Tartalomjegyzék
38 kapcsolatok: Abbászida Kalifátus, Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli, Asztrolábium, Az iszlám aranykora, Árjabhata, Bagdad, Bolygó, Brahmagupta, Csillag, Csillagászat, Csillagkatalógus, Dzsantar Mantar obszervatórium, Epiciklus, Epocha, Földrajzi hosszúság, Földrajzi szélesség, Geocentrikus világkép, Heliocentrikus világkép, Hold, Időegyenlet, India, Iszlám, Isztambul, Klaudiosz Ptolemaiosz, Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi, Nap, Perzsa Birodalom, Szamarkand, Szászánida Birodalom, Távcső, Trigonometria, Ulugbek, 13. század, 15. század, 16. század, 18. század, 8. század, 9. század.
Abbászida Kalifátus
Az Abbászida Kalifátus közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.
Megnézni Zidzs és Abbászida Kalifátus
Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli
Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli (neve ismert még Al-Zarqali és Ibn Zarqala formában is) (1029–1087) arab csillagász.
Megnézni Zidzs és Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli
Asztrolábium
Perzsa asztrolábium a 18. századból Az asztrolábium (csillagóra) egy olyan eszköz, mely bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg illetve grafikus úton.
Megnézni Zidzs és Asztrolábium
Az iszlám aranykora
Iszlám díszítőművészet, Alhambra, Spanyolország Oroszlános udvara Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15.
Megnézni Zidzs és Az iszlám aranykora
Árjabhata
Árjabhata (IAST: Āryabhaṭa) vagy I. Árjabhata (i. sz. 476–550) az első nagy matematikus-csillagász volt az indiai matematika és az indiai csillagászat klasszikus korszakában (kb. i. sz. 5–13. század).
Megnézni Zidzs és Árjabhata
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Megnézni Zidzs és Bagdad
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Megnézni Zidzs és Bolygó
Brahmagupta
Brahmagupta (szanszkrit: ब्रह्मगुप्त) (598–668) indiai matematikus és csillagász.
Megnézni Zidzs és Brahmagupta
Csillag
date.
Megnézni Zidzs és Csillag
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Megnézni Zidzs és Csillagászat
Csillagkatalógus
Illusztráció a Perseus csillagképhez(Johannes Hevelius csillagász kiadása, 1690) A csillagkatalógus olyan csillagászati lista, amiben csillagok adatai szerepelnek.
Megnézni Zidzs és Csillagkatalógus
Dzsantar Mantar obszervatórium
A Dzsantar Mantar csillagászati obszervatórium Dzsaipurban található (India).
Megnézni Zidzs és Dzsantar Mantar obszervatórium
Epiciklus
Az epiciklus (görög eredetű szó, jelentése: mellékkör) a ptolemaioszi és kopernikuszi rendszerben használatos kifejezés olyan csillagászati pálya jellemzésére, melyet egy kisebb kör (epiciklus) alakú pályán mozgó bolygó leír, miközben ennek a körnek a középpontja egy nagyobb kör ívén egyenletesen mozog.
Megnézni Zidzs és Epiciklus
Epocha
Az epocha egy meghatározott időpont, amihez a naptárhasználó népek az időszámításukat igazítják.
Megnézni Zidzs és Epocha
Földrajzi hosszúság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajzi koordináta-rendszer#Földrajzi hosszúság.
Megnézni Zidzs és Földrajzi hosszúság
Földrajzi szélesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajzi koordináta-rendszer#Földrajzi szélesség.
Megnézni Zidzs és Földrajzi szélesség
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Megnézni Zidzs és Geocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Megnézni Zidzs és Heliocentrikus világkép
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Megnézni Zidzs és Hold
Időegyenlet
Az időegyenlet vagy időkiegyenlítés az óra által mutatott középidő és egy napóra által mutatott valódi idő különbsége.
Megnézni Zidzs és Időegyenlet
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Zidzs és India
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Zidzs és Iszlám
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Megnézni Zidzs és Isztambul
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Megnézni Zidzs és Klaudiosz Ptolemaiosz
Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi
Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi, latinosan Algorithmi (780 körül – 850 körül) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus, a matematika történetének egyik legjelentősebb képviselője.
Megnézni Zidzs és Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Zidzs és Nap
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Megnézni Zidzs és Perzsa Birodalom
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Megnézni Zidzs és Szamarkand
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Megnézni Zidzs és Szászánida Birodalom
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Megnézni Zidzs és Távcső
Trigonometria
A trigonometria (az ógörög τρίγωνος / trigonosz – "háromszög", és μέτρον / metron – "mérés" szavakból) a matematika egy ága, mely a geometriában a háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggésekkel, az analízisben az őket leíró trigonometrikus függvényekkel foglalkozik.
Megnézni Zidzs és Trigonometria
Ulugbek
Mirza Mohammed Tarahgaj ibn Sáhruh, közismert nevén Ulug bég vagy Ulugbek (Szoltánije, 1394. március 22. – Szamarkand, 1449. október 27.) a Timuridák harmadik uralkodója, történetíró, költő, matematikus és korának kiemelkedő csillagásza.
Megnézni Zidzs és Ulugbek
13. század
A 13.
Megnézni Zidzs és 13. század
15. század
A 15.
Megnézni Zidzs és 15. század
16. század
A 16.
Megnézni Zidzs és 16. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Zidzs és 18. század
8. század
Az 8.
Megnézni Zidzs és 8. század
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Megnézni Zidzs és 9. század