Ut-napistim és Ziuszudra

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ut-napistim és Ziuszudra

Ut-napistim vs. Ziuszudra

A Gilgames-eposz vízözön-táblája Ut-napistim (vagy Úm-napisti) az akkád mitológia egyik halhatatlan szereplője, Ubar-tutu fia. Ziuszudra (Zi'usudra, „Élet hosszú napra”) mitikus sumer király Suruppak városában és annak tágabb környékén, a vízözön túlélője, a bibliai Noé mezopotámiai megfelelője.

Atrahaszísz-eposz

Az Atrahaszísz-eposz egyik táblája Az Atrahaszísz-eposz (akkád Atraḫasīs, „rendkívüli bölcsességű”, Atram-ḫasīs, „áradó bölcsességű”) a vízözön-mítoszok egyike, hasonlóan a Ziuszudra, Enki és Ninmah, valamint a Gilgames-eposz történeteihez, vagy a későbbi görög Deukalión és Pürrha mítoszhoz.

Atrahaszísz-eposz és Ut-napistim · Atrahaszísz-eposz és Ziuszudra · Többet látni »

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Óbabiloni Birodalom és Ut-napistim · Óbabiloni Birodalom és Ziuszudra · Többet látni »

Enki

Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.

Enki és Ut-napistim · Enki és Ziuszudra · Többet látni »

Gilgames-eposz

Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.

Gilgames-eposz és Ut-napistim · Gilgames-eposz és Ziuszudra · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Mezopotámia és Ut-napistim · Mezopotámia és Ziuszudra · Többet látni »

Sumerek

Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

Sumerek és Ut-napistim · Sumerek és Ziuszudra · Többet látni »

Suruppak

Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.

Suruppak és Ut-napistim · Suruppak és Ziuszudra · Többet látni »