Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

A fizika története és Niels Bohr

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A fizika története és Niels Bohr

A fizika története vs. Niels Bohr

Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága. Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.

Közötti hasonlóságok A fizika története és Niels Bohr

A fizika története és Niels Bohr 22 közös dolog (a Uniópédia): Albert Einstein, Atom, Atommag, Bohr-féle atommodell, Ernest Rutherford, Fizikai Nobel-díj, Foton, Frederick Soddy, Hullám-részecske kettősség, Joseph John Thomson, Kauzalitás, Klasszikus fizika, Kvantummechanika, Lev Davidovics Landau, Maghasadás, Max Planck, Mágnesség, Második világháború, Radioaktivitás, Royal Society, Rutherford-féle atommodell, Werner Heisenberg.

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

A fizika története és Albert Einstein · Albert Einstein és Niels Bohr · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

A fizika története és Atom · Atom és Niels Bohr · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

A fizika története és Atommag · Atommag és Niels Bohr · Többet látni »

Bohr-féle atommodell

A Bohr-féle atommodell Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus által 1913-ban közzétett modell az atom felépítéséről.

A fizika története és Bohr-féle atommodell · Bohr-féle atommodell és Niels Bohr · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

A fizika története és Ernest Rutherford · Ernest Rutherford és Niels Bohr · Többet látni »

Fizikai Nobel-díj

A fizikai Nobel-díjasok listája.

A fizika története és Fizikai Nobel-díj · Fizikai Nobel-díj és Niels Bohr · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

A fizika története és Foton · Foton és Niels Bohr · Többet látni »

Frederick Soddy

Frederick Soddy (Eastbourne, Anglia 1877. szeptember 2. – Brighton, Anglia 1956. szeptember 22.) Nobel-díjas angol vegyész.

A fizika története és Frederick Soddy · Frederick Soddy és Niels Bohr · Többet látni »

Hullám-részecske kettősség

A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.

A fizika története és Hullám-részecske kettősség · Hullám-részecske kettősség és Niels Bohr · Többet látni »

Joseph John Thomson

Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.

A fizika története és Joseph John Thomson · Joseph John Thomson és Niels Bohr · Többet látni »

Kauzalitás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Okság.

A fizika története és Kauzalitás · Kauzalitás és Niels Bohr · Többet látni »

Klasszikus fizika

A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.

A fizika története és Klasszikus fizika · Klasszikus fizika és Niels Bohr · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

A fizika története és Kvantummechanika · Kvantummechanika és Niels Bohr · Többet látni »

Lev Davidovics Landau

Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.

A fizika története és Lev Davidovics Landau · Lev Davidovics Landau és Niels Bohr · Többet látni »

Maghasadás

150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.

A fizika története és Maghasadás · Maghasadás és Niels Bohr · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

A fizika története és Max Planck · Max Planck és Niels Bohr · Többet látni »

Mágnesség

A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.

A fizika története és Mágnesség · Mágnesség és Niels Bohr · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

A fizika története és Második világháború · Második világháború és Niels Bohr · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

A fizika története és Radioaktivitás · Niels Bohr és Radioaktivitás · Többet látni »

Royal Society

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.

A fizika története és Royal Society · Niels Bohr és Royal Society · Többet látni »

Rutherford-féle atommodell

Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul.

A fizika története és Rutherford-féle atommodell · Niels Bohr és Rutherford-féle atommodell · Többet látni »

Werner Heisenberg

Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.

A fizika története és Werner Heisenberg · Niels Bohr és Werner Heisenberg · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A fizika története és Niels Bohr

A fizika története 423 kapcsolatokat, ugyanakkor Niels Bohr 101. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 4.20% = 22 / (423 + 101).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A fizika története és Niels Bohr. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: