Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
80 kapcsolatok: Adó, Balatonlelle, Bálint Sándor (néprajzkutató), Bécs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Csabdi, Csütörtökhely, Debrecen, Eötvös József Gimnázium (Budapest), Eduard van der Nüll, Első világháború, Eperjes (Szlovákia), Erzsébet-kilátó, Foerk Ernő, Fogadalmi templom (Szeged), Forradalom, Friedrich von Schmidt, Gótika, Halászbástya, Henszlmann Imre, Historizáló építészet Magyarországon, Historizmus, Izsó Miklós (szobrász), Ják, Kálvinizmus, Kelety Gusztáv, Kisszeben, Lőcse, Liturgia, Lotz Károly (festő), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia, Margit-sziget, Mátyás-templom, Műegyetem, Németek, Neogótikus, Neoromán építészet, November 19., Orsova, Országház, Osztrák–Magyar Monarchia, Pest (történelmi település), Protestantizmus, Reuss Endre, Salamon-torony, Schulek Ágoston (tanár), Schulek család (felvidéki), Schulek János (építészmérnök), Schulek Vilmos, ..., Somorjai Ferenc (egyértelműsítő lap), Steindl Imre, Strobl Alajos, Székely Bertalan, Szeged, Szent Miklós, Szentély, Szeptember 5., Templom, Terray Barnabás, Ulm, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Versec, Világháború, 1841, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1866, 1867, 1870, 1871, 1872, 1884, 1893, 1894, 1895, 1903, 1911, 1912, 1917, 1919. Bővíteni index (30 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Új!!: Schulek Frigyes és Adó · Többet látni »
Balatonlelle
Balatonlelle város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Új!!: Schulek Frigyes és Balatonlelle · Többet látni »
Bálint Sándor (néprajzkutató)
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.
Új!!: Schulek Frigyes és Bálint Sándor (néprajzkutató) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Schulek Frigyes és Bécs · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Schulek Frigyes és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Csabdi
Csabdi község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Schulek Frigyes és Csabdi · Többet látni »
Csütörtökhely
Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Új!!: Schulek Frigyes és Csütörtökhely · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Schulek Frigyes és Debrecen · Többet látni »
Eötvös József Gimnázium (Budapest)
Az Eötvös József Gimnázium Budapest egyik jó hírű gimnáziuma, amely a főváros V. kerületében, a Reáltanoda utcában található.
Új!!: Schulek Frigyes és Eötvös József Gimnázium (Budapest) · Többet látni »
Eduard van der Nüll
Eduard van der Nüll (Bécs, 1812. január 9. – Bécs, 1868. április 3.) osztrák építész, a historizmus jeles mestere.
Új!!: Schulek Frigyes és Eduard van der Nüll · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Schulek Frigyes és Első világháború · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Schulek Frigyes és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Erzsébet-kilátó
Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten.
Új!!: Schulek Frigyes és Erzsébet-kilátó · Többet látni »
Foerk Ernő
Foerk Ernő (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26.) magyar építész, a 20.
Új!!: Schulek Frigyes és Foerk Ernő · Többet látni »
Fogadalmi templom (Szeged)
A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren.
Új!!: Schulek Frigyes és Fogadalmi templom (Szeged) · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Schulek Frigyes és Forradalom · Többet látni »
Friedrich von Schmidt
''Friedrich von Schmidt birodalmi bárói címere a kőfaragómester eszközeivel. Saxa loquuntur.
Új!!: Schulek Frigyes és Friedrich von Schmidt · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Schulek Frigyes és Gótika · Többet látni »
Halászbástya
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található.
Új!!: Schulek Frigyes és Halászbástya · Többet látni »
Henszlmann Imre
Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Új!!: Schulek Frigyes és Henszlmann Imre · Többet látni »
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Új!!: Schulek Frigyes és Historizáló építészet Magyarországon · Többet látni »
Historizmus
A historizmus (a latin történetiség szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben.
Új!!: Schulek Frigyes és Historizmus · Többet látni »
Izsó Miklós (szobrász)
Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Schulek Frigyes és Izsó Miklós (szobrász) · Többet látni »
Ják
Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.
Új!!: Schulek Frigyes és Ják · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Schulek Frigyes és Kálvinizmus · Többet látni »
Kelety Gusztáv
Komjátszegi Kelety Gusztáv Frigyes (másként Keleti, született Klette) (Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektora.
Új!!: Schulek Frigyes és Kelety Gusztáv · Többet látni »
Kisszeben
Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.
