Közötti hasonlóságok Csillag és Nap
Csillag és Nap 48 közös dolog (a Uniópédia): Amatőrcsillagászat, Atom, Bolygó, CNO-ciklus, Csillagászati egység, Csillagrendszer, Deutérium, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Energia, Fény, Fényév, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Fekete törpe, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hercules csillagkép, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Jupiter, Légkör, Luminozitás, Magfúzió, Magnitúdó, Mágneses mező, Molekula, Naprendszer, ..., Neutroncsillag, Oxigén, Parszek, Planetáris köd, Plazma, Protocsillag, Proton-proton ciklus, Proxima Centauri, Sűrűség, Szén, Szupernóva, Távcső, Tömeg, Tejútrendszer, Változócsillag, Vénusz, Vörös óriás, Vörös törpe. Bővíteni index (18 több) »
Amatőrcsillagászat
Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.
Amatőrcsillagászat és Csillag · Amatőrcsillagászat és Nap ·
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Atom és Csillag · Atom és Nap ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Csillag · Bolygó és Nap ·
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
CNO-ciklus és Csillag · CNO-ciklus és Nap ·
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Csillag és Csillagászati egység · Csillagászati egység és Nap ·
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Csillag és Csillagrendszer · Csillagrendszer és Nap ·
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Csillag és Deutérium · Deutérium és Nap ·
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Csillag és Elektromágneses sugárzás · Elektromágneses sugárzás és Nap ·
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Csillag és Elektron · Elektron és Nap ·
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Csillag és Energia · Energia és Nap ·
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Csillag és Fény · Fény és Nap ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Csillag és Fényév · Fényév és Nap ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Csillag és Föld · Föld és Nap ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Csillag és Fehér törpe · Fehér törpe és Nap ·
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Csillag és Fekete lyuk · Fekete lyuk és Nap ·
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Csillag és Fekete törpe · Fekete törpe és Nap ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillag és Gravitáció · Gravitáció és Nap ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillag és Hélium · Hélium és Nap ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillag és Hőmérséklet · Hőmérséklet és Nap ·
Hercules csillagkép
A Herkules csillagkép Johann Bode Uranográphiájából A Herkules csillagkép A Hercules egy csillagkép.
Csillag és Hercules csillagkép · Hercules csillagkép és Nap ·
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Csillag és Hertzsprung–Russell-diagram · Hertzsprung–Russell-diagram és Nap ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillag és Hidrogén · Hidrogén és Nap ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Csillag és Jupiter · Jupiter és Nap ·
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Csillag és Légkör · Légkör és Nap ·
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Csillag és Luminozitás · Luminozitás és Nap ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Csillag és Magfúzió · Magfúzió és Nap ·
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Csillag és Magnitúdó · Magnitúdó és Nap ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Csillag és Mágneses mező · Mágneses mező és Nap ·
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Csillag és Molekula · Molekula és Nap ·
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Csillag és Naprendszer · Nap és Naprendszer ·
Neutroncsillag
alt.
Csillag és Neutroncsillag · Nap és Neutroncsillag ·
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Csillag és Oxigén · Nap és Oxigén ·
Parszek
A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.
Csillag és Parszek · Nap és Parszek ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Csillag és Planetáris köd · Nap és Planetáris köd ·
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Csillag és Plazma · Nap és Plazma ·
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Csillag és Protocsillag · Nap és Protocsillag ·
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Csillag és Proton-proton ciklus · Nap és Proton-proton ciklus ·
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Csillag és Proxima Centauri · Nap és Proxima Centauri ·
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Csillag és Sűrűség · Nap és Sűrűség ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Csillag és Szén · Nap és Szén ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Csillag és Szupernóva · Nap és Szupernóva ·
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Csillag és Távcső · Nap és Távcső ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Csillag és Tömeg · Nap és Tömeg ·
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Csillag és Tejútrendszer · Nap és Tejútrendszer ·
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Csillag és Változócsillag · Nap és Változócsillag ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Csillag és Vénusz · Nap és Vénusz ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Csillag és Vörös óriás · Nap és Vörös óriás ·
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillag és Nap
- Mi van a közös Csillag és Nap
- Közötti hasonlóságok Csillag és Nap
Összehasonlítását Csillag és Nap
Csillag 110 kapcsolatokat, ugyanakkor Nap 330. Ami közös bennük 48, a Jaccard index 10.91% = 48 / (110 + 330).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillag és Nap. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: