Közötti hasonlóságok Csillag és Naprendszer
Csillag és Naprendszer 44 közös dolog (a Uniópédia): Barna törpe, Barnard-csillag, Bolygó, Csillagászat, Csillagászati egység, Csillagrendszer, Deutérium, Energia, Fényév, Föld, Fehér törpe, Fekete törpe, Gáz, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hercules csillagkép, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Hold, Jupiter, Kilométer, Légkör, Magfúzió, Magnitúdó, Mágneses mező, Műhold, Molekula, Nap, Oxigén, ..., Planetáris köd, Plazma, Protocsillag, Proxima Centauri, Sűrűség, Szén, Szíriusz, Szupernóva, Távcső, Tömeg, Tejútrendszer, Vénusz, Vörös óriás, Vörös törpe. Bővíteni index (14 több) »
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Barna törpe és Csillag · Barna törpe és Naprendszer ·
Barnard-csillag
A Barnard-csillag A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Barnard-csillag és Csillag · Barnard-csillag és Naprendszer ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Csillag · Bolygó és Naprendszer ·
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Csillag és Csillagászat · Csillagászat és Naprendszer ·
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Csillag és Csillagászati egység · Csillagászati egység és Naprendszer ·
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Csillag és Csillagrendszer · Csillagrendszer és Naprendszer ·
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Csillag és Deutérium · Deutérium és Naprendszer ·
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Csillag és Energia · Energia és Naprendszer ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Csillag és Fényév · Fényév és Naprendszer ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Csillag és Föld · Föld és Naprendszer ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Csillag és Fehér törpe · Fehér törpe és Naprendszer ·
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Csillag és Fekete törpe · Fekete törpe és Naprendszer ·
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Csillag és Gáz · Gáz és Naprendszer ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillag és Gravitáció · Gravitáció és Naprendszer ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillag és Hélium · Hélium és Naprendszer ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillag és Hőmérséklet · Hőmérséklet és Naprendszer ·
Hercules csillagkép
A Herkules csillagkép Johann Bode Uranográphiájából A Herkules csillagkép A Hercules egy csillagkép.
Csillag és Hercules csillagkép · Hercules csillagkép és Naprendszer ·
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Csillag és Hertzsprung–Russell-diagram · Hertzsprung–Russell-diagram és Naprendszer ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillag és Hidrogén · Hidrogén és Naprendszer ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Csillag és Hold · Hold és Naprendszer ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Csillag és Jupiter · Jupiter és Naprendszer ·
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Csillag és Kilométer · Kilométer és Naprendszer ·
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Csillag és Légkör · Légkör és Naprendszer ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Csillag és Magfúzió · Magfúzió és Naprendszer ·
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Csillag és Magnitúdó · Magnitúdó és Naprendszer ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Csillag és Mágneses mező · Mágneses mező és Naprendszer ·
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Csillag és Műhold · Műhold és Naprendszer ·
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Csillag és Molekula · Molekula és Naprendszer ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Csillag és Nap · Nap és Naprendszer ·
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Csillag és Oxigén · Naprendszer és Oxigén ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Csillag és Planetáris köd · Naprendszer és Planetáris köd ·
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Csillag és Plazma · Naprendszer és Plazma ·
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Csillag és Protocsillag · Naprendszer és Protocsillag ·
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Csillag és Proxima Centauri · Naprendszer és Proxima Centauri ·
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Csillag és Sűrűség · Naprendszer és Sűrűség ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Csillag és Szén · Naprendszer és Szén ·
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Csillag és Szíriusz · Naprendszer és Szíriusz ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Csillag és Szupernóva · Naprendszer és Szupernóva ·
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Csillag és Távcső · Naprendszer és Távcső ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Csillag és Tömeg · Naprendszer és Tömeg ·
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Csillag és Tejútrendszer · Naprendszer és Tejútrendszer ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Csillag és Vénusz · Naprendszer és Vénusz ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Csillag és Vörös óriás · Naprendszer és Vörös óriás ·
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillag és Naprendszer
- Mi van a közös Csillag és Naprendszer
- Közötti hasonlóságok Csillag és Naprendszer
Összehasonlítását Csillag és Naprendszer
Csillag 110 kapcsolatokat, ugyanakkor Naprendszer 421. Ami közös bennük 44, a Jaccard index 8.29% = 44 / (110 + 421).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillag és Naprendszer. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: