Közötti hasonlóságok A fizika története és Albert Einstein
A fizika története és Albert Einstein 53 közös dolog (a Uniópédia): Alapvető kölcsönhatások, Atom, Atommag, Bozon, Brown-mozgás, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Erős kölcsönhatás, Erwin Schrödinger, Fényelektromos jelenség, Fénysebesség, Feketetest-sugárzás, Fizika, Fizikai Nobel-díj, Foton, Galileo Galilei, Gravitáció, Gravitációs lencse, Gyenge kölcsönhatás, Húrelmélet, Hendrik Lorentz, Hullám-részecske kettősség, Idő, India, Inerciarendszer, Iránytű, Isaac Newton, Isten, James Clerk Maxwell, Klasszikus mechanika, ..., Kozmológia, Kvantummechanika, Maghasadás, Max Born, Max Planck, Maxwell-egyenletek, Második világháború, Michelson–Morley-kísérlet, Modern fizika, Mozgási energia, Nap, Napfogyatkozás, Newton-féle gravitációs törvény, Niels Bohr, Relativitáselmélet, Satyendra Nath Bose, Speciális relativitáselmélet, Téridő, Tömeg, Tömeg-energia ekvivalencia, Tudomány, Világegyetem, Werner Heisenberg. Bővíteni index (23 több) »
Alapvető kölcsönhatások
A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.
A fizika története és Alapvető kölcsönhatások · Alapvető kölcsönhatások és Albert Einstein ·
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
A fizika története és Atom · Albert Einstein és Atom ·
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
A fizika története és Atommag · Albert Einstein és Atommag ·
Bozon
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.
A fizika története és Bozon · Albert Einstein és Bozon ·
Brown-mozgás
174x174px A Brown-mozgás a gázokban és folyadékokban lebegő (szuszpendált) részecskék szüntelenül zajló, véletlenszerű mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcséket vizsgálva.
A fizika története és Brown-mozgás · Albert Einstein és Brown-mozgás ·
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
A fizika története és Elektromágneses sugárzás · Albert Einstein és Elektromágneses sugárzás ·
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
A fizika története és Elektromágnesség · Albert Einstein és Elektromágnesség ·
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
A fizika története és Erős kölcsönhatás · Albert Einstein és Erős kölcsönhatás ·
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
A fizika története és Erwin Schrödinger · Albert Einstein és Erwin Schrödinger ·
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
A fizika története és Fényelektromos jelenség · Albert Einstein és Fényelektromos jelenség ·
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
A fizika története és Fénysebesség · Albert Einstein és Fénysebesség ·
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
A fizika története és Feketetest-sugárzás · Albert Einstein és Feketetest-sugárzás ·
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
A fizika története és Fizika · Albert Einstein és Fizika ·
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
A fizika története és Fizikai Nobel-díj · Albert Einstein és Fizikai Nobel-díj ·
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
A fizika története és Foton · Albert Einstein és Foton ·
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
A fizika története és Galileo Galilei · Albert Einstein és Galileo Galilei ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
A fizika története és Gravitáció · Albert Einstein és Gravitáció ·
Gravitációs lencse
Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.
A fizika története és Gravitációs lencse · Albert Einstein és Gravitációs lencse ·
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
A fizika története és Gyenge kölcsönhatás · Albert Einstein és Gyenge kölcsönhatás ·
Húrelmélet
Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).
A fizika története és Húrelmélet · Albert Einstein és Húrelmélet ·
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
A fizika története és Hendrik Lorentz · Albert Einstein és Hendrik Lorentz ·
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
A fizika története és Hullám-részecske kettősség · Albert Einstein és Hullám-részecske kettősség ·
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
A fizika története és Idő · Albert Einstein és Idő ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
A fizika története és India · Albert Einstein és India ·
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
A fizika története és Inerciarendszer · Albert Einstein és Inerciarendszer ·
Iránytű
Az iránytű, illetve továbbfejlesztett változata, a tájoló a Föld mágneses térerősségén alapuló irányzó műszer, ami általában a mágneses északi irány kijelölésére szolgál.
A fizika története és Iránytű · Albert Einstein és Iránytű ·
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
A fizika története és Isaac Newton · Albert Einstein és Isaac Newton ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A fizika története és Isten · Albert Einstein és Isten ·
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
A fizika története és James Clerk Maxwell · Albert Einstein és James Clerk Maxwell ·
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
A fizika története és Klasszikus mechanika · Albert Einstein és Klasszikus mechanika ·
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
A fizika története és Kozmológia · Albert Einstein és Kozmológia ·
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
A fizika története és Kvantummechanika · Albert Einstein és Kvantummechanika ·
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
A fizika története és Maghasadás · Albert Einstein és Maghasadás ·
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
A fizika története és Max Born · Albert Einstein és Max Born ·
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
A fizika története és Max Planck · Albert Einstein és Max Planck ·
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
A fizika története és Maxwell-egyenletek · Albert Einstein és Maxwell-egyenletek ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
A fizika története és Második világháború · Albert Einstein és Második világháború ·
Michelson–Morley-kísérlet
A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét.
A fizika története és Michelson–Morley-kísérlet · Albert Einstein és Michelson–Morley-kísérlet ·
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
A fizika története és Modern fizika · Albert Einstein és Modern fizika ·
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
A fizika története és Mozgási energia · Albert Einstein és Mozgási energia ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
A fizika története és Nap · Albert Einstein és Nap ·
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
A fizika története és Napfogyatkozás · Albert Einstein és Napfogyatkozás ·
Newton-féle gravitációs törvény
A Newton-féle gravitációs törvény szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást.
A fizika története és Newton-féle gravitációs törvény · Albert Einstein és Newton-féle gravitációs törvény ·
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
A fizika története és Niels Bohr · Albert Einstein és Niels Bohr ·
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
A fizika története és Relativitáselmélet · Albert Einstein és Relativitáselmélet ·
Satyendra Nath Bose
Satyendra Nath Bose (bengáli:সত্যেন্দ্রনাথ বসু, magyaros átírásban: Szatdzsendranáth Baszu, Kalkutta, 1894. január 1. – Kalkutta, 1974. február 4.) indiai fizikus, aki a fizika matematikai módszerekkel történő művelésére, kutatására specializálta magát.
A fizika története és Satyendra Nath Bose · Albert Einstein és Satyendra Nath Bose ·
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
A fizika története és Speciális relativitáselmélet · Albert Einstein és Speciális relativitáselmélet ·
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
A fizika története és Téridő · Albert Einstein és Téridő ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
A fizika története és Tömeg · Albert Einstein és Tömeg ·
Tömeg-energia ekvivalencia
fizika világéve alkalmával. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával: azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
A fizika története és Tömeg-energia ekvivalencia · Albert Einstein és Tömeg-energia ekvivalencia ·
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
A fizika története és Tudomány · Albert Einstein és Tudomány ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
A fizika története és Világegyetem · Albert Einstein és Világegyetem ·
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
A fizika története és Werner Heisenberg · Albert Einstein és Werner Heisenberg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A fizika története és Albert Einstein
- Mi van a közös A fizika története és Albert Einstein
- Közötti hasonlóságok A fizika története és Albert Einstein
Összehasonlítását A fizika története és Albert Einstein
A fizika története 423 kapcsolatokat, ugyanakkor Albert Einstein 237. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 8.03% = 53 / (423 + 237).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A fizika története és Albert Einstein. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: