Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
12 kapcsolatok: Akkádok, Atrahaszísz-eposz, Óbabiloni Birodalom, Enki, Enkidu, Enlil, Gilgames, Gilgames-eposz, Mezopotámia, Sumerek, Suruppak, Ziuszudra.
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Ut-napistim és Akkádok · Többet látni »
Atrahaszísz-eposz
Az Atrahaszísz-eposz egyik táblája Az Atrahaszísz-eposz (akkád Atraḫasīs, „rendkívüli bölcsességű”, Atram-ḫasīs, „áradó bölcsességű”) a vízözön-mítoszok egyike, hasonlóan a Ziuszudra, Enki és Ninmah, valamint a Gilgames-eposz történeteihez, vagy a későbbi görög Deukalión és Pürrha mítoszhoz.
Új!!: Ut-napistim és Atrahaszísz-eposz · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Ut-napistim és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Új!!: Ut-napistim és Enki · Többet látni »
Enkidu
Enkidu az oroszlánnal Enkidu a sumer Gilgames-eposz egyik fontos szereplője.
Új!!: Ut-napistim és Enkidu · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Ut-napistim és Enlil · Többet látni »
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Új!!: Ut-napistim és Gilgames · Többet látni »
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Új!!: Ut-napistim és Gilgames-eposz · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ut-napistim és Mezopotámia · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Ut-napistim és Sumerek · Többet látni »
Suruppak
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Új!!: Ut-napistim és Suruppak · Többet látni »
Ziuszudra
Ziuszudra (Zi'usudra, „Élet hosszú napra”) mitikus sumer király Suruppak városában és annak tágabb környékén, a vízözön túlélője, a bibliai Noé mezopotámiai megfelelője.
Új!!: Ut-napistim és Ziuszudra · Többet látni »