Új!!: Schulek Frigyes és Kisszeben · Többet látni »
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Új!!: Schulek Frigyes és Lőcse · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: Schulek Frigyes és Liturgia · Többet látni »
Lotz Károly (festő)
Lotz Kornélia portréja (1890 k.) Felesége, Ónody Anna Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.
Új!!: Schulek Frigyes és Lotz Károly (festő) · Többet látni »
Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71.
Új!!: Schulek Frigyes és Magyar Képzőművészeti Egyetem · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Schulek Frigyes és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Új!!: Schulek Frigyes és Margit-sziget · Többet látni »
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Új!!: Schulek Frigyes és Mátyás-templom · Többet látni »
Műegyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Új!!: Schulek Frigyes és Műegyetem · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Schulek Frigyes és Németek · Többet látni »
Neogótikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neogótika.
Új!!: Schulek Frigyes és Neogótikus · Többet látni »
Neoromán építészet
A budai halászbástya neoromán kilátóterasza A neoromán építészet (magyarul: újromán építészet), olykor csak neoromanika a romantika egyik ágaként indult a 19.
Új!!: Schulek Frigyes és Neoromán építészet · Többet látni »
November 19.
Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.
Új!!: Schulek Frigyes és November 19. · Többet látni »
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Új!!: Schulek Frigyes és Orsova · Többet látni »
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Új!!: Schulek Frigyes és Országház · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Schulek Frigyes és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Schulek Frigyes és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: Schulek Frigyes és Protestantizmus · Többet látni »
Reuss Endre
Reuss Endre (Budapest, 1900. július 1. – Budapest, 1968. május 10.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, dékán (1955–1957) a műszaki tudományok doktora (1952), „Reuss-Prandtl-elméletet” feltalálója.
Új!!: Schulek Frigyes és Reuss Endre · Többet látni »
Salamon-torony
A Salamon-torony a hagyományos elnevezése egy 13.
Új!!: Schulek Frigyes és Salamon-torony · Többet látni »
Schulek Ágoston (tanár)
Schulek Ágoston (Tiszolc, 1814. október 8. – Pest, 1869. június 20.) kereskedő, akadémiai tanár.
Új!!: Schulek Frigyes és Schulek Ágoston (tanár) · Többet látni »
Schulek család (felvidéki)
A feltételezések szerint a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna és a család a XVI.
Új!!: Schulek Frigyes és Schulek család (felvidéki) · Többet látni »
Schulek János (építészmérnök)
Schulek János (Pest, 1872. december 26. – Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök.
Új!!: Schulek Frigyes és Schulek János (építészmérnök) · Többet látni »
Schulek Vilmos
Schulek Vilmos (Pest, 1843. április 21. – Budapest, 1905. március 13.) orvos, szemész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Schulek Frigyes és Schulek Vilmos · Többet látni »
Somorjai Ferenc (egyértelműsítő lap)
* Somorjai Ferenc (1923–2009) zenetanár, karnagy.
Új!!: Schulek Frigyes és Somorjai Ferenc (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Steindl Imre
''Steindl Imre portrészobra a pécsi Zsolnay Múzeumban. Strobl Alajos alkotása (1899)'' Dóm téren Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Schulek Frigyes és Steindl Imre · Többet látni »
Strobl Alajos
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Új!!: Schulek Frigyes és Strobl Alajos · Többet látni »
Székely Bertalan
Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Új!!: Schulek Frigyes és Székely Bertalan · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Schulek Frigyes és Szeged · Többet látni »
Szent Miklós
Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje.
Új!!: Schulek Frigyes és Szent Miklós · Többet látni »
Szentély
A szentély eredeti értelemben egy vallási szent hely, tágabb értelemben menedék.
Új!!: Schulek Frigyes és Szentély · Többet látni »
Szeptember 5.
Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.
Új!!: Schulek Frigyes és Szeptember 5. · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Schulek Frigyes és Templom · Többet látni »
Terray Barnabás
Terray Barnabás (Apatin, 1919. december 18. – Veszprém, 1991. június 24.) irodalom szakos szaktanár, Kölcsey Ferenc-kutató, főiskolai oktató, szakterülete a neveléselmélet és pedagógiatörténet, a Terray család kutatója.
Új!!: Schulek Frigyes és Terray Barnabás · Többet látni »
Ulm
Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Schulek Frigyes és Ulm · Többet látni »
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Schulek Frigyes és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Schulek Frigyes és Versec · Többet látni »
Világháború
A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek.
Új!!: Schulek Frigyes és Világháború · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1841 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Schulek Frigyes és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1866 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1867 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1870 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1871 · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1872 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1884 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1893 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1894 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1895 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1903 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1911 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1912 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1917 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Schulek Frigyes és 1919 · Többet látni »
