Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Anton Powolny, Ádám Sándor (labdarúgó), Gyarmati János (labdarúgó), Hajós Árpád, Kautzky József (labdarúgó), Kripkó József, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Miskolc, Opata Zoltán, Pruha Antal, Siklóssy Antal, Simonyi András (labdarúgó), Szulik Rezső, 1926, 1927–1928-as magyar labdarúgókupa, 1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1936, 1939, 1940.
Anton Powolny
Anton Powolny osztrák labdarúgó.
Új!!: Attila FC és Anton Powolny · Többet látni »
Ádám Sándor (labdarúgó)
Ádám Sándor (1918. július 21. – Toronto, 1974. április 7. előtt) labdarúgó, csatár, jobbszélső.
Új!!: Attila FC és Ádám Sándor (labdarúgó) · Többet látni »
Gyarmati János (labdarúgó)
Gyarmati János, Gyurcsó (Tápiószele, 1910. február 8. – Budapest, 1974. augusztus 29.) válogatott labdarúgó, fedezet, edző.
Új!!: Attila FC és Gyarmati János (labdarúgó) · Többet látni »
Hajós Árpád
Hajós Árpád, (Budapest, 1902. március 15. – Massa, Olaszország, 1971. január 23.) válogatott labdarúgó, fedezet, edző.
Új!!: Attila FC és Hajós Árpád · Többet látni »
Kautzky József (labdarúgó)
Kautzky József Róbert, Konkoly (Alsótold, 1902. október 18. – Budapest, 1984. április 11.) válogatott labdarúgó, középcsatár.
Új!!: Attila FC és Kautzky József (labdarúgó) · Többet látni »
Kripkó József
Kripkó József (Miskolc, 1901. március 1. – Eger, 1978. február 9.) válogatott labdarúgó, középfedezet.
Új!!: Attila FC és Kripkó József · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Attila FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).
Új!!: Attila FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Attila FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Attila FC és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Attila FC és Magyarország · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Attila FC és Miskolc · Többet látni »
Opata Zoltán
Opata Zoltán, Patai, Ormos (Budapest, 1900. szeptember 24. – Budapest, 1982. május 19.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Új!!: Attila FC és Opata Zoltán · Többet látni »
Pruha Antal
Pruha Antal (Budapest, 1897. december 16. – 1973. szeptember 29.) magyar válogatott labdarúgó, aki fedezetként játszott.
Új!!: Attila FC és Pruha Antal · Többet látni »
Siklóssy Antal
Siklóssy Antal, Siklósi (1896. június 2. – Budapest, 1931. április 18.) válogatott labdarúgó, csatár, balösszekötő, cipészsegéd.
Új!!: Attila FC és Siklóssy Antal · Többet látni »
Simonyi András (labdarúgó)
Simonyi András, André Simonyi (Huszt, 1914. március 31. – Vieux-Moulin, 2002. július 17.) magyar származású francia válogatott labdarúgó.
Új!!: Attila FC és Simonyi András (labdarúgó) · Többet látni »
Szulik Rezső
Szulik Rezső, Szulik József (Budapest, 1905. június 22. – ?, 1969) válogatott labdarúgó, kapus.
Új!!: Attila FC és Szulik Rezső · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Attila FC és 1926 · Többet látni »
1927–1928-as magyar labdarúgókupa
A 1927–1928-as magyar kupa küzdelmeibe 169 csapat nevezett.
Új!!: Attila FC és 1927–1928-as magyar labdarúgókupa · Többet látni »
1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1931-32-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Attila FC és 1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Attila FC és 1936 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Attila FC és 1939 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Attila FC és 1940 · Többet látni »
