Tartalomjegyzék
122 kapcsolatok: Art déco, Újvidék, Újvidéki Egyetem, Željko Joksimović, Óléc, Égei-tenger, Észak-Macedónia, Barokk, Barokk építészet, Bács (település), Belgrád, Belgrádi Egyetem, Bizánci Birodalom, Bizánci művészet, Blues, Boban Marković, Bolognai folyamat, Branko Radičević, Brutalista építészet, Dance, Danilo Kiš, Dositej Obradović, Esszé, Felvilágosodás, Folklór, Furulya, Genex-torony, Goran Bregović, Gračanicai kolostor, Guča, Guszla, Guszle, Hagiográfia, Harmonika, Hérakleiosz bizánci császár, Historizmus, Hittérítő, I. Baszileiosz bizánci császár, II. István Uroš szerb király, Irodalmi Nobel-díj, Iszlám, Ivo Andrić, Jakab és Komor téri zsinagóga, Josip Broz Tito, Joszif Visszarionovics Sztálin, Jovan Rajić, Jovan Sterija Popović, Jugoszlávia, Julián naptár, Karácsony, ... Bővíteni index (72 több) »
Art déco
Az art déco az art décoratif (díszítőművészet) francia kifejezés rövidítése, az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, melynek hatásai ugyanakkor az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak.
Megnézni Szerbia kultúrája és Art déco
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Megnézni Szerbia kultúrája és Újvidék
Újvidéki Egyetem
Az Újvidéki Egyetem Újvidék városában a jogelőd intézményekkel együtt mintegy két évszázada meghatározza a felsőfokú képzést.
Megnézni Szerbia kultúrája és Újvidéki Egyetem
Željko Joksimović
Željko Joksimović (szerbül: Жељко Јоксимовић, Belgrád, Jugoszlávia, ma Szerbia, 1972. április 20.) szerb énekes, zeneszerző, zenész.
Megnézni Szerbia kultúrája és Željko Joksimović
Óléc
Óléc (szerbül Стари Лец / Stari Lec, németül Alt Letz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
Megnézni Szerbia kultúrája és Óléc
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Megnézni Szerbia kultúrája és Égei-tenger
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Megnézni Szerbia kultúrája és Észak-Macedónia
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Megnézni Szerbia kultúrája és Barokk
Barokk építészet
A barokk építészet a 15–16.
Megnézni Szerbia kultúrája és Barokk építészet
Bács (település)
Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Megnézni Szerbia kultúrája és Bács (település)
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Szerbia kultúrája és Belgrád
Belgrádi Egyetem
A Belgrádi Egyetem (szerbül Универзитет у Београду / Univerzitet u Beogradu) Szerbia legrégebbi és legfontosabb egyeteme.
Megnézni Szerbia kultúrája és Belgrádi Egyetem
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Szerbia kultúrája és Bizánci Birodalom
Bizánci művészet
Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.
Megnézni Szerbia kultúrája és Bizánci művészet
Blues
A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államokbeli mélydéli afroamerikai közösségektől származik, spirituális- és munkadalokból, hollerekből, üvöltésekből, kántálásokból és ritmikus elbeszélő-balladákból áll.
Megnézni Szerbia kultúrája és Blues
Boban Marković
Boban Marković, (Vladičin Han, 1964. május 6. –) szerbiai roma trombitaművész, fúvószenekar-vezető.
Megnézni Szerbia kultúrája és Boban Marković
Bolognai folyamat
A bolognai folyamat logója A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reformfolyamat.
Megnézni Szerbia kultúrája és Bolognai folyamat
Branko Radičević
A költő szobra Branko Radičević (Bród (Szlavónia), 1824. március 27. – Bécs, 1853. június 30.) szerb költő.
Megnézni Szerbia kultúrája és Branko Radičević
Brutalista építészet
A brutalista építészet a modern mozgalomból eredő, az 1950-es években Angliából kiinduló stílusirányzat, amelyet Le Corbusier művei és főleg a marseille-i Unité d'Habitation inspirált.
Megnézni Szerbia kultúrája és Brutalista építészet
Dance
A dance (az angol dance „tánc” szóból) a modern, többnyire elektronikus eszközökkel – szintetizátorokkal vagy számítógéppel – előállított tánczenei műfajok gyűjtőneve.
Megnézni Szerbia kultúrája és Dance
Danilo Kiš
Danilo Kiš (cirill írással Данило Киш, Szabadka, 1935. február 22. – Párizs, 1989. október 15.) magyar-zsidó származású jugoszláv (szerb) író.
Megnézni Szerbia kultúrája és Danilo Kiš
Dositej Obradović
Dositej Obradović (Csákova, 1739. február 17. / 1742– Belgrád, 1811. április 7.) szerb író, filozófus, nyelvész, politikus.
Megnézni Szerbia kultúrája és Dositej Obradović
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Megnézni Szerbia kultúrája és Esszé
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19.
Megnézni Szerbia kultúrája és Felvilágosodás
Folklór
A folklór szóban vagy zenei formában terjedő mesék, mondák, népszokások, dalok, táncok összessége; valamely nép hagyományainak íratlan javainak a hagyomány útján öröklődő tartalma.
Megnézni Szerbia kultúrája és Folklór
Furulya
A furulya vagy blockflöte aerofon hangszer, az ajaksípos fúvós hangszerek közé tartozik.
Megnézni Szerbia kultúrája és Furulya
Genex-torony
A Genex-torony (Кула Генекс / Kula Geneks; másik szerb nevén Западна Капија Београда / Zapadna Kapija Beograda, kb. "Belgrád nyugati kapuja") egy 36 emeletes felhőkarcoló Szerbia fővárosának, Belgrádnak a nyugati részén, amely 1977-ben épült brutalista stílusban Mihajlo Mitrović építész tervei alapján.
Megnézni Szerbia kultúrája és Genex-torony
Goran Bregović
2008-ban New Yorkban Goran Bregović (cirill betű szerb írással: Горан Бреговић), becenevén Brega (Szarajevó, 1950. március 22. –) szerbhorvát zeneszerző, gitáros, a Bijelo dugme együttes tagja volt 1974-től 1989-ig.
Megnézni Szerbia kultúrája és Goran Bregović
Gračanicai kolostor
A gračanicai kolostor (szerb Манастир Грачаница / Manastir Gračanica, albán Manastiri i Graçanicës) vagy az Istenszülő elszenderülése kolostor (szerb Црква Успења Пресвете Богородице) szerb ortodox kolostor Koszovóban, az ország fővárosától, Pristinától délkeletre légvonalban 8, közúton 11 kilométerre, Gračanica (albán Graçanica) városában.
Megnézni Szerbia kultúrája és Gračanicai kolostor
Guča
Guča (cirill betűkkel Гуча) szerbiai városka, 2002-ben 2202 lakosa volt.
Megnézni Szerbia kultúrája és Guča
Guszla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Guszle.
Megnézni Szerbia kultúrája és Guszla
Guszle
A guszle vagy guszla (magyarul használt alak: guzlica) leginkább a gadulkához és a mandolinhoz hasonló egyszerű húros, vonós hangszer, amelyet főként a Balkán-félszigeten és a szláv országokban használnak.
Megnézni Szerbia kultúrája és Guszle
Hagiográfia
Cima da Conegliano:Konstantinápolyi Szent Ilona. '''Hagiográfia'''i források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették.
Megnézni Szerbia kultúrája és Hagiográfia
Harmonika
A harmonika hordozható, többszólamú játékra alkalmas, átcsapó nyelves, fújtatós hangszer.
Megnézni Szerbia kultúrája és Harmonika
Hérakleiosz bizánci császár
Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641.
Megnézni Szerbia kultúrája és Hérakleiosz bizánci császár
Historizmus
A historizmus (a latin történetiség szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben.
Megnézni Szerbia kultúrája és Historizmus
Hittérítő
Hittérítő a bennszülöttek között A hittérítő (vagy misszionárius) olyan személy, aki valamilyen vallás, egyházi hatóság képviseletében – általában hazáján kívül – saját vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.
Megnézni Szerbia kultúrája és Hittérítő
I. Baszileiosz bizánci császár
I.
Megnézni Szerbia kultúrája és I. Baszileiosz bizánci császár
II. István Uroš szerb király
II.
Megnézni Szerbia kultúrája és II. István Uroš szerb király
Irodalmi Nobel-díj
Az irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj.
Megnézni Szerbia kultúrája és Irodalmi Nobel-díj
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Szerbia kultúrája és Iszlám
Ivo Andrić
Ivo Andrić (Travnik, 1892. október 9. – Belgrád, 1975. március 13.) boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas író, költő, közéleti személyiség.
Megnézni Szerbia kultúrája és Ivo Andrić
Jakab és Komor téri zsinagóga
A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját.
Megnézni Szerbia kultúrája és Jakab és Komor téri zsinagóga
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980.
Megnézni Szerbia kultúrája és Josip Broz Tito
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Megnézni Szerbia kultúrája és Joszif Visszarionovics Sztálin
Jovan Rajić
Jovan Rajić, magyarosan Raics János (Karlóca, 1726. november 22. – Kabol, 1801. december 23.) görögkeleti szerb archimandrita.
Megnézni Szerbia kultúrája és Jovan Rajić
Jovan Sterija Popović
Jovan Sterija Popović, cirill betűkkel: Јован Стерија Поповић (Versec, 1806. január 16. – Versec, 1856. március 24.) szerb költő, drámaíró, líceumi tanár.
Megnézni Szerbia kultúrája és Jovan Sterija Popović
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Szerbia kultúrája és Jugoszlávia
Julián naptár
A julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.
Megnézni Szerbia kultúrája és Julián naptár
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Megnézni Szerbia kultúrája és Karácsony
Karlóca
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni Szerbia kultúrája és Karlóca
Kóló
Szerb kóló A kóló vagy horo balkáni tánc, amelyet körben vagy sorban állva, összekapaszkodva táncolnak.
Megnézni Szerbia kultúrája és Kóló
Keleti blokk
A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.
Megnézni Szerbia kultúrája és Keleti blokk
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Megnézni Szerbia kultúrája és Klasszicizmus
Kornelije Stanković
Kornelije Stanković (Buda, 1831. augusztus 18. – 1865. április 5.) szerb zeneszerző.
Megnézni Szerbia kultúrája és Kornelije Stanković
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Megnézni Szerbia kultúrája és Koszovó
Kragujevac
Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.
Megnézni Szerbia kultúrája és Kragujevac
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Megnézni Szerbia kultúrája és Lélek
Líceum
Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak és a Református Kollégiumnak is otthont adó épület A líceum (régebben lyceum) egy középfokú tanintézmény, lényegében a mai gimnáziumnak felel meg.
Megnézni Szerbia kultúrája és Líceum
Marija Šerifović
Marija Šerifović (Cirill betűkkel: Марија Шерифовић) (Kragujevac, 1984. november 14. –) szerb énekesnő.
Megnézni Szerbia kultúrája és Marija Šerifović
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Szerbia kultúrája és Második világháború
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Megnézni Szerbia kultúrája és Művészet
Miloš Crnjanski
Miloš Crnjanski (Csongrád, 1893. október 26. – Belgrád, 1977. november 30.) magyarországi szerb költő, író, diplomata.
Megnézni Szerbia kultúrája és Miloš Crnjanski
Miroslav-evangélium
A 12. századi kézirat felkerült az UNESCO A világ emlékezete program listájára 2005-ben A Miroslav-evangélium a Szent Száva-templomban 2007-ben.
Megnézni Szerbia kultúrája és Miroslav-evangélium
Modernizmus
A modernizmus azon 19.
Megnézni Szerbia kultúrája és Modernizmus
Molitva
Az Molitva (ciril betűkkel: Молитва) Marija Šerifović szerb énekesnő dala, amellyel Szerbia képviseletében megnyerte a 2007-es Eurovíziós Dalfesztivált Helsinkiben.
Megnézni Szerbia kultúrája és Molitva
Muszaka
A muszaka vagy rakott padlizsán a Balkán régió, a Kelet-Mediterráneum és a Közel-Kelet padlizsánalapú, húsos főétele.
Megnézni Szerbia kultúrája és Muszaka
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Megnézni Szerbia kultúrája és Nacionalizmus
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Megnézni Szerbia kultúrája és Nagy egyházszakadás
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Megnézni Szerbia kultúrája és Nagybecskerek
Népzene
A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.
Megnézni Szerbia kultúrája és Népzene
Nemanja István szerb fejedelem
I.
Megnézni Szerbia kultúrája és Nemanja István szerb fejedelem
Neobizánci építészet
A neobizánci építészet egy stílus volt a historizmusban, ami a bizánci építészeten alapult.
Megnézni Szerbia kultúrája és Neobizánci építészet
Neogótika
A londoni Tower Bridge bizánci elemek is előfordulnak Az Országház épülete A neogótika (magyarul: újgótika) az első romantikus építészeti stílusirányzat, mely tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik.
Megnézni Szerbia kultúrája és Neogótika
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Megnézni Szerbia kultúrája és Ortodox kereszténység
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Szerbia kultúrája és Oszmán Birodalom
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Megnézni Szerbia kultúrája és Pétervárad
Plov
Az orosz konyhába is átkerült közkedvelt étel a plov (piláf vagy egyszerűen rizseshús).
Megnézni Szerbia kultúrája és Plov
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Megnézni Szerbia kultúrája és Pogányság
Pop
#ÁTIRÁNYÍTÁS Popzene.
Megnézni Szerbia kultúrája és Pop
Popara
A popara (bolgárul: Попара) (papara) egy népszerű balkáni étel.
Megnézni Szerbia kultúrája és Popara
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Megnézni Szerbia kultúrája és Protestantizmus
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni Szerbia kultúrája és Római katolikus egyház
Riblja čorba
A Riblja Čorba fellépésen Kosovska Mitrovicában, 2007-ben A Riblja čorba / Рибља чорба (ejtsd: Riblja csorba) egy szerb rockegyüttes, mely 1978.
