Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, André-Marie Ampère, Arany (kémiai elem), Atommag, Ausztrália (kontinens), Barnett-hatás, Biot–Savart-törvény, Bolívia, Cink, Dél-afrikai Köztársaság, Dinamó, Diszprózium, Einstein–de Haas-hatás, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektromágnes (fizika), Ezüst, Faraday–Lenz-törvény, Földköpeny, Földmag, Fluxus, Gadolínium, Germánium, Hans Christian Ørsted, Hőmérséklet, Heike Kamerlingh Onnes, Higany, Holmium, Iránytű, James Clerk Maxwell, Kína, Kvantum-elektrodinamika, Lenz-törvény, Magnetit, Magnetoszféra, Magnyitogorszk, Magyarország, Maxwell-egyenletek, Mágneses mező, Mágneses momentum, Mágneses szuszceptibilitás, Napszél, Nikkel, Oroszország, Permeabilitás, Réz, Ritkaföldfémek, Sarki fény, Spin, Standard modell, Svédország, ..., Szupravezetés, Terbium, Utah, Vas, 4. század. Bővíteni index (5 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Állandó mágnes és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
André-Marie Ampère
André-Marie Ampère (Lyon, 1775. január 20. – Marseille, 1836. június 10.) francia fizikus, kémikus, matematikus.
Új!!: Állandó mágnes és André-Marie Ampère · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Állandó mágnes és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Állandó mágnes és Atommag · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Állandó mágnes és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Barnett-hatás
A Barnett-hatást Samuel Jackson Barnett (1873 – 1956) amerikai fizikus fedezte fel 1915-ben.
Új!!: Állandó mágnes és Barnett-hatás · Többet látni »
Biot–Savart-törvény
A Biot–Savart-törvény egy az elektromágnesség témakörébe tartozó fizikai törvény.
Új!!: Állandó mágnes és Biot–Savart-törvény · Többet látni »
Bolívia
Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában.
Új!!: Állandó mágnes és Bolívia · Többet látni »
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Állandó mágnes és Cink · Többet látni »
Dél-afrikai Köztársaság
A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található.
Új!!: Állandó mágnes és Dél-afrikai Köztársaság · Többet látni »
Dinamó
Dinamónak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.
Új!!: Állandó mágnes és Dinamó · Többet látni »
Diszprózium
A diszprózium a 66-os rendszámú kémiai elem, vegyjele Dy.
Új!!: Állandó mágnes és Diszprózium · Többet látni »
Einstein–de Haas-hatás
Az Einstein–de Haas-hatás vagy Richardson-hatás (Owen Willans Richardson után) egy fizikai jelenség, amit Albert Einstein és Wander Johannes de Haas írt le 1915-ben.
Új!!: Állandó mágnes és Einstein–de Haas-hatás · Többet látni »
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Új!!: Állandó mágnes és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágnes (fizika)
Szemléltetés: A bekapcsolt elektromágnes (tekercs) magához vonzza a vas iratkapcsokat Az elektromágnes általában egy lágyvas mag, amelyet legalább egy tekercs vesz körül.
Új!!: Állandó mágnes és Elektromágnes (fizika) · Többet látni »
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Új!!: Állandó mágnes és Ezüst · Többet látni »
Faraday–Lenz-törvény
Elektromágneses indukció elektromágneses kölcsönhatás, amely során egy vezetőben villamos feszültség keletkezik.
Új!!: Állandó mágnes és Faraday–Lenz-törvény · Többet látni »
Földköpeny
A Föld belső szerkezete A Föld belső szerkezetének feltérképezése a földrengéshullámok segítségével A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magját burkolja be.
Új!!: Állandó mágnes és Földköpeny · Többet látni »
Földmag
A Föld öves felépítése A földmag a Föld belső szerkezetének legbelső burka, melyet a 2900 km mélyen található Gutenberg-Wiechert-felület választ el a felette levő földköpenytől.
Új!!: Állandó mágnes és Földmag · Többet látni »
Fluxus
A fluxus (átáramlás) általában egy adott \boldsymbol felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi.
Új!!: Állandó mágnes és Fluxus · Többet látni »
Gadolínium
A gadolínium fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 64, vegyjele Gd.
