Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csillag és Szupernóva

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Csillag és Szupernóva

Csillag vs. Szupernóva

date. Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Közötti hasonlóságok Csillag és Szupernóva

Csillag és Szupernóva 28 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút fényesség, Atommag, Betelgeuze, Csillagászat, Csillagpopulációk, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Gravitáció, Hélium, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Kettőscsillag, Luminozitás, Magfúzió, Magnetár, Nap, Naprendszer, Naptömeg, Nóva, Oxigén, Pulzár, Szén, Távcső, Tejútrendszer, Vörös óriás, VY Canis Majoris.

Abszolút fényesség

Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk.

Abszolút fényesség és Csillag · Abszolút fényesség és Szupernóva · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Atommag és Csillag · Atommag és Szupernóva · Többet látni »

Betelgeuze

fénygörbéje A Betelgeuze (kiejtve: betelgeuze Válas Péter: 2004. április 22. (Hozzáférés: 2016. január 18.)) vagy α Orionis 548 fényév távolságban lévő félszabályos változócsillag.

Betelgeuze és Csillag · Betelgeuze és Szupernóva · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Csillag és Csillagászat · Csillagászat és Szupernóva · Többet látni »

Csillagpopulációk

Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a csillagokat különböző csillagpopulációkba soroljuk.

Csillag és Csillagpopulációk · Csillagpopulációk és Szupernóva · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Csillag és Föld · Föld és Szupernóva · Többet látni »

Fehér törpe

A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.

Csillag és Fehér törpe · Fehér törpe és Szupernóva · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Csillag és Fekete lyuk · Fekete lyuk és Szupernóva · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Csillag és Gravitáció · Gravitáció és Szupernóva · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Csillag és Hélium · Hélium és Szupernóva · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Csillag és Hidrogén · Hidrogén és Szupernóva · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Csillag és Hold · Hold és Szupernóva · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Csillag és Hubble űrtávcső · Hubble űrtávcső és Szupernóva · Többet látni »

Kettőscsillag

A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.

Csillag és Kettőscsillag · Kettőscsillag és Szupernóva · Többet látni »

Luminozitás

A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.

Csillag és Luminozitás · Luminozitás és Szupernóva · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Csillag és Magfúzió · Magfúzió és Szupernóva · Többet látni »

Magnetár

Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.

Csillag és Magnetár · Magnetár és Szupernóva · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Csillag és Nap · Nap és Szupernóva · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Csillag és Naprendszer · Naprendszer és Szupernóva · Többet látni »

Naptömeg

A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.

Csillag és Naptömeg · Naptömeg és Szupernóva · Többet látni »

Nóva

Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.

Csillag és Nóva · Nóva és Szupernóva · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Csillag és Oxigén · Oxigén és Szupernóva · Többet látni »

Pulzár

A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).

Csillag és Pulzár · Pulzár és Szupernóva · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Csillag és Szén · Szén és Szupernóva · Többet látni »

Távcső

A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Csillag és Távcső · Szupernóva és Távcső · Többet látni »

Tejútrendszer

A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.

Csillag és Tejútrendszer · Szupernóva és Tejútrendszer · Többet látni »

Vörös óriás

A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.

Csillag és Vörös óriás · Szupernóva és Vörös óriás · Többet látni »

VY Canis Majoris

A VY Canis Majoris (VY CMa) az egyik legnagyobb csillag, de közel sem a legfényesebb: szabad szemmel fényszennyezés-mentes helyen is csak sejthető, megfigyeléséhez távcsőre van szükség.

Csillag és VY Canis Majoris · Szupernóva és VY Canis Majoris · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Csillag és Szupernóva

Csillag 110 kapcsolatokat, ugyanakkor Szupernóva 116. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 12.39% = 28 / (110 + 116).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillag és Szupernóva. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »