Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
126 kapcsolatok: Arthur Battishill Yolland, Asbóth József (teniszező), Balogh Judit, Balthazár Lajos, Bay Béla, Bácsalmási Péter, Bárány Árpád, Berczelly Tibor, Bogen Erna, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti TC, Christian d’Oriola, Cselgáncs, Csere Gáspár, Csik Ferenc (úszó), Dömölky Lídia, Eötvös Loránd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Elek Ilona, Elek Margit, Első világháború, Földessy János, Fehér, Fekete, Gönczy Lajos (atléta), Gerentsér László, Gerevich Aladár, Grand Slam (tenisz), Gyulai István (atléta), Gyuricza József, Hamar Imre (sinológus), Hámori Jenő, Hóman Bálint, Hegedüs András (tájfutó), Horthy Miklós (kormányzó), Kabos Endre, Kausz István, Kárpáti Rudolf, Körmöczy Zsuzsa, Köves János (labdarúgó), Keresztes Attila (vívó), Klinghammer István, Klupathy Jenő, Kovács Pál (vívó), Kovácsi Aladár, Lantos Zoltán, Las Torres Béla, Lágymányos, Lengyel Árpád (úszó), ..., Magay Dániel, Magyar Atlétikai Szövetség, Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyar Rádió, Magyarország, Marosi József, Műegyetemi AFC, Mezei Frigyes, Monspart Sarolta, Nagy Ambrus, Németh Angéla (atléta), Nemzeti Sport, Országos Testnevelési Tanács, Orvosegyetem SC, Palócz Endre, Párizs, Pesovnik László, Pluhár István, Prokopp Sándor, Rajcsányi László, Rajczy Imre, Rákosi-korszak, Rerrich Béla (vívó), Roland Garros (bajnokság), Rozsnyói Sándor, Sákovics József, Semmelweis Egyetem, Skála Budapest Nagyáruház, Somodi István, Speidl Zoltán (játékvezető), Stófián János, Stockholm, Szemere Miklós (diplomata), Szepesi Ádám, Szokolyi Alajos, Tájfutás, Túszdráma a müncheni olimpián, Tenisz, Testnevelési Egyetem, 1887, 1897, 1898, 1899, 19. század, 1900, 1900. évi nyári olimpiai játékok, 1901, 1902, 1903, 1907, 1908. évi nyári olimpiai játékok, 1912. évi nyári olimpiai játékok, 1922, 1931, 1932, 1932. évi nyári olimpiai játékok, 1934, 1935, 1936, 1936. évi nyári olimpiai játékok, 1937, 1946, 1947, 1952, 1952. évi nyári olimpiai játékok, 1954, 1955-ös vívó-világbajnokság, 1956-os forradalom, 1956. évi nyári olimpiai játékok, 1957, 1964. évi nyári olimpiai játékok, 1966-os atlétikai Európa-bajnokság, 1968. évi nyári olimpiai játékok, 1972, 1972. évi nyári olimpiai játékok, 20. század. Bővíteni index (76 több) »
Arthur Battishill Yolland
Arthur Battishill Yolland, magyarosan Yolland Arthur, névváltozat: Jolland Arthur Batischill (Hoylake, Chester, 1874. augusztus 24. – Budapest, 1956. november 12.) angol irodalomtörténész, magyar országos bajnok teniszező, labdarúgó, edző és magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Új!!: Budapesti EAC és Arthur Battishill Yolland · Többet látni »
Asbóth József (teniszező)
Asbóth József (Szombathely, 1917. szeptember 18. – München, 1986. szeptember 22.) magyar teniszbajnok, teniszedző.
Új!!: Budapesti EAC és Asbóth József (teniszező) · Többet látni »
Balogh Judit
#ÁTIRÁNYÍTÁS Balogh Judit (kosárlabdázó).
Új!!: Budapesti EAC és Balogh Judit · Többet látni »
Balthazár Lajos
Balthazár Lajos olimpiai és világbajnoki ezüstérmes magyar vívó, sportvezető.
Új!!: Budapesti EAC és Balthazár Lajos · Többet látni »
Bay Béla
Ludányi Bay Béla (Szinérváralja, 1907. február 8. – Budapest, 1999. július 26.) magyar vívó, mesteredző és sportvezető.
Új!!: Budapesti EAC és Bay Béla · Többet látni »
Bácsalmási Péter
Bácsalmási Péter (Bácsalmás, 1908. november 16. – Budapest, 1981. május 20.) magyar olimpikon, atléta, kosárlabdázó, főiskolai tanár, mesteredző, sportvezető.
Új!!: Budapesti EAC és Bácsalmási Péter · Többet látni »
Bárány Árpád
Bárány Árpád olimpiai és világbajnok magyar párbajtőrvívó, edző.
Új!!: Budapesti EAC és Bárány Árpád · Többet látni »
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor, Berczeller (Budapest, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.) háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó, sportlövő, mesteredző.
Új!!: Budapesti EAC és Berczelly Tibor · Többet látni »
Bogen Erna
Bogen Erna, Bogen-Bogáti Erna (Jarosław, 1906. december 31. – Budapest, 2002. november 23.) olimpiai bronzérmes, világbajnok, háromszoros Európa-bajnok tőrvívó.
Új!!: Budapesti EAC és Bogen Erna · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Budapesti EAC és Budapest · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Budapesti EAC és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Budapesti TC
A Budapesti Torna Club, rövidítve BTC, 1885-ben alakult, nagy érdemei vannak a tornászat népszerűsítése körül.
Új!!: Budapesti EAC és Budapesti TC · Többet látni »
Christian d’Oriola
Christian Marie Auguste d’Oriola olimpiai és világbajnok francia tőrvívó.
Új!!: Budapesti EAC és Christian d’Oriola · Többet látni »
Cselgáncs
A „dzsúdó” szó japánul A cselgáncs vagy dzsúdó (japánul 柔道, nyugaton jūdō vagy jiu-do) a 19. század végén kialakult japán küzdősport.
Új!!: Budapesti EAC és Cselgáncs · Többet látni »
Csere Gáspár
Csere Gáspár (Budapest, 1991. augusztus 12. –) magyar hosszútávfutó, többszörös korosztályos bajnok.
Új!!: Budapesti EAC és Csere Gáspár · Többet látni »
Csik Ferenc (úszó)
Csik Ferenc, Lengvári Ferenc (Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.
Új!!: Budapesti EAC és Csik Ferenc (úszó) · Többet látni »
Dömölky Lídia
Sákovicsné Dömölky Lídia Dömölky Lídia, Sákovics Józsefné (Budapest, 1936. március 9. –) olimpiai bajnok vívó, edző, szakíró.
Új!!: Budapesti EAC és Dömölky Lídia · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Budapesti EAC és Eötvös Loránd · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Budapesti EAC és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Elek Ilona
Elek Ilona (asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi) (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese.
Új!!: Budapesti EAC és Elek Ilona · Többet látni »
Elek Margit
Elek Margit (asszonynevén: Balló Alfrédné; becenevén: Maca) (Budapest, 1910. május 5. – Budapest, 1986. február 4.) ötszörös világbajnok magyar vívó.
Új!!: Budapesti EAC és Elek Margit · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Budapesti EAC és Első világháború · Többet látni »
Földessy János
Földessy János dr.
Új!!: Budapesti EAC és Földessy János · Többet látni »
Fehér
Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.
Új!!: Budapesti EAC és Fehér · Többet látni »
Fekete
A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.
Új!!: Budapesti EAC és Fekete · Többet látni »
Gönczy Lajos (atléta)
Gönczy Lajos (eredetileg Grön, Szeged, 1881. február 24. – Doberdó, 1915. december 4.) olimpiai bronzérmes atléta, magasugró.
Új!!: Budapesti EAC és Gönczy Lajos (atléta) · Többet látni »
Gerentsér László
Gerentsér László (Szeged, 1873. január 26. – Budapest, 1942. január 12.) magyar vívómester, atléta, testnevelő pedagógus és sportszakíró.
Új!!: Budapesti EAC és Gerentsér László · Többet látni »
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár (–) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző.
Új!!: Budapesti EAC és Gerevich Aladár · Többet látni »
Grand Slam (tenisz)
A teniszben Grand Slamnek nevezzük azt a teljesítményt, ha (egyéniben vagy párosban) az alábbi tornák mindegyikét megnyeri valaki.
Új!!: Budapesti EAC és Grand Slam (tenisz) · Többet látni »
Gyulai István (atléta)
Gyulai István (Budapest, 1943. március 21. – Monte-Carlo, 2006. március 11.) atléta, sportriporter, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkára.
Új!!: Budapesti EAC és Gyulai István (atléta) · Többet látni »
Gyuricza József
Gyuricza József világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, mesteredző.
Új!!: Budapesti EAC és Gyuricza József · Többet látni »
Hamar Imre (sinológus)
Hamar Imre (Veszprém, 1967. április 1. –) sinológus, tibetológus, buddhológus professzor, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kínai Tanszékének tanszékvezetője, az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének, valamint az ELTE Konfuciusz Intézetének igazgatója.
Új!!: Budapesti EAC és Hamar Imre (sinológus) · Többet látni »
Hámori Jenő
Hámori Jenő (Győr, 1933. augusztus 27. –) olimpiai bajnok kardvívó, biokémikus.
Új!!: Budapesti EAC és Hámori Jenő · Többet látni »
Hóman Bálint
Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.
Új!!: Budapesti EAC és Hóman Bálint · Többet látni »
Hegedüs András (tájfutó)
Hegedüs András (Budapest, 1950. július 12. – 2022. február 20.) világbajnoki bronzérmes magyar tájfutó, villamosmérnök.
Új!!: Budapesti EAC és Hegedüs András (tájfutó) · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Budapesti EAC és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
Kabos Endre
Kabos Endre, születési és 1908-ig használt nevén Katz Ede (Nagyvárad, 1906. november 5. – Budapest, 1944. november 4.) háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó.
Új!!: Budapesti EAC és Kabos Endre · Többet látni »
Kausz István
Kausz István olimpiai és világbajnok magyar párbajtőrvívó, öttusázó, orvos.
Új!!: Budapesti EAC és Kausz István · Többet látni »
Kárpáti Rudolf
Kárpáti Rudolf (Budapest, 1920. július 17. – Budapest, 1999. február 1.) hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, versenybíró, sportvezető, katonatiszt.
Új!!: Budapesti EAC és Kárpáti Rudolf · Többet látni »
Körmöczy Zsuzsa
Körmöczy sírja a Farkasréti temetőben. Czinder Antal alkotása Körmöczy Zsuzsa, férjezett nevén dr.
Új!!: Budapesti EAC és Körmöczy Zsuzsa · Többet látni »
Köves János (labdarúgó)
Köves János, Kvasz (Békéscsaba, 1905. június 14. – Nyitra, 1970. október 22.) válogatott labdarúgó, csatár, műszerész-segéd.
Új!!: Budapesti EAC és Köves János (labdarúgó) · Többet látni »
Keresztes Attila (vívó)
Keresztes Attila (Budapest, 1928. január 18. – Budapest, 2002. szeptember 26.) olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Budapesti EAC és Keresztes Attila (vívó) · Többet látni »
Klinghammer István
Klinghammer István (Budapest, 1941. augusztus 10. –) magyar térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Budapesti EAC és Klinghammer István · Többet látni »
Klupathy Jenő
Klupathy Jenő (Kassa, 1861. október 21. – Budapest, 1931. március 2.) magyar fizikus, villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Budapesti EAC és Klupathy Jenő · Többet látni »
Kovács Pál (vívó)
Kovács Pál Ádám (Debrecen, 1912. július 17. – Budapest, 1995. július 8.) hatszoros olimpiai bajnok vívó, sportvezető, honvédtiszt, Kovács Attila és Kovács Tamás világbajnok vívók apja.
Új!!: Budapesti EAC és Kovács Pál (vívó) · Többet látni »
Kovácsi Aladár
Kovácsi Aladár (Budapest, 1932. december 11. – Budapest, 2010. április 8.) olimpiai és világbajnok öttusázó, vívó.
Új!!: Budapesti EAC és Kovácsi Aladár · Többet látni »
Lantos Zoltán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lantos Zoltán (egyértelműsítő lap).
