Tartalomjegyzék
39 kapcsolatok: Alföld, Baranyai-dombság, Bácska, Bánát, Bükk (növénynemzetség), Belső-Somogy, Dráva, Dráva-sík, Duna, Endemikus faj, Erdős sztyepp öv, Erdei madársóska, Eupannonicum flóravidék, Ezüst hárs, Fürtös gyűrűvirág, Fekete galagonya, Gyapjas gyűszűvirág, Gyűszűvirág, Gyertyános-tölgyes, Horvátország, Illatos hunyor, Jerikói lonc, Kapotnyak, Kisvirágú hunyor, Kontinentális éghajlat, Láp, Lápi csalán, Ligeti szőlő, Mételyfű, Mecsek, Mocsár, Mohácsi-sziget, Növényföldrajz, Praeilliricum flóravidék, Száva, Szúrós csodabogyó, Szlavónia, Villányi-hegység, Zselic.
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Titelicum flórajárás és Alföld
Baranyai-dombság
A Baranyai-dombság Baranya vármegyében nagyrészt Pécsvárad és Mohács között elterülő változatos felszínformájú dombvidék, a Dunántúli-dombság része.
Megnézni Titelicum flórajárás és Baranyai-dombság
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Megnézni Titelicum flórajárás és Bácska
Bánát
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánság.
Megnézni Titelicum flórajárás és Bánát
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Megnézni Titelicum flórajárás és Bükk (növénynemzetség)
Belső-Somogy
Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter.
Megnézni Titelicum flórajárás és Belső-Somogy
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Titelicum flórajárás és Dráva
Dráva-sík
A Dráva-sík Magyarország déli határvidékének egyik kistája, az Alföldhöz sorolt Drávamenti-síkság része, a Dráva folyó keskeny balparti völgysíkja.
Megnézni Titelicum flórajárás és Dráva-sík
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Titelicum flórajárás és Duna
Endemikus faj
#ÁTIRÁNYÍTÁS Endemikus élőlény.
Megnézni Titelicum flórajárás és Endemikus faj
Erdős sztyepp öv
A kelet-európai erdőssztyepp-ökorégió kiterjedése a WWF besorolása szerint Az erdős sztyepp zóna Eurázsia egyik alapvető klímazonális öve, amely egyben Magyarország egyik meghatározó tájeleme.
Megnézni Titelicum flórajárás és Erdős sztyepp öv
Erdei madársóska
Az erdei madársóska (Oxalis acetosella) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjében a névadó madársóska (Oxalis) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja.
Megnézni Titelicum flórajárás és Erdei madársóska
Eupannonicum flóravidék
Az Eupannonicum (Alföldek) a Pannonicum flóratartomány legnagyobb területű flóravidéke.
Megnézni Titelicum flórajárás és Eupannonicum flóravidék
Ezüst hárs
Az ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tilia argentea) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Megnézni Titelicum flórajárás és Ezüst hárs
Fürtös gyűrűvirág
A fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides) az őszirózsafélék családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű növény.
Megnézni Titelicum flórajárás és Fürtös gyűrűvirág
Fekete galagonya
A fekete galagonya (Crataegus nigra) a rózsafélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett cserje.
Megnézni Titelicum flórajárás és Fekete galagonya
Gyapjas gyűszűvirág
A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.
Megnézni Titelicum flórajárás és Gyapjas gyűszűvirág
Gyűszűvirág
A gyűszűvirág (Digitalis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Titelicum flórajárás és Gyűszűvirág
Gyertyános-tölgyes
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyertyános–tölgyes.
Megnézni Titelicum flórajárás és Gyertyános-tölgyes
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Titelicum flórajárás és Horvátország
Illatos hunyor
Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Titelicum flórajárás és Illatos hunyor
Jerikói lonc
A jerikói lonc (Lonicera caprifolium) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó faj. Egy időben jerikói rózsának is nevezték.
Megnézni Titelicum flórajárás és Jerikói lonc
Kapotnyak
A kapotnyak (Asarum) a borsvirágúak (Piperales) rendjébe és a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Titelicum flórajárás és Kapotnyak
Kisvirágú hunyor
A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Titelicum flórajárás és Kisvirágú hunyor
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).
Megnézni Titelicum flórajárás és Kontinentális éghajlat
Láp
A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.
Megnézni Titelicum flórajárás és Láp
Lápi csalán
A lápi csalán vagy kúszó csalán (Urtica kioviensis) a csalánfélék családjába tartozó védett, endemikus növényfaj.
Megnézni Titelicum flórajárás és Lápi csalán
Ligeti szőlő
A ligeti szőlő Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázuson terem.
Megnézni Titelicum flórajárás és Ligeti szőlő
Mételyfű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Négylevelű mételyfű.
Megnézni Titelicum flórajárás és Mételyfű
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Titelicum flórajárás és Mecsek
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Megnézni Titelicum flórajárás és Mocsár
Mohácsi-sziget
A Mohácsi-sziget (más néven Margitta-sziget) egy egykori Duna-sziget Magyarországon, Baranya- és Bács-Kiskun vármegyékben, egy kis, határon átnyúló déli része pedig vitatott hovatartozású Szerbia és Horvátország között.
Megnézni Titelicum flórajárás és Mohácsi-sziget
Növényföldrajz
A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.
Megnézni Titelicum flórajárás és Növényföldrajz
Praeilliricum flóravidék
A Dél-Dunántúli flóravidék éghajlata és ennek megfelelően növényzete is duplán átmeneti jellegű: észak–déli irányban a Pannonicum flóratartománytól (annak Bakonyicum flóravidékétől) az Illiricum flóratartomány (a szlavóniai flóravidék) felé, keletről nyugatnak pedig a Pannonicum flóratartomány alföldi része (Eupannonicum flóravidék) és a tartomány többi részénél erőteljesebb alpi hatásokat mutató Praenoricum flóravidék között.
Megnézni Titelicum flórajárás és Praeilliricum flóravidék
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Titelicum flórajárás és Száva
Szúrós csodabogyó
A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett cserje.
Megnézni Titelicum flórajárás és Szúrós csodabogyó
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Megnézni Titelicum flórajárás és Szlavónia
Villányi-hegység
A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság.
Megnézni Titelicum flórajárás és Villányi-hegység
Zselic
Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.
Megnézni Titelicum flórajárás és Zselic