Tartalomjegyzék
65 kapcsolatok: Adó, Balatonlelle, Bálint Sándor (néprajzkutató), Bécs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Csabdi, Csütörtökhely, Debrecen, Eötvös József Gimnázium (Budapest), Eduard van der Nüll, Első világháború, Eperjes (Szlovákia), Erzsébet-kilátó, Foerk Ernő, Fogadalmi templom (Szeged), Forradalom, Friedrich von Schmidt, Gótika, Halászbástya, Henszlmann Imre, Historizáló építészet Magyarországon, Historizmus, Izsó Miklós (szobrász), Ják, Kálvinizmus, Kelety Gusztáv, Kisszeben, Lőcse, Liturgia, Lotz Károly (festő), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia, Margit-sziget, Mátyás-templom, Műegyetem, Németek, Neogótikus, Neoromán építészet, November 19., Orsova, Országház, Osztrák–Magyar Monarchia, Pest (történelmi település), Protestantizmus, Reuss Endre, Salamon-torony, Schulek Ágoston (tanár), Schulek család (felvidéki), Schulek János (építészmérnök), Schulek Vilmos, ... Bővíteni index (15 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Megnézni Schulek Frigyes és Adó
Balatonlelle
Balatonlelle város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Megnézni Schulek Frigyes és Balatonlelle
Bálint Sándor (néprajzkutató)
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.
Megnézni Schulek Frigyes és Bálint Sándor (néprajzkutató)
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Schulek Frigyes és Bécs
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Megnézni Schulek Frigyes és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Csabdi
Csabdi község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Megnézni Schulek Frigyes és Csabdi
Csütörtökhely
Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Megnézni Schulek Frigyes és Csütörtökhely
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Schulek Frigyes és Debrecen
Eötvös József Gimnázium (Budapest)
Az Eötvös József Gimnázium Budapest egyik jó hírű gimnáziuma, amely a főváros V. kerületében, a Reáltanoda utcában található.
Megnézni Schulek Frigyes és Eötvös József Gimnázium (Budapest)
Eduard van der Nüll
Eduard van der Nüll (Bécs, 1812. január 9. – Bécs, 1868. április 3.) osztrák építész, a historizmus jeles mestere.
Megnézni Schulek Frigyes és Eduard van der Nüll
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Schulek Frigyes