Új!!: Budapesti EAC és Lantos Zoltán · Többet látni »
Las Torres Béla
Las Torres Béla, Las-Torres Béla (Budapest, 1890. április 20. – Castelnuovo, Dalmát Királyság, 1915. október 13.) olimpiai ezüstérmes úszó.
Új!!: Budapesti EAC és Las Torres Béla · Többet látni »
Lágymányos
Lágymányos Budapest egyik városrésze a XI. kerületben.
Új!!: Budapesti EAC és Lágymányos · Többet látni »
Lengyel Árpád (úszó)
Lengyel Árpád (Kaposvár, 1915. április 11. – New Jersey, 1993. április 30.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, jogász.
Új!!: Budapesti EAC és Lengyel Árpád (úszó) · Többet látni »
Magay Dániel
Magay Dániel (Szeged, 1932. április 6. –) olimpiai bajnok vívó, vegyészmérnök.
Új!!: Budapesti EAC és Magay Dániel · Többet látni »
Magyar Atlétikai Szövetség
Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ).
Új!!: Budapesti EAC és Magyar Atlétikai Szövetség · Többet látni »
Magyar Labdarúgó-szövetség
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Új!!: Budapesti EAC és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »
Magyar Rádió
A Magyar Rádió hajdani székháza 2010-ben (Budapest, VIII. ker. Pollack Mihály tér Békésy György és Dohnányi Ernő tesztelik az új 6-os stúdió akusztikáját 1935-ben A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.
Új!!: Budapesti EAC és Magyar Rádió · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Budapesti EAC és Magyarország · Többet látni »
Marosi József
Marosi József világbajnok, olimpiai ezüstérmes magyar vívó, arany okleveles gépészmérnök, Marosi Paula olimpiai és világbajnok tőrvívónő bátyja.
Új!!: Budapesti EAC és Marosi József · Többet látni »
Műegyetemi AFC
A Műegyetemi AFC (teljes nevén: Műegyetemi Atlétikai és Football Club, röviden: MAFC) egy 1897-ben alapított budapesti sportegyesület, amely tagja volt az első magyar labdarúgó-bajnokságnak.
Új!!: Budapesti EAC és Műegyetemi AFC · Többet látni »
Mezei Frigyes
Mezei Frigyes, Wiesner (Mór, 1887. szeptember 26. – Budapest, 1938. március 27.) magyar olimpiai bronzérmes atléta.
Új!!: Budapesti EAC és Mezei Frigyes · Többet látni »
Monspart Sarolta
Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17. – 2021. április 24.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok.
Új!!: Budapesti EAC és Monspart Sarolta · Többet látni »
Nagy Ambrus
Nagy Ambrus olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes magyar párbajtőrvívó, sebész.
Új!!: Budapesti EAC és Nagy Ambrus · Többet látni »
Németh Angéla (atléta)
Németh Angéla, Ránky Mátyásné (Budapest, 1946. február 18. – Budapest, 2014. augusztus 5.) olimpiai bajnok magyar atléta, gerelyhajító.
Új!!: Budapesti EAC és Németh Angéla (atléta) · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Budapesti EAC és Nemzeti Sport · Többet látni »
Országos Testnevelési Tanács
Az Országos Testnevelési Tanács állami, a sportigazgatásért felelős szervezet, mely 1913 és 2007 között több néven működött: 1914-től Országos Testnevelési Tanács (1919-ben Testnevelési Ügyek Direktóriuma) 1941-től Országos Sport Központ, Nemzeti Sport Bizottság, 1945-től Legfelső Sport Tanács, 1948-tól Országos Sporthivatal, 1951-től Országos Testnevelési és Sportbizottság, 1973-tól Országos Testnevelési és Sporthivatal, 1998-tól Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 2004-től Nemzeti Sporthivatal, majd 2007-ben beolvadt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba.
Új!!: Budapesti EAC és Országos Testnevelési Tanács · Többet látni »
Orvosegyetem SC
Az Orvosegyetem Sport Club (OSC) 1957-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem sportegyesületeként alakult meg.
Új!!: Budapesti EAC és Orvosegyetem SC · Többet látni »
Palócz Endre
Palócz Endre világbajnok, olimpiai bronzérmes magyar vívó, edző.
Új!!: Budapesti EAC és Palócz Endre · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Budapesti EAC és Párizs · Többet látni »
Pesovnik László
Pesovnik László dr., Megay (Ungvár, 1901. december 18. – Ungvár, Szovjetunió, 1959. március 11.) válogatott labdarúgó, jobbfedezet.
Új!!: Budapesti EAC és Pesovnik László · Többet látni »
Pluhár István
Pluhár István, alias Pápay (Tata-Tóváros, 1893. december 10. – Budapest, 1970. december 1.) magyar labdarúgó, sportújságíró, újságíró, testnevelési főiskolai tanár (1931–1944), rádiós sportriporter.
Új!!: Budapesti EAC és Pluhár István · Többet látni »
Prokopp Sándor
Prokopp Sándor István János (Kassa, 1887. május 7. – Budapest, 1964. november 4.) olimpiai bajnok magyar sportlövész, jogász, fővárosi jegyző.
Új!!: Budapesti EAC és Prokopp Sándor · Többet látni »
Rajcsányi László
Rajcsányi László (Budapest, 1907. február 16. – Budapest, 1992. szeptember 5.) háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető.
Új!!: Budapesti EAC és Rajcsányi László · Többet látni »
Rajczy Imre
Rajczy Imre, eredetileg Rasztovich Imre (Szombathely, 1911. november 8. – Buenos Aires, 1978. március 31.) olimpiai bajnok vívó.
Új!!: Budapesti EAC és Rajczy Imre · Többet látni »
Rákosi-korszak
május 1-i felvonulás „Fizessenek a gazdagok!”, „Váltsák be az ígéretet!”, „Éljen Rákosi Mátyás!” 1949. május 1. Rákosi Mátyás beszél Hősök tere, 1947. május 1-i ünnepség. A tribünön elől balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László, Marosán György Rákosi a tribünön (a kép bal szélén), 1949. augusztus 28. A Rákosi-korszak Magyarország 1945–1956 közötti történelmének szinte egészét lefedi.
Új!!: Budapesti EAC és Rákosi-korszak · Többet látni »
Rerrich Béla (vívó)
Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes magyar párbajtőrvívó, edző, Rerrich Béla műépítész fia.
Új!!: Budapesti EAC és Rerrich Béla (vívó) · Többet látni »
Roland Garros (bajnokság)
A Roland Garros (hivatalos nevén: „Tournoi de Roland-Garros”) egy párizsi salakpályás Grand Slam-teniszbajnokság.
Új!!: Budapesti EAC és Roland Garros (bajnokság) · Többet látni »
Rozsnyói Sándor
Rozsnyói Sándor, eredetileg Rosner (Zalaegerszeg, 1930. november 24. – Sydney, 2014. szeptember 2.) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta, akadályfutó.
Új!!: Budapesti EAC és Rozsnyói Sándor · Többet látni »
Sákovics József
Sákovics József világbajnok, olimpiai ezüstérmes magyar tőr- és párbajtőrvívó, edző.
Új!!: Budapesti EAC és Sákovics József · Többet látni »
Semmelweis Egyetem
Nagyváradtéri Elméleti Tömb (NET), Semmelweis Egyetem A Semmelweis Egyetem (rövidítve: SE) magyar budapesti orvos-egészségügyi felsőoktatási intézmény.
Új!!: Budapesti EAC és Semmelweis Egyetem · Többet látni »
Skála Budapest Nagyáruház
Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház (1976) 1976. április 3-án a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása. Középen Demján Sándor igazgató A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása 1976. április 3-án A SKÁLA áruház bontása, 2007 szeptembere A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976.
Új!!: Budapesti EAC és Skála Budapest Nagyáruház · Többet látni »
Somodi István
Somodi István (Kolozsvár, 1885. augusztus 22. – Kolozsvár, 1963. június 8.) atléta, sportújságíró, városi ügyész.
Új!!: Budapesti EAC és Somodi István · Többet látni »
Speidl Zoltán (játékvezető)
Speidl Zoltán (Losonc, 1880. március 17. – Budapest, 1917. július 3.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, olimpikon atléta.
Új!!: Budapesti EAC és Speidl Zoltán (játékvezető) · Többet látni »
Stófián János
Stófián János, Sólyom (1904. június 18. – 1984) válogatott labdarúgó, középcsatár.
Új!!: Budapesti EAC és Stófián János · Többet látni »
Stockholm
Stockholm (latinul Holmia; finnül Tukholma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Budapesti EAC és Stockholm · Többet látni »
Szemere Miklós (diplomata)
Szemerei Szemere Miklós (Kisazar, 1856. április 21. – Bécs, 1919. augusztus 20.) magyar író, jogász, diplomata, császári és királyi kamarás, lótenyésztő, országgyűlési képviselő.
Új!!: Budapesti EAC és Szemere Miklós (diplomata) · Többet látni »
Szepesi Ádám
Szepesi Ádám (Békéscsaba, 1945. április 12. –) olimpikon atléta, magasugró.
Új!!: Budapesti EAC és Szepesi Ádám · Többet látni »
Szokolyi Alajos
Szokolyi Alajos vagy Szokoly Alajos (Rónicz, 1871. június 19. – Bernece, 1932. szeptember 9.) olimpiai bronzérmes atléta, sportmecénás.
Új!!: Budapesti EAC és Szokolyi Alajos · Többet látni »
Tájfutás
Tájfutó versenyző egy ellenőrzőponthoz közeledve A tájfutás szó a tájékozódási futás rövidült alakja.
Új!!: Budapesti EAC és Tájfutás · Többet látni »
Túszdráma a müncheni olimpián
Az olimpiai túszdráma, olimpiai tragédia vagy müncheni mészárlás elnevezés a palesztin terroristák által, izraeli sportolók ellen, 1972.
Új!!: Budapesti EAC és Túszdráma a müncheni olimpián · Többet látni »
Tenisz
A tenisz ütővel játszott labdajáték, amely egyes vagy páros formában játszható.
Új!!: Budapesti EAC és Tenisz · Többet látni »
Testnevelési Egyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem.
Új!!: Budapesti EAC és Testnevelési Egyetem · Többet látni »
1887
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1887 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1897 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1898 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1899 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Budapesti EAC és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Budapesti EAC és 1900 · Többet látni »
1900. évi nyári olimpiai játékok
Az 1900.
Új!!: Budapesti EAC és 1900. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Budapesti EAC és 1901 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1902 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1903 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1907 · Többet látni »
1908. évi nyári olimpiai játékok
Az 1908.
Új!!: Budapesti EAC és 1908. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1912. évi nyári olimpiai játékok
Az 1912.
Új!!: Budapesti EAC és 1912. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1922 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1931 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1932 · Többet látni »
1932. évi nyári olimpiai játékok
Az 1932.
Új!!: Budapesti EAC és 1932. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Budapesti EAC és 1934 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1935 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1936 · Többet látni »
1936. évi nyári olimpiai játékok
Az 1936.
Új!!: Budapesti EAC és 1936. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1937 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1947 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1952 · Többet látni »
1952. évi nyári olimpiai játékok
Az 1952.
Új!!: Budapesti EAC és 1952. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1954 · Többet látni »
1955-ös vívó-világbajnokság
Az 1955-ös vívó-világbajnokságot az olaszországi Rómában rendezték 1955.
Új!!: Budapesti EAC és 1955-ös vívó-világbajnokság · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Budapesti EAC és 1956-os forradalom · Többet látni »
1956. évi nyári olimpiai játékok
Az 1956.
Új!!: Budapesti EAC és 1956. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1957 · Többet látni »
1964. évi nyári olimpiai játékok
Az 1964.
Új!!: Budapesti EAC és 1964. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1966-os atlétikai Európa-bajnokság
Az 1966-os atlétikai Európa-bajnokságot augusztus 30. és szeptember 4. között rendezték Budapesten.
Új!!: Budapesti EAC és 1966-os atlétikai Európa-bajnokság · Többet látni »
1968. évi nyári olimpiai játékok
Az 1968.
Új!!: Budapesti EAC és 1968. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Budapesti EAC és 1972 · Többet látni »
1972. évi nyári olimpiai játékok
Az 1972.
Új!!: Budapesti EAC és 1972. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Budapesti EAC és 20. század · Többet látni »
