Tartalomjegyzék
126 kapcsolatok: Almamellék, Almamelléki Állami Erdei Vasút, Anisusi, Antalszállás, Újkőkorszak, Észak-Zselic, Bakóca, Bakony, Baranya vármegye, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bükk (növénynemzetség), Bükkösd, Bőszénfa, Belső-Somogy, Boldogasszonyfa, Borz, Buda (történelmi település), Csebény (Magyarország), Cserénfa, Csertő, Csoma, Darázsölyv, Dél-Zselic, Devon (időszak), Dráva, Duna–Dráva Nemzeti Park, Dunai svábok, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Erdei ciklámen, Erdeifenyő, Európai őz, Europa Nostra-díj, Ezüst hárs, Fehér aszfodélosz, Fekete gólya, Fekete harkály, Fekete-víz (Baranya vármegye), Flóra (biológia), Gálosfa, Gödre, Haas Mihály, Hajmás, Helesfa, Hencse, Hetvehely, Homok, Homokkő, Honfoglalás, ... Bővíteni index (76 több) »
Almamellék
Almamellék község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Almamellék
Almamelléki Állami Erdei Vasút
| Az Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék község volt nagyvasúti (a MÁV elbontott Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalán épült) állomásától kiinduló, 600 mm nyomközű erdei vasút.
Megnézni Zselic és Almamelléki Állami Erdei Vasút
Anisusi
Az anisusi a középső triász földtörténeti kor két korszaka közül a korábbi.
Megnézni Zselic és Anisusi
Antalszállás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Boldogasszonyfa.
Megnézni Zselic és Antalszállás
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Megnézni Zselic és Újkőkorszak
Észak-Zselic
#ÁtirányításZselic.
Megnézni Zselic és Észak-Zselic
Bakóca
Bakóca község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Bakóca
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Megnézni Zselic és Bakony
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Megnézni Zselic és Baranya vármegye
Baranyajenő
Baranyajenő község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Baranyajenő
Baranyaszentgyörgy
Baranyaszentgyörgy község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Baranyaszentgyörgy
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Megnézni Zselic és Bükk (növénynemzetség)
Bükkösd
Bükkösd község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Megnézni Zselic és Bükkösd
Bőszénfa
Bőszénfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Bőszénfa
Belső-Somogy
Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter.
Megnézni Zselic és Belső-Somogy
Boldogasszonyfa
Boldogasszonyfa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Boldogasszonyfa
Borz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai borz.
Megnézni Zselic és Borz
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Zselic és Buda (történelmi település)
Csebény (Magyarország)
Csebény község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Csebény (Magyarország)
Cserénfa
Cserénfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Cserénfa
Csertő
Csertő község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, a Zselic déli részén, az Almás-patak mellett, Szigetvártól kb.
Megnézni Zselic és Csertő
Csoma
Csoma község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Csoma
Darázsölyv
A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Darázsölyv
Dél-Zselic
#ÁtirányításZselic.
Megnézni Zselic és Dél-Zselic
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Megnézni Zselic és Devon (időszak)
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Zselic és Dráva
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Megnézni Zselic és Duna–Dráva Nemzeti Park
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Megnézni Zselic és Dunai svábok
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Zselic és Dunántúl
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Megnézni Zselic és Dunántúli-dombság
Erdei ciklámen
Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó ciklámen (Cyclamen) nemzetség egyetlen, Magyarországon (főleg az Alpokalján) őshonos faja.
Megnézni Zselic és Erdei ciklámen
Erdeifenyő
Az erdeifenyő tobozvirágzata Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) a Pinus (fenyő, tűnyalábos fenyő vagy hosszútűs fenyő) nemzetség egyik faja, az egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő.
Megnézni Zselic és Erdeifenyő
Európai őz
Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.
Megnézni Zselic és Európai őz
Europa Nostra-díj
Az Europa Nostra díj az Európai Unió műemlékvédelmi díja.
