50 kapcsolatok: Abraham de Moivre, Adrien-Marie Legendre, Alekszandr Mihajlovics Ljapunov, Andrej Andrejevics Markov, Andrej Nyikolajevics Kolmogorov, Bayes-tétel, Bikondicionális, Blaise Pascal, Brown-mozgás, Carl Friedrich Gauss, Claudius római császár, Fizika, Georges-Louis Leclerc de Buffon, Gerolamo Cardano, Halmazelmélet, Hatványhalmaz, Információelmélet, Jakob Bernoulli, Különbség (halmazelmélet), Matematika, Matematikai struktúra, Pafnutyij Lvovics Csebisev, Pierre de Fermat, Pierre-Simon de Laplace, Siméon Denis Poisson, Statisztika, Szerencsejáték, Szerencsejátékosok tévedése, Szigma-algebra, Sztochasztikus folyamat, Thomas Bayes, Topológia, Unió (halmazelmélet), Valószínűség, Véletlen, Wiener-folyamat, 1501, 1576, 1601, 1623, 1654, 1662, 1665, 1705, 1749, 1812, 1827, 19. század, 1933, 20. század.
Abraham de Moivre
Abraham de Moivre (Vitry-le-François, 1667. május 26. – London, 1754. november 27.) francia matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Abraham de Moivre · Többet látni »
Adrien-Marie Legendre
Adrien-Marie Legendre (Toulouse, 1752. szeptember 18. – Párizs, 1833. január 10.) francia matematikus, egyetemi oktató, író.
Új!!: Valószínűségszámítás és Adrien-Marie Legendre · Többet látni »
Alekszandr Mihajlovics Ljapunov
Alekszandr Mihajlovics Ljapunov (Jaroszlavl, 1857. június 6. – Odessza, 1918. november 3.) orosz matematikus, fizikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Alekszandr Mihajlovics Ljapunov · Többet látni »
Andrej Andrejevics Markov
#ÁTIRÁNYÍTÁS Andrej Andrejevics Markov (egyértelműsítő lap).
Új!!: Valószínűségszámítás és Andrej Andrejevics Markov · Többet látni »
Andrej Nyikolajevics Kolmogorov
Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (orosz: Андрей Николаевич Колмогоров) (Tambov, 1903. április 25. – Moszkva, 1987. október 20.) szovjet matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Andrej Nyikolajevics Kolmogorov · Többet látni »
Bayes-tétel
A Bayes-tétel a valószínűségszámításban egy feltételes valószínűség és a fordítottja között állít fel kapcsolatot.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bayes-tétel · Többet látni »
Bikondicionális
\leftrightarrow \Leftrightarrow \equiv a bikondicionálist jelölőlogikai szimbólumok Az akkor és csak akkor kifejezés egy természetes nyelvi, logikai természetű viszony (reláció), elnevezése a logikai grammatikában bikondicionális.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bikondicionális · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: Valószínűségszámítás és Blaise Pascal · Többet látni »
Brown-mozgás
174x174px A Brown-mozgás a gázokban és folyadékokban lebegő (szuszpendált) részecskék szüntelenül zajló, véletlenszerű mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcséket vizsgálva.
Új!!: Valószínűségszámítás és Brown-mozgás · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Valószínűségszámítás és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Claudius római császár
Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven Claudius császár (Lugdunum, Kr. e. 10. augusztus 1. – Róma, Kr. u. 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.
Új!!: Valószínűségszámítás és Claudius római császár · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Valószínűségszámítás és Fizika · Többet látni »
Georges-Louis Leclerc de Buffon
Georges-Louis Leclerc de Buffon (Burgundia, Montbard község, 1707. szeptember 7. – Párizs, 1788. április 16.) gróf, francia természettudós.
Új!!: Valószínűségszámítás és Georges-Louis Leclerc de Buffon · Többet látni »
Gerolamo Cardano
Gerolamo Cardano, (Pavia, 1501. szeptember 24. – Róma, 1576. szeptember 21.) olasz származású polihisztor; matematikus, orvos, biológus, fizikus, vegyész, asztrológus, csillagász, filozófus, okkultista, író és szerencsejátékos.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gerolamo Cardano · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Valószínűségszámítás és Halmazelmélet · Többet látni »
Hatványhalmaz
Az ''x'', ''y'', ''z'' halmaz hatványhalmazának az elemei Hasse-diagrammal ábrázolva A halmazelméletben egy halmaz hatványhalmazának nevezzük az adott halmaz összes részhalmazainak a halmazát.
Új!!: Valószínűségszámítás és Hatványhalmaz · Többet látni »
Információelmélet
Az információelmélet az információval, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hírközlési tudományterület.