Megnézni Szerbia kultúrája és Riblja čorba
Sör
Búzasör A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, legtöbbször alkoholtartalmú ital.
Megnézni Szerbia kultúrája és Sör
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szabadka
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szecesszió
Szent Cirill
Szent Cirill és Szent Metód Szent Metód és Szent Cirill Mária mennybevétele és Szent Cirill- és Szent Metód-bazilika, Velehrad, Csehország Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvéröccse.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szent Cirill
Szent Metód
Szent Metód, névváltozatok: Method, Methodiosz, Methodius, Metodij, Mefogyij (Thesszaloniké, 815 körül – Velehrad, 885. április 6.) görög szerzetes, hittérítő.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szent Metód
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szent Száva
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Megnézni Szerbia kultúrája és Szentháromság
Szerb heraldika
Szerbia címere az Illír címerkönyv Korenić-Neorić-féle változatában (1600 körül) A szerb heraldika a balkáni heraldika körébe tartozó, viszonylag régi és néhány sajátos jeggyel is rendelkező rendszer az európai heraldikán belül.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerb heraldika
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerb nyelv
Szerb ortodox egyház
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerb ortodox egyház
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerbek
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerbia
Szerbia címere
Szerbia címere Szerbia címere Szerbia Köztársaság egyik fő szimbóluma.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerbia címere
Szerbia himnusza
Szerbia himnusza A Bože pravde (szerbül: Igazság Istene) Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság nemzeti himnusza.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerbia himnusza
Szerbia zászlaja
Szerbia zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek az orosz zászló fordítottjaként rendre piros, kék és fehér színűek.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szerbia zászlaja
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szláv népek
Szocialista realizmus
Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.
Megnézni Szerbia kultúrája és Szocialista realizmus
Tambura
A tambura a hosszúnyakú lantok családjába tartozó pengetős hangszer.
Megnézni Szerbia kultúrája és Tambura
Tölcséres fúvókájú hangszerek
A tölcséres fúvókájú hangszerek – építési anyaguktól függetlenül – rézfúvós hangszerek néven is ismertek, mert mai változataik leggyakrabban rézötvözetből készülnek.
Megnézni Szerbia kultúrája és Tölcséres fúvókájú hangszerek
Török kávé
A török kávé (törökül türk kahvesi) a kávé elkészítésének egyik módja.
Megnézni Szerbia kultúrája és Török kávé
Török zene
Törökország a Földközi-tenger keleti oldalán található, kultúrájában európai, észak-afrikai, közel-keleti, kaukázusi, dél-ázsiai és közép-ázsiai elemek keverednek.
Megnézni Szerbia kultúrája és Török zene
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Megnézni Szerbia kultúrája és Thesszália
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Megnézni Szerbia kultúrája és Titel
Turbofolk
A turbofolk szerb népzenei alapú populáris zenei műfaj.
Megnézni Szerbia kultúrája és Turbofolk
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Megnézni Szerbia kultúrája és Vajdaság Autonóm Tartomány
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
Megnézni Szerbia kultúrája és Védőszent
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Megnézni Szerbia kultúrája és Világörökség
Világkiállítás
1878. Párizs, a nagykanizsai óriáshordó a világkiállításon. A somogyi tölgyfából összeállított hordó 82 dongából állt, melyek egyenként 5,75 méter hosszúak, s 20 cm vastagok voltak.
Megnézni Szerbia kultúrája és Világkiállítás
Vranje
Vranje (cirill betűkkel Врање) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Pcsinyai körzetben.
Megnézni Szerbia kultúrája és Vranje
Vuk Stefanović Karadžić
Vuk Stefanović Karadžić (cirill írással Вук Стефановић Караџић) (Tršić, 1787. november 6. – Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a modern szerb nyelv sztenderdizálásának a kezdeményezője, e nyelv cirill írásának a megalkotója és helyesírásának a megalapozója.
Megnézni Szerbia kultúrája és Vuk Stefanović Karadžić
Zaharije Orfelin
Zaharije Orfelin (Захаријe Орфелин; Vukovár, 1726. – Újvidék, 1785. június 19.) szerb író, festő és rézmetsző.
Megnézni Szerbia kultúrája és Zaharije Orfelin
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Megnézni Szerbia kultúrája és Zombor
13. század
A 13.
Megnézni Szerbia kultúrája és 13. század
14. század
A 14.
Megnézni Szerbia kultúrája és 14. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Szerbia kultúrája és 19. század
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Szerbia kultúrája és 20. század
2007-es Eurovíziós Dalfesztivál
A 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenkettedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a Finnország fővárosában, Helsinkiben található Hartwall Areena adott otthont.
Megnézni Szerbia kultúrája és 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Megnézni Szerbia kultúrája és 7. század