia a létről való gondolkodás központi fogalma, egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Transzcendencia · Többet látni »
Trimúrti
A '''trimúrti''' ábrázolása az ''Elephanta'' barlangokban A trimúrti (szó szerint: három forma; szanszkrit nyelven: त्रिमूर्तिः) a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága - ahogy az indiai gondolkodás látja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Trimúrti · Többet látni »
Upanisadok
Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Upanisadok · Többet látni »
Vaisésika
A vaisésika (szanszkrit: वैशेषिक, angol átírás: Vaisheshika) a hat ortodox ind filozófiai rendszer egyike.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Vaisésika · Többet látni »
Vaisnavizmus
A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Vaisnavizmus · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Vallás · Többet látni »
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Védák · Többet látni »
Védánta
Védánta templom Hollywoodban A Védánta (dévanágari: वेदान्त, IAST: Vedānta) a hindu filozófia hat (āsztika) iskolájának legjelentősebb része.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Védánta · Többet látni »
Védikus kreacionizmus
Az ISKCON alapító guruja ''Abhay Charan De'' (1896 - 1977), vagy ahogy követői nevezik: „Ő isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda”. A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete elveti az evolúció elméletét. Védikus kreacionizmusnak, Krisna-kreacionizmusnak illetve hindu kreacionizmusnak nevezik a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISKCON) által vallott nézeteket az univerzum és az élővilág származásáról.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Védikus kreacionizmus · Többet látni »
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Végítélet · Többet látni »
Világnézet
A világnézet az emberek és csoportjaik tudásán, hagyományain, tapasztalatain, érzékelésén alapuló, a világ egészére, a társadalomra és azon belül az egyes emberek szerepére, az élet értelmére vonatkozó személyes értékelések, elképzelések, látásmódok összessége.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Világnézet · Többet látni »
Világvallás
A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Világvallás · Többet látni »
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
Új!!: A kereszténység és a hinduizmus és Visnu · Többet látni »