Új!!: Valószínűségszámítás és Információelmélet · Többet látni »
Jakob Bernoulli
Jakob Bernoulli (Bázel, 1654. december 27. – Bázel, 1705. augusztus 16.) svájci matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Jakob Bernoulli · Többet látni »
Különbség (halmazelmélet)
A sötétlila terület az ''A'' mínusz ''B'' A különbség a halmazelmélet egy kétváltozós művelete, ami két halmazból úgy képez egy új halmazt, hogy az így létrejövő halmaz az első halmaz elemei közül pontosan azokat tartalmazza, melyeket a második nem.
Új!!: Valószínűségszámítás és Különbség (halmazelmélet) · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Matematika · Többet látni »
Matematikai struktúra
A matematikai struktúra a modern, huszadik századi matematika egyik legfontosabb fogalma a halmaz fogalma mellett, melyek teljesen átalakították a matematikát.
Új!!: Valószínűségszámítás és Matematikai struktúra · Többet látni »
Pafnutyij Lvovics Csebisev
Pafnutyij Lvovics Csebisev Pafnutyij Lvovics Csebisev, más átírásban Csebisov (oroszul: Пафнутий Львович Чебышёв) (Okatovo, Oroszország, 1821. május 16. – Szentpétervár, Oroszország, 1894. december 8.) orosz matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pafnutyij Lvovics Csebisev · Többet látni »
Pierre de Fermat
Pierre de Fermat (fonetikusan) (Beaumont-de-Lomagne, 1607. január 13. és 1608. január 12. között – Castres, 1665. január 12.) francia jogász, a toulouse-i fellebbviteli bíróság tagja, és korának műkedvelő matematikusa.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pierre de Fermat · Többet látni »
Pierre-Simon de Laplace
Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).
Új!!: Valószínűségszámítás és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »
Siméon Denis Poisson
Siméon Denis Poisson (Pithiviers, 1781. június 21. – Párizs, 1840. április 25.) francia matematikus, fizikus, statisztikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Siméon Denis Poisson · Többet látni »
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Új!!: Valószínűségszámítás és Statisztika · Többet látni »
Szerencsejáték
Caravaggio: ''A kártyacsalók'' (1594 körül) A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szerencsejáték · Többet látni »
Szerencsejátékosok tévedése
A szerencsejátékos tévedése vagy szerencsejátékos-hiba az az informális érvelési hiba, amely szerint egy esemény valószínűsége függ a korábbi hasonló, tőle független események kimenetelétől.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szerencsejátékosok tévedése · Többet látni »
Szigma-algebra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Σ-algebra.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szigma-algebra · Többet látni »
Sztochasztikus folyamat
A sztochasztikus folyamat, vagy más néven véletlenszerű folyamat, az a folyamat, melyet – részben vagy teljesen – valószínűségi változók jellemeznek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Sztochasztikus folyamat · Többet látni »
Thomas Bayes
Thomas Bayes (valószínűleg 1701 – 1761. április 7.) angol matematikus, presbiteriánus lelkész.
Új!!: Valószínűségszámítás és Thomas Bayes · Többet látni »
Topológia
A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.
Új!!: Valószínűségszámítás és Topológia · Többet látni »
Unió (halmazelmélet)
Az unió a halmazelmélet egy művelete, ami két vagy több halmazból úgy képez egy új halmazt, hogy az így létrejövő halmaz az eredeti halmazok összes elemét tartalmazza és más elemet ne tartalmazzon.
Új!!: Valószínűségszámítás és Unió (halmazelmélet) · Többet látni »
Valószínűség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valószínűségszámítás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűség · Többet látni »
Véletlen
dobókockák rulett segítségével Dobókockával játszó férfiak ábrázolása egy Pompeji freskón A véletlen az egyedi esemény (vagy folyamat, történés) nem vélt bekövetkezése, illetve a köznyelvben a meghatározhatatlan, megjósolhatatlan vagy szabálytalan volta.
Új!!: Valószínűségszámítás és Véletlen · Többet látni »
Wiener-folyamat
A Wiener-folyamat egy időben folytonos sztochasztikus folyamat, melyet Norbert Wiener (1894–1964), amerikai matematikusról neveztek el.
Új!!: Valószínűségszámítás és Wiener-folyamat · Többet látni »
1501
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1501 · Többet látni »
1576
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1576 · Többet látni »
1601
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1601 · Többet látni »
1623
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1623 · Többet látni »
1654
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1654 · Többet látni »
1662
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1662 · Többet látni »
1665
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1665 · Többet látni »
1705
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1705 · Többet látni »
1749
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1749 · Többet látni »
1812
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1812 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1827 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Valószínűségszámítás és 19. század · Többet látni »
1933
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1933 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Valószínűségszámítás és 20. század · Többet látni »