Közötti hasonlóságok Bosznia-Hercegovina és Mostar
Bosznia-Hercegovina és Mostar 32 közös dolog (a Uniópédia): Bosnyák konvertibilis márka, Bosnyákok, Bosznia-hercegovinai Föderáció, Brčkói Körzet, Délszláv háború, Dubrovnik, Egyesült Királyság, Első világháború, Európa, Független Horvát Állam, Horvátok, Horvátország, Jugoszláv Királyság, Jugoszlávia, Magyarország, Második világháború, Mecset, Neretva, Oroszország, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Római Birodalom, Stari most, Szarajevó, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szerbia, Szláv népek, Usztasa, 15. század, ..., 19. század, 7. század. Bővíteni index (2 több) »
Bosnyák konvertibilis márka
Ez a szócikk a bosnyák konvertibilis márkáról, Bosznia-Hercegovina hivatalos pénzneméről szól.
Bosnyák konvertibilis márka és Bosznia-Hercegovina · Bosnyák konvertibilis márka és Mostar ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Bosznia-Hercegovina · Bosnyákok és Mostar ·
Bosznia-hercegovinai Föderáció
A Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyákul, horvátul és szerbül Federacija Bosne i Hercegovine, cirill írással Федерација Босне и Херцеговине) Bosznia-Hercegovina nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún.
Bosznia-Hercegovina és Bosznia-hercegovinai Föderáció · Bosznia-hercegovinai Föderáció és Mostar ·
Brčkói Körzet
A Brčkói Körzet szomszédjai A Brčkói Körzet (bosnyákul és horvátul Brčko Distrikt, szerbül Брчко Дистрикт) Bosznia-Hercegovina különleges jogállású területe az ország északkeleti részén, a Száva partján.
Bosznia-Hercegovina és Brčkói Körzet · Brčkói Körzet és Mostar ·
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Bosznia-Hercegovina és Délszláv háború · Délszláv háború és Mostar ·
Dubrovnik
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.
Bosznia-Hercegovina és Dubrovnik · Dubrovnik és Mostar ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Bosznia-Hercegovina és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Mostar ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Bosznia-Hercegovina és Első világháború · Első világháború és Mostar ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Bosznia-Hercegovina és Európa · Európa és Mostar ·
Független Horvát Állam
A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.
Bosznia-Hercegovina és Független Horvát Állam · Független Horvát Állam és Mostar ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Bosznia-Hercegovina és Horvátok · Horvátok és Mostar ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Bosznia-Hercegovina és Horvátország · Horvátország és Mostar ·
Jugoszláv Királyság
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.
Bosznia-Hercegovina és Jugoszláv Királyság · Jugoszláv Királyság és Mostar ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Mostar ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bosznia-Hercegovina és Magyarország · Magyarország és Mostar ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Bosznia-Hercegovina és Második világháború · Második világháború és Mostar ·
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Bosznia-Hercegovina és Mecset · Mecset és Mostar ·
Neretva
A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.
Bosznia-Hercegovina és Neretva · Mostar és Neretva ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Bosznia-Hercegovina és Oroszország · Mostar és Oroszország ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom · Mostar és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Bosznia-Hercegovina és Osztrák–Magyar Monarchia · Mostar és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Bosznia-Hercegovina és Római Birodalom · Mostar és Római Birodalom ·
Stari most
A mostari Stari most (ejtsd: sztari moszt, magyarul „Régi híd” vagy „Öreg híd”) a Neretva folyó két partját köti össze.
Bosznia-Hercegovina és Stari most · Mostar és Stari most ·
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Bosznia-Hercegovina és Szarajevó · Mostar és Szarajevó ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bosznia-Hercegovina és Szerbek · Mostar és Szerbek ·
Szerbhorvát nyelv
A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.
Bosznia-Hercegovina és Szerbhorvát nyelv · Mostar és Szerbhorvát nyelv ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Bosznia-Hercegovina és Szerbia · Mostar és Szerbia ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Bosznia-Hercegovina és Szláv népek · Mostar és Szláv népek ·
Usztasa
A Führer és a Poglavnik 1941-ben Berchtesgadenben Az Usztasa hivatalos nevén Usztasa – Horvát Forradalmi Mozgalom egy 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet, amelynek tagjai meggyilkolták Jugoszlávia királyát, majd főként a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.
Bosznia-Hercegovina és Usztasa · Mostar és Usztasa ·
15. század
A 15.
15. század és Bosznia-Hercegovina · 15. század és Mostar ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Bosznia-Hercegovina · 19. század és Mostar ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bosznia-Hercegovina és Mostar
- Mi van a közös Bosznia-Hercegovina és Mostar
- Közötti hasonlóságok Bosznia-Hercegovina és Mostar
Összehasonlítását Bosznia-Hercegovina és Mostar
Bosznia-Hercegovina 262 kapcsolatokat, ugyanakkor Mostar 133. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 8.10% = 32 / (262 + 133).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bosznia-Hercegovina és Mostar. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: