Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Szaján (település)

Index Szaján (település)

Szaján (avagy Magyarszaján, szerbül Сајан / Sajan) település a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának Észak-bánsági körzetében.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 45 kapcsolatok: Algyő, Aranka (folyó), Észak-bánsági körzet, Bars vármegye, Bácsgyulafalva, Cigányok, Csóka (Szerbia), Gányó, Hódmezővásárhely, Horvátok, Horvátország, II. Musztafa oszmán szultán, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Katonai határőrvidék, Kolera, Kunok, Magyar Tudományos Akadémia, Nagybecskerek, Nagykikinda, Nagykikinda község, Nákófalva, Padé, Pozsareváci béke, Révay család, Révay Simon, Románok, Szeged, Szerb nyelv, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbia, Szlovének, Tajna, Tajnay család, Tápé, Temesvár, Tiszahegyes, Torontál vármegye, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány, Zágráb, Zentai csata, 1550-es évek, 19. század.

  2. Az Észak-bánsági körzet települései
  3. Nagykikinda

Algyő

Algyő nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.

Megnézni Szaján (település) és Algyő

Aranka (folyó)

Az Aranka (románul Aranca, szerbül Златица / Zlatica) folyó Románia és Szerbia (Vajdaság) területén, a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Szaján (település) és Aranka (folyó)

Észak-bánsági körzet

Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.

Megnézni Szaján (település) és Észak-bánsági körzet

Bars vármegye

Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.

Megnézni Szaján (település) és Bars vármegye

Bácsgyulafalva

Bácsgyulafalva (szerbül Телечка / Telečka) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Megnézni Szaján (település) és Bácsgyulafalva

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.

Megnézni Szaján (település) és Cigányok

Csóka (Szerbia)

Csóka (szerbül Чока / Čoka) város és község Szerbiában, a Délvidéken, az Észak-bánsági körzetben, a hajdani Torontál vármegyében.

Megnézni Szaján (település) és Csóka (Szerbia)

Gányó

A gányó a dohánykertész dél-alföldi (Szeged környéki) neve.

Megnézni Szaján (település) és Gányó

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Megnézni Szaján (település) és Hódmezővásárhely

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Megnézni Szaján (település) és Horvátok

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Megnézni Szaján (település) és Horvátország

II. Musztafa oszmán szultán

II.

Megnézni Szaján (település) és II. Musztafa oszmán szultán

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Megnézni Szaján (település) és Jugoszlávia

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Megnézni Szaján (település) és Jugoszlávok

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Megnézni Szaján (település) és Katonai határőrvidék

Kolera

A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.

Megnézni Szaján (település) és Kolera

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.

Megnézni Szaján (település) és Kunok

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Megnézni Szaján (település) és Magyar Tudományos Akadémia

Nagybecskerek

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.

Megnézni Szaján (település) és Nagybecskerek

Nagykikinda

Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Megnézni Szaján (település) és Nagykikinda

Nagykikinda község

Nagykikinda község (szerbül Општина Кикинда / Opština Kikinda) Szerbia egyik községe (közigazgatási egység a körzeten belül), amely a Vajdaság bánáti tájegységében fekszik, s az Észak-bánsági körzethez tartozik.

Megnézni Szaján (település) és Nagykikinda község

Nákófalva

Nákófalva (szerbül Наково / Nakovo, németül Nakodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Megnézni Szaján (település) és Nákófalva

Padé

Padé (szerbül Падеј / Padej) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.

Megnézni Szaján (település) és Padé

Pozsareváci béke

A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.

Megnézni Szaján (település) és Pozsareváci béke

Révay család

A báró/gróf szklabinai és blatnicai, illetve nemes trebosztói és bisztricskai Révay család egy régi magyarországi nemesi család.

Megnézni Szaján (település) és Révay család

Révay Simon

#ÁTIRÁNYÍTÁS Révay Simon (egyértelműsítő lap).

Megnézni Szaján (település) és Révay Simon

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Megnézni Szaján (település) és Románok

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Szaján (település) és Szeged

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Szaján (település) és Szerb nyelv

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Megnézni Szaján (település) és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Megnézni Szaján (település) és Szerbek

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Megnézni Szaján (település) és Szerbia

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Megnézni Szaján (település) és Szlovének

Tajna

Tajna Tajnasári községrésze, korábban önálló település Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Megnézni Szaján (település) és Tajna

Tajnay család

Magyarországi nemesi család, amely a Bars vármegyei Tajnáról származik.

Megnézni Szaján (település) és Tajnay család

Tápé

Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.

Megnézni Szaján (település) és Tápé

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Megnézni Szaján (település) és Temesvár

Tiszahegyes

Tiszahegyes/Hegyes/Igyos (szerbül Иђош / Iđoš) település a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának Észak-bánsági körzetében, Nagykikinda községi részében.

Megnézni Szaján (település) és Tiszahegyes

Torontál vármegye

Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Megnézni Szaján (település) és Torontál vármegye

Trianoni békeszerződés

date.

Megnézni Szaján (település) és Trianoni békeszerződés

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Megnézni Szaján (település) és Vajdaság Autonóm Tartomány

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Megnézni Szaján (település) és Zágráb

Zentai csata

A zentai csata, 1697.

Megnézni Szaján (település) és Zentai csata

1550-es évek

----.

Megnézni Szaján (település) és 1550-es évek

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Megnézni Szaján (település) és 19. század

Lásd még

Az Észak-bánsági körzet települései

Nagykikinda