Új!!: Állandó mágnes és Gadolínium · Többet látni »
Germánium
A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.
Új!!: Állandó mágnes és Germánium · Többet látni »
Hans Christian Ørsted
Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.
Új!!: Állandó mágnes és Hans Christian Ørsted · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Állandó mágnes és Hőmérséklet · Többet látni »
Heike Kamerlingh Onnes
Heike Kamerlingh Onnes (Groningen, Hollandia, 1853. szeptember 21. – Leiden, Hollandia, 1926. február 21.) holland Nobel-díjas fizikus, az alacsony hőmérsékletű technikák kutatója, a szupravezetés felfedezője.
Új!!: Állandó mágnes és Heike Kamerlingh Onnes · Többet látni »
Higany
A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Állandó mágnes és Higany · Többet látni »
Holmium
A holmium a lantanoidák közé tartozó kémiai elem, ezüstfehér színű fém.
Új!!: Állandó mágnes és Holmium · Többet látni »
Iránytű
Az iránytű, illetve továbbfejlesztett változata, a tájoló a Föld mágneses térerősségén alapuló irányzó műszer, ami általában a mágneses északi irány kijelölésére szolgál.
Új!!: Állandó mágnes és Iránytű · Többet látni »
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Új!!: Állandó mágnes és James Clerk Maxwell · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Állandó mágnes és Kína · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Állandó mágnes és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Lenz-törvény
280x280px 280x280px A Lenz-törvény az elektromágneses indukció során keletkezett indukált feszültség által létrehozott indukált áram irányának meghatározására alkalmas.
Új!!: Állandó mágnes és Lenz-törvény · Többet látni »
Magnetit
A magnetit az oxidásványok közé tartozó ásványfaj.
Új!!: Állandó mágnes és Magnetit · Többet látni »
Magnetoszféra
A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.
Új!!: Állandó mágnes és Magnetoszféra · Többet látni »
Magnyitogorszk
Magnyitogorszk (cirill betűkkel Магнитогорск) város Oroszország Cseljabinszki területén, az Ural hegység déli részén, a Déli-Urálban, az Ural folyó mentén található.
Új!!: Állandó mágnes és Magnyitogorszk · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Állandó mágnes és Magyarország · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Állandó mágnes és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Állandó mágnes és Mágneses mező · Többet látni »
Mágneses momentum
Egy mágnes mágneses momentuma az a jellemző, mely arányos az erővel, amellyel hatást gyakorol az áramra, és arányos a nyomatékkal, amivel a mágneses mező hat rá.
Új!!: Állandó mágnes és Mágneses momentum · Többet látni »
Mágneses szuszceptibilitás
Egy anyag mágneses szuszceptibilitása megmutatja, hogy az anyagra ható mágneses tér milyen mértékben mágnesezi át.
Új!!: Állandó mágnes és Mágneses szuszceptibilitás · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Állandó mágnes és Napszél · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Állandó mágnes és Nikkel · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Állandó mágnes és Oroszország · Többet látni »
Permeabilitás
A permeabilitás, mágneses permeabilitás vagy abszolút permeabilitás a B mágneses indukciót és a H mágneses térerősséget összekötő arányossági tényező.
Új!!: Állandó mágnes és Permeabilitás · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Állandó mágnes és Réz · Többet látni »
Ritkaföldfémek
A ritkaföldfémek a periódusos rendszer elemeinek egy sajátos csoportját alkotják.
Új!!: Állandó mágnes és Ritkaföldfémek · Többet látni »
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Új!!: Állandó mágnes és Sarki fény · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Állandó mágnes és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Állandó mágnes és Standard modell · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Állandó mágnes és Svédország · Többet látni »
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Új!!: Állandó mágnes és Szupravezetés · Többet látni »
Terbium
A terbium a periódusos rendszer egyik eleme.
Új!!: Állandó mágnes és Terbium · Többet látni »
Utah
Utah (IPA: vagy) az Amerikai Egyesült Államok 45.
Új!!: Állandó mágnes és Utah · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Állandó mágnes és Vas · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Állandó mágnes és 4. század · Többet látni »
