Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bosznia-Hercegovina és Szerbia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bosznia-Hercegovina és Szerbia

Bosznia-Hercegovina vs. Szerbia

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Közötti hasonlóságok Bosznia-Hercegovina és Szerbia

Bosznia-Hercegovina és Szerbia 60 közös dolog (a Uniópédia): A munka ünnepe, Adriai-tenger, Alföld, Alkotmány, Államadósság, Általános forgalmi adó, Balkán-félsziget, Bizánci Birodalom, Bosnyákok, Bruttó hazai termék, Cirill ábécé, Csetnik, Dalmácia, Délszláv háború, Dinári-hegység, Drina, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Európai Unió, Foglalkoztatottság, Gavrilo Princip, Húsvét, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Infláció, Június 28., Josip Broz Tito, Jugoszlávia, Kamatláb, ..., Karácsony, Kontinentális éghajlat, Magyarország, Második világháború, Minimálbér, Montenegró, Montenegróiak, Munkabér, Munkanélküliség, Oroszország, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pannonia (provincia), Római Birodalom, Slobodan Milošević, Szandzsák (régió), Száva, Szerb nyelv, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szlovének, Társasági adó, Usztasa, Vazallus, Vásárlóerő-paritás, Világörökség, Zsidók, 19. század, 7. század. Bővíteni index (30 több) »

A munka ünnepe

május 1-jei ünnepi felvonulásAusztria fővárosában, Bécsben A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.

A munka ünnepe és Bosznia-Hercegovina · A munka ünnepe és Szerbia · Többet látni »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Adriai-tenger és Bosznia-Hercegovina · Adriai-tenger és Szerbia · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Bosznia-Hercegovina · Alföld és Szerbia · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Alkotmány és Bosznia-Hercegovina · Alkotmány és Szerbia · Többet látni »

Államadósság

Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege.

Államadósság és Bosznia-Hercegovina · Államadósság és Szerbia · Többet látni »

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó (áfa, angolul value-added tax, VAT) a forgalmi adó egyik típusa.

Általános forgalmi adó és Bosznia-Hercegovina · Általános forgalmi adó és Szerbia · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Balkán-félsziget és Bosznia-Hercegovina · Balkán-félsziget és Szerbia · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Bizánci Birodalom és Bosznia-Hercegovina · Bizánci Birodalom és Szerbia · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Bosnyákok és Bosznia-Hercegovina · Bosnyákok és Szerbia · Többet látni »

Bruttó hazai termék

A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.

Bosznia-Hercegovina és Bruttó hazai termék · Bruttó hazai termék és Szerbia · Többet látni »

Cirill ábécé

A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.

Bosznia-Hercegovina és Cirill ábécé · Cirill ábécé és Szerbia · Többet látni »

Csetnik

cirill betűs felirat a következőképpen szól: „a királyért és a hazáért, szabadság vagy halál” A csetnik (szerbül: Четник) szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli.

Bosznia-Hercegovina és Csetnik · Csetnik és Szerbia · Többet látni »

Dalmácia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).

Bosznia-Hercegovina és Dalmácia · Dalmácia és Szerbia · Többet látni »

Délszláv háború

A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.

Bosznia-Hercegovina és Délszláv háború · Délszláv háború és Szerbia · Többet látni »

Dinári-hegység

A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik.

Bosznia-Hercegovina és Dinári-hegység · Dinári-hegység és Szerbia · Többet látni »

Drina

Perućaci vízierőmű A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.

Bosznia-Hercegovina és Drina · Drina és Szerbia · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Bosznia-Hercegovina és Egyesült Nemzetek Szervezete · Egyesült Nemzetek Szervezete és Szerbia · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Bosznia-Hercegovina és Első világháború · Első világháború és Szerbia · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Bosznia-Hercegovina és Európai Unió · Európai Unió és Szerbia · Többet látni »

Foglalkoztatottság

A foglalkoztatottság, foglalkoztatási arány vagy foglalkoztatási ráta egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma.

Bosznia-Hercegovina és Foglalkoztatottság · Foglalkoztatottság és Szerbia · Többet látni »

Gavrilo Princip

Gavrilo Princip (cirill írással Гаврило Принцип) (Obljaj, 1894. július 25., – 1918. április 28., Theresienstadt, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Terezín, Csehország) boszniai szerb terrorista.

Bosznia-Hercegovina és Gavrilo Princip · Gavrilo Princip és Szerbia · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Bosznia-Hercegovina és Húsvét · Húsvét és Szerbia · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosznia-Hercegovina és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szerbia · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Bosznia-Hercegovina és Horvátok · Horvátok és Szerbia · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Bosznia-Hercegovina és Horvátország · Horvátország és Szerbia · Többet látni »

Infláció

Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.