Megnézni Zselic és Europa Nostra-díj
Ezüst hárs
Az ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tilia argentea) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Megnézni Zselic és Ezüst hárs
Fehér aszfodélosz
A fehér aszfodélosz (Asphodelus albus) a fűfafélék (Asphodelaceae) családjába, az Asphodelus nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Megnézni Zselic és Fehér aszfodélosz
Fekete gólya
A fekete gólya (Ciconia nigra) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Fekete gólya
Fekete harkály
A fekete harkály (Dryocopus martius) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Fekete harkály
Fekete-víz (Baranya vármegye)
A Fekete-víz Marócsa községtől északra ered, Baranya vármegyében.
Megnézni Zselic és Fekete-víz (Baranya vármegye)
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Megnézni Zselic és Flóra (biológia)
Gálosfa
Gálosfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Gálosfa
Gödre
Gödre község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Gödre
Haas Mihály
Haas Mihály (Pinkafő, Vas megye, 1810. április 8. – Pest, 1866. március 27.) bölcseleti doktor, a Szatmári római katolikus egyházmegye püspöke, valóságos belső titkos tanácsos.
Megnézni Zselic és Haas Mihály
Hajmás
Hajmás község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Hajmás
Helesfa
Helesfa község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Megnézni Zselic és Helesfa
Hencse
Hencse község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Hencse
Hetvehely
Hetvehely község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Megnézni Zselic és Hetvehely
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Megnézni Zselic és Homok
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Megnézni Zselic és Homokkő
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Megnézni Zselic és Honfoglalás
Horváthertelend
Horváthertelend (Retlenda, Hertalan) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Horváthertelend
Ibafa
Ibafa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Ibafa
Jágónak
Jágónak (németül: Jagenak) község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Megnézni Zselic és Jágónak
Kakasmandikó
A kakasmandikó (Erythronium dens-canis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe és a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Kakasmandikó
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Megnézni Zselic és Kapos
Kaposgyarmat
Kaposgyarmat község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Kaposgyarmat
Kaposmérő
Kaposmérő egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Kaposmérő
Kaposszekcső
Kaposszekcső község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Megnézni Zselic és Kaposszekcső
Kaposszerdahely
Kaposszerdahely község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Kaposszerdahely
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Megnézni Zselic és Kaposvár
Kercseliget
Kercseliget község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Kercseliget
Kisbeszterce
Kisbeszterce község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Kisbeszterce
Kishajmás
Kishajmás község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Kishajmás
Kontyvirágfélék
A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja.
Megnézni Zselic és Kontyvirágfélék
Kora karbon
A kora karbon vagy mississippi a karbon földtörténeti időszak két kora közül a korábbi, amely 358,9 ± 0,4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a devon időszak után, és mintegy 323,2 ± 0,4 mya ért véget a késő karbon kor kezdetekor.
Megnézni Zselic és Kora karbon
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Megnézni Zselic és Kréta (időszak)
Lónyelvű csodabogyó
A lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, dél-európai elterjedésű, Magyarországon védett növényfaj.
Megnézni Zselic és Lónyelvű csodabogyó
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Megnézni Zselic és Lösz
Leánykökörcsin
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
Megnézni Zselic és Leánykökörcsin
Magyar Értéktár
Alföldi kamillavirágzat Csabai kolbász Magyar szürke szarvasmarha Pozsonyi kifli Szegedi fűszerpaprika Kékkúti Theodora-forrás Kecskeméti barackpálinka Tokaji borvidék Unicum Kürtőskalács Hévízi-tó Zsolnay váza Busójárás Halasi csipke Mathiász János szőlőnemesítő életműve A Magyar Értéktár a hungarikumokról szóló 2012.
Megnézni Zselic és Magyar Értéktár
Magyar Csillagászati Egyesület
A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület.
Megnézni Zselic és Magyar Csillagászati Egyesület
Magyarlukafa
Magyarlukafa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól északra.
Megnézni Zselic és Magyarlukafa
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Megnézni Zselic és Magyarország földrajzi kistájai
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Megnézni Zselic és Mária Terézia magyar királynő
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Megnézni Zselic és Mészkő (kőzet)
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Zselic és Mecsek
Meződ
Meződ község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Meződ
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Megnézni Zselic és Mezozoikum
Mindszentgodisa
Mindszentgodisa (németül: Oberallerheiligen/Godischa) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Mindszentgodisa
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Megnézni Zselic és Miocén
Mosdós
Mosdós község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Mosdós
Mozsgó
Mozsgó község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól 9 km északkeletre, Almáskeresztúr mellett, a 67-es főúttól keletre légvonalban 1,5 km-re.
Megnézni Zselic és Mozsgó
Nagy kócsag
A nagy kócsag (Ardea alba) régebben (herodias alba) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
Megnézni Zselic és Nagy kócsag
Nagyberki
Nagyberki község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Nagyberki
Nyest
A nyest (Martes foina) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a rozsomákformák (Guloninae) alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Nyest
Palé
Palé (németül Paling) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Palé
Pannon-tenger
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.
Megnézni Zselic és Pannon-tenger
Patca
Patca község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Patca
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Zselic és Pécs
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Megnézni Zselic és Perm (időszak)
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Megnézni Zselic és Pleisztocén
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Megnézni Zselic és Pliocén
Récefélék
Nyári lúd ''(Anser anser)'' A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Zselic és Récefélék
Rétisas
A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Rétisas
Sántos
Sántos község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Sántos
Sásd
Sásd város Baranya vármegyében.
Megnézni Zselic és Sásd
Simonfa
Simonfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Simonfa
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Megnézni Zselic és Somogy vármegye
Somogyapáti
Somogyapáti egy Baranya vármegyei község a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Somogyapáti
Somogyhatvan
Somogyhatvan község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Somogyhatvan
Somogyhárságy
Somogyhárságy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban,.
Megnézni Zselic és Somogyhárságy
Somogyviszló
Somogyviszló község Baranya vármegyében a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Somogyviszló
Surján-patak
A Surján-patak a Zselicben ered, Bőszénfa délnyugati határában, Somogy vármegyében, mintegy 240 méteres tengerszint feletti magasságban.
Megnézni Zselic és Surján-patak
Szabadtéri néprajzi múzeum
Kizsi: az Úr jelenéseinek temploma 1714. (Fotó: Gérard Janot) A szabadtéri néprajzi múzeum, elterjedt nevén skanzen olyan múzeum, amely történelmi településrészeket a lehető legtöbb tekintetben valamely történelmi korszakbeli formájukban korhűen, hitelesen mutat be.
Megnézni Zselic és Szabadtéri néprajzi múzeum
Szarvas (állat)
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.
Megnézni Zselic és Szarvas (állat)
Szágy
Szágy (németül: Saad) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Szágy
Szenna (Somogy vármegye)
Szenna község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Szenna (Somogy vármegye)
Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, más néven Szennai Skanzen Somogy vármegyében található.
Megnézni Zselic és Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
Szentbalázs
Szentbalázs község Somogy vármegye délkeleti szélén, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Szentbalázs
Szentlászló (Magyarország)
Szentlászló község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Szentlászló (Magyarország)
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Megnézni Zselic és Szigetvár
Szilvásszentmárton
Szilvásszentmárton község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Szilvásszentmárton
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni Zselic és Szláv népek
Szulimán
Szulimán község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Szulimán
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Megnézni Zselic és Tavaszi hérics
Tormás (település)
Tormás község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Megnézni Zselic és Tormás (település)
Vaddisznó
250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Vaddisznó
Vadmacska
A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Vadmacska
Vásárosbéc
Vásárosbéc (németül Wetz) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Zselic és Vásárosbéc
Völgység
A Völgység fekvése Magyarországon A Völgységi Múzeum Bonyhádon A Völgység a Tolna–Baranyai-dombvidékhez tartozó kistáj Magyarországon, Tolna és Baranya vármegye határán.
Megnézni Zselic és Völgység
Vidraformák
A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.
Megnézni Zselic és Vidraformák
Zöld küllő
A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Zselic és Zöld küllő
Zselickisfalud
Zselickisfalud község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Zselickisfalud
Zselickislak
Zselickislak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Zselickislak
Zselicszentpál
Zselicszentpál község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Zselic és Zselicszentpál
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Zselic és 19. század