Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Albert Flórián Stadion, Újpest FC, Attila FC, Ábrai Zsigmond, Budapest, Budapest Honvéd FC, Budapest XIV. kerülete, Budapesti EAC, Budapesti Labdarúgó Alszövetség, Debrecen, Debreceni VSC (labdarúgás), Ferencvárosi TC (labdarúgás), Játékvezető (folyóirat), Játékvezető (labdarúgás), Labdarúgás, Magyar Futballbírák Testülete, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyar labdarúgókupa, Magyarok, Magyarország, Nagy Béla (sportújságíró), Nemzeti SC, Szusza Ferenc Stadion, 1890, 1926, 1946.
Albert Flórián Stadion
Az Albert Flórián Stadion a Ferencváros labdarúgócsapatának stadionja volt.
Új!!: Szél László és Albert Flórián Stadion · Többet látni »
Újpest FC
Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.
Új!!: Szél László és Újpest FC · Többet látni »
Attila FC
A Miskolci Attila FC egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Miskolcon volt.
Új!!: Szél László és Attila FC · Többet látni »
Ábrai Zsigmond
Ábrai Zsigmond, született Fleischmann Zsigmond (Budapest, 1893. december 17. – Budapest, 1984. május 27.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, sportvezető, szakíró.
Új!!: Szél László és Ábrai Zsigmond · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szél László és Budapest · Többet látni »
Budapest Honvéd FC
A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből.
Új!!: Szél László és Budapest Honvéd FC · Többet látni »
Budapest XIV. kerülete
240px 240px 240px Budapest XIV.
Új!!: Szél László és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »
Budapesti EAC
Az 1898-ban alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (röviden BEAC), az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportegyesületeként a kezdetektől fogva úttörő szerepet töltött be a magyar sportéletben.
Új!!: Szél László és Budapesti EAC · Többet látni »
Budapesti Labdarúgó Alszövetség
A Budapesti Labdarúgó Alszövetség (BLASZ) a Magyar Labdarúgó-szövetség országos (központi) és budapesti kerülete.
Új!!: Szél László és Budapesti Labdarúgó Alszövetség · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Szél László és Debrecen · Többet látni »
Debreceni VSC (labdarúgás)
A Debreceni Vasutas Sport Clubot (röviden: DVSC) 1902-ben alapították Egyetértés Futball Club néven, majd 1912 nyarán a csapat önállósodásával jött létre a Debreceni Vasutas Sport Club.
Új!!: Szél László és Debreceni VSC (labdarúgás) · Többet látni »
Ferencvárosi TC (labdarúgás)
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.
Új!!: Szél László és Ferencvárosi TC (labdarúgás) · Többet látni »
Játékvezető (folyóirat)
A Játékvezető a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Országos Elnökségének hivatalos szakmai lap volt, mely első alkalommal 1959 októberében jelent meg az Országos Testnevelési és Sport Bizottság Játékvezető Tanács anyagi támogatása mellett.
Új!!: Szél László és Játékvezető (folyóirat) · Többet látni »
Játékvezető (labdarúgás)
A versenyek, mérkőzések egyik legfontosabb résztvevője a sportolók mellett a játékvezető, mivel az a feladata, hogy betartassa a szabályokat.
Új!!: Szél László és Játékvezető (labdarúgás) · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Szél László és Labdarúgás · Többet látni »
Magyar Futballbírák Testülete
Magyar Futballbírák Testülete.
Új!!: Szél László és Magyar Futballbírák Testülete · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Szél László és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Szél László és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyar Labdarúgó-szövetség
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Új!!: Szél László és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Szél László és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szél László és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szél László és Magyarország · Többet látni »
Nagy Béla (sportújságíró)
Nagy Béla (1944. május 6. – 2006. március 26.) magyar sportújságíró, Fradi-történész.
Új!!: Szél László és Nagy Béla (sportújságíró) · Többet látni »
Nemzeti SC
Sugár István titkár, Müllender Sándor football intéző, Tóth Potya István, Házy Pál, Faragó Béla, Feldmann Gyula, Palócz Mátyás kapitány, Tanyay Zoltán, Hlavay György, Stobbe Ernő, Rometh József, Lassingleitner József, Herskovits László, Reich Ede Nemzeti Sport Club (NSC).
Új!!: Szél László és Nemzeti SC · Többet látni »
Szusza Ferenc Stadion
A Szusza Ferenc Stadion (korábban Megyeri úti stadion vagy egyszerűen Megyeri út) az Újpest FC labdarúgó stadionja Budapest IV. kerületében, Újpesten.
Új!!: Szél László és Szusza Ferenc Stadion · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Szél László és 1890 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Szél László és 1926 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Szél László és 1946 · Többet látni »
