Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: Andalúzia, Armand Jean du Plessis de Richelieu, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György, Bretonok, Cionizmus, Csehek, Dák–római folytonosság, Denis Diderot, Dreyfus-ügy, Encyclopédie, Erdélyi iskola (mozgalom), Esszé, Európa, Felvilágosodás, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Habsburg Birodalom, Hazafiság, Identitás, Ideológia, II. József magyar király, Illyés Gyula, Internacionalizmus, Jean le Rond d’Alembert, Közép-Európa, Közösség, Kelet-Európa, Keresztény nacionalizmus, Kozmopolitizmus, Kultúra, Lengyelek, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország nemzetiségei, Marxizmus, Mítosz, Német nyelv, Nemzet, Neologizmus, Nyelv, Nyugat-Európa, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Osztrákok, Párt, Péczeli József, Politika, Ráday Gedeon (író), Román ábécé, Románok, ..., Sovinizmus, Spanyolok, Szabó Zoltán (író), Szekfű Gyula, Szuverenitás, Társadalmi osztály, Történelem, Teleki Ádám (költő), Teleki József (ugocsai főispán), Tolerancia, Ukránok, Vallás, 1784, 18. század, 1825. Bővíteni index (15 több) »
Andalúzia
Andalúzia (spanyolul Andalucía, IPA vagy) Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége.
Új!!: Nacionalizmus és Andalúzia · Többet látni »
Armand Jean du Plessis de Richelieu
Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.
Új!!: Nacionalizmus és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »
Barcsay Ábrahám
Nagybarcsai Barcsay Ábrahám (Bartsay Ábrahám) (Piski, 1742. február 2. – Csora, 1806. március 3.) magyar királyi testőr, a klasszicista költészet egyik hazai képviselője, a magyar testőrírók közé tartozott.
Új!!: Nacionalizmus és Barcsay Ábrahám · Többet látni »
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Új!!: Nacionalizmus és Bessenyei György · Többet látni »
Bretonok
William-Adolphe Bouguereau: ''Breton testvérpár'' A bretonok (Bretoned) többségükben Franciaországban, Bretagne területén élő népcsoport.
Új!!: Nacionalizmus és Bretonok · Többet látni »
Cionizmus
A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.
Új!!: Nacionalizmus és Cionizmus · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Nacionalizmus és Csehek · Többet látni »
Dák–római folytonosság
A dák–római folytonosság vagy dákoromán kontinuitás a románok eredetére vonatkozó elmélet, amely szerint a mai román népesség az erdélyi dákok, és római telepesek összeolvadásából alakult ki, miután 106-ban a rómaiak meghódították Daciát, és az őslakos népek romanizálódtak, vagyis átvették a latin kultúrát és nyelvet.
Új!!: Nacionalizmus és Dák–római folytonosság · Többet látni »
Denis Diderot
Denis Diderot (Louis-Michel van Loo festménye, 1767) Denis Diderot (ejtsd: döni didró) (Langres, 1713. október 5. – Párizs, 1784. július 31.) francia materialista filozófus és író, a nagy francia enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója.
Új!!: Nacionalizmus és Denis Diderot · Többet látni »
Dreyfus-ügy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alfred Dreyfus.
Új!!: Nacionalizmus és Dreyfus-ügy · Többet látni »
Encyclopédie
Az Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára (röviden Nagy Francia Enciklopédia, Francia Enciklopédia vagy csak Enciklopédia, franciául Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers, röviden Encyclopédie) című korai enciklopédia Franciaországban 1751-től jelent meg.
Új!!: Nacionalizmus és Encyclopédie · Többet látni »
Erdélyi iskola (mozgalom)
Az erdélyi iskola (románul Școala Ardeleană) a felvilágosodás korának román kulturális mozgalma, amely azt követően alakult ki, hogy az erdélyi román ortodox egyház újra elismerte a pápa fennhatóságát és megalakították a román görögkatolikus egyházat.
Új!!: Nacionalizmus és Erdélyi iskola (mozgalom) · Többet látni »
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Új!!: Nacionalizmus és Esszé · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Nacionalizmus és Európa · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Nacionalizmus és Felvilágosodás · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Nacionalizmus és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Nacionalizmus és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Hazafiság
allegóriája A hazafiság vagy nemzetközi szóval patriotizmus, a haza iránt érzett pozitív érzelmek összessége, a haza öntudatos, tevékeny szeretete, hajlandóság a szolgálatára.
Új!!: Nacionalizmus és Hazafiság · Többet látni »
Identitás
Az identitás én-azonosság, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül, mely a „teljes én” érzésével társul.
Új!!: Nacionalizmus és Identitás · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Nacionalizmus és Ideológia · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Nacionalizmus és II. József magyar király · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Nacionalizmus és Illyés Gyula · Többet látni »
Internacionalizmus
Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein.
Új!!: Nacionalizmus és Internacionalizmus · Többet látni »
Jean le Rond d’Alembert
Jean le Rond d’Alembert (Párizs, 1717. november 16. – Párizs, 1783. október 29.) francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus.
Új!!: Nacionalizmus és Jean le Rond d’Alembert · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Nacionalizmus és Közép-Európa · Többet látni »
Közösség
Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények csoportjáról, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.
Új!!: Nacionalizmus és Közösség · Többet látni »
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Új!!: Nacionalizmus és Kelet-Európa · Többet látni »
Keresztény nacionalizmus
last.
Új!!: Nacionalizmus és Keresztény nacionalizmus · Többet látni »
Kozmopolitizmus
A kozmopolitizmus a görög kozmosz (mindenség) + polisz (város) szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése „világpolgári szemlélet”.
Új!!: Nacionalizmus és Kozmopolitizmus · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Nacionalizmus és Kultúra · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Nacionalizmus és Lengyelek · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Nacionalizmus és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Nacionalizmus és Magyarok · Többet látni »
Magyarország nemzetiségei
A magyar Szent Korona országainak ethnográphiai térképe az 1880-ik évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886 A 2011.
Új!!: Nacionalizmus és Magyarország nemzetiségei · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Nacionalizmus és Marxizmus · Többet látni »
Mítosz
A mítosz (a görög μυθος.
Új!!: Nacionalizmus és Mítosz · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Nacionalizmus és Német nyelv · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Nacionalizmus és Nemzet · Többet látni »
Neologizmus
A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.
Új!!: Nacionalizmus és Neologizmus · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Nacionalizmus és Nyelv · Többet látni »
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Új!!: Nacionalizmus és Nyugat-Európa · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Nacionalizmus és Orosz Birodalom · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Nacionalizmus és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Osztrákok
Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.
Új!!: Nacionalizmus és Osztrákok · Többet látni »
Párt
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.
Új!!: Nacionalizmus és Párt · Többet látni »
Péczeli József
Péczeli József „Szomorú játékok" című kötetének címlapja Péczeli József (péczeli idősb) (Putnok, 1750 – Komárom, 1792. december 4.) református lelkész, irodalomszervező egyéniség, műfordító és költő.
Új!!: Nacionalizmus és Péczeli József · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Nacionalizmus és Politika · Többet látni »
Ráday Gedeon (író)
Rádai gróf Ráday Gedeon (Ludány (Alsóludány), 1713. október 1. – Pécel, 1792. augusztus 6.) magyar költő, műfordító és politikus.
Új!!: Nacionalizmus és Ráday Gedeon (író) · Többet látni »
Román ábécé
A román nyelv ma a latin írást használja.
Új!!: Nacionalizmus és Román ábécé · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Nacionalizmus és Románok · Többet látni »
Sovinizmus
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérek ''La cocarde tricolore'' (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt elhttp://www.toupie.org/Dictionnaire/Chauvinisme.htm Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Új!!: Nacionalizmus és Sovinizmus · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: Nacionalizmus és Spanyolok · Többet látni »
Szabó Zoltán (író)
Szabó Zoltán emléktáblája gyermekkori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Visegrádi u. 43–45.) Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője.
Új!!: Nacionalizmus és Szabó Zoltán (író) · Többet látni »
Szekfű Gyula
Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója.
Új!!: Nacionalizmus és Szekfű Gyula · Többet látni »
Szuverenitás
A szuverenitás (a francia nyelvből: souveraineté, végső soron a középkori latin nyelvből, a középlatinban „felső” jelentésű superanus szóból) jelentése (állami) főhatalom, önállóság, függetlenség; képesség a hatalom önálló gyakorlására.
Új!!: Nacionalizmus és Szuverenitás · Többet látni »
Társadalmi osztály
A társadalmi osztály vagy egyszerűbben osztály társadalomtudományi és politikai fogalom.
Új!!: Nacionalizmus és Társadalmi osztály · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Nacionalizmus és Történelem · Többet látni »
Teleki Ádám (költő)
Teleki Ádám gróf (1740. – 1792. április 20.) költő, műfordító, Doboka vármegyei főispán, erdélyi kormányszéki tanácsos.
Új!!: Nacionalizmus és Teleki Ádám (költő) · Többet látni »
Teleki József (ugocsai főispán)
Gróf széki Teleki József (Huszt, 1738. december 21. – Szirák, 1796. szeptember 1.) magyar főispán, koronaőr, műgyűjtő és író.
Új!!: Nacionalizmus és Teleki József (ugocsai főispán) · Többet látni »
Tolerancia
A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.
Új!!: Nacionalizmus és Tolerancia · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Nacionalizmus és Ukránok · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Nacionalizmus és Vallás · Többet látni »
1784
Nincs leírás.
Új!!: Nacionalizmus és 1784 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Nacionalizmus és 18. század · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Nacionalizmus és 1825 · Többet látni »