Bosznia-Hercegovina és Infláció · Infláció és Szerbia · Többet látni »

Június 28.

Névnapok: Levente, Irén + Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar.

Bosznia-Hercegovina és Június 28. · Június 28. és Szerbia · Többet látni »

Josip Broz Tito

Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.

Bosznia-Hercegovina és Josip Broz Tito · Josip Broz Tito és Szerbia · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Szerbia · Többet látni »

Kamatláb

A kamatláb egy meghatározott időszakra (rendszerint egy évre) fizetendő kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti - százalékban kifejezett - arány.

Bosznia-Hercegovina és Kamatláb · Kamatláb és Szerbia · Többet látni »

Karácsony

A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

Bosznia-Hercegovina és Karácsony · Karácsony és Szerbia · Többet látni »

Kontinentális éghajlat

A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).

Bosznia-Hercegovina és Kontinentális éghajlat · Kontinentális éghajlat és Szerbia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Bosznia-Hercegovina és Magyarország · Magyarország és Szerbia · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Bosznia-Hercegovina és Második világháború · Második világháború és Szerbia · Többet látni »

Minimálbér

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt.

Bosznia-Hercegovina és Minimálbér · Minimálbér és Szerbia · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Bosznia-Hercegovina és Montenegró · Montenegró és Szerbia · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Bosznia-Hercegovina és Montenegróiak · Montenegróiak és Szerbia · Többet látni »

Munkabér

A munkabér (a köznyelvben gyakran egyszerűen bér) a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkája alapján a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő pénzösszeg.

Bosznia-Hercegovina és Munkabér · Munkabér és Szerbia · Többet látni »

Munkanélküliség

Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.

Bosznia-Hercegovina és Munkanélküliség · Munkanélküliség és Szerbia · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Bosznia-Hercegovina és Oroszország · Oroszország és Szerbia · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Bosznia-Hercegovina és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szerbia · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Szerbia · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Bosznia-Hercegovina és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Bosznia-Hercegovina és Pannonia (provincia) · Pannonia (provincia) és Szerbia · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Bosznia-Hercegovina és Római Birodalom · Római Birodalom és Szerbia · Többet látni »

Slobodan Milošević

Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, IPA, Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.

Bosznia-Hercegovina és Slobodan Milošević · Slobodan Milošević és Szerbia · Többet látni »

Szandzsák (régió)

A Szandzsák térképe és részei A Szandzsák felosztása Észak- és Közép-Szandzsák etnikai térképe (2002-2003) A Szandzsák (szerbül Санџак / Sandžak) vagy Novi Pazar-i szandzsák Szerbia és Montenegró között megosztottan elhelyezkedő, főleg bosnyák (muzulmán) és szerb lakosságú vidék.

Bosznia-Hercegovina és Szandzsák (régió) · Szandzsák (régió) és Szerbia · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Bosznia-Hercegovina és Száva · Száva és Szerbia · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosznia-Hercegovina és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Szerbia · Többet látni »

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Bosznia-Hercegovina és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Bosznia-Hercegovina és Szerbek · Szerbek és Szerbia · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Bosznia-Hercegovina és Szlovének · Szerbia és Szlovének · Többet látni »

Társasági adó

A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája.

Bosznia-Hercegovina és Társasági adó · Szerbia és Társasági adó · Többet látni »

Usztasa

A Führer és a Poglavnik 1941-ben Berchtesgadenben Az Usztasa hivatalos nevén Usztasa – Horvát Forradalmi Mozgalom egy 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet, amelynek tagjai meggyilkolták Jugoszlávia királyát, majd főként a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.

Bosznia-Hercegovina és Usztasa · Szerbia és Usztasa · Többet látni »

Vazallus

A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.

Bosznia-Hercegovina és Vazallus · Szerbia és Vazallus · Többet látni »

Vásárlóerő-paritás

A vásárlóerő-paritás (rövidítve PPP) közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között.

Bosznia-Hercegovina és Vásárlóerő-paritás · Szerbia és Vásárlóerő-paritás · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Bosznia-Hercegovina és Világörökség · Szerbia és Világörökség · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Bosznia-Hercegovina és Zsidók · Szerbia és Zsidók · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Bosznia-Hercegovina · 19. század és Szerbia · Többet látni »

7. század

A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.

7. század és Bosznia-Hercegovina · 7. század és Szerbia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bosznia-Hercegovina és Szerbia

Bosznia-Hercegovina 262 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia 410. Ami közös bennük 60, a Jaccard index 8.93% = 60 / (262 + 410).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bosznia-Hercegovina és Szerbia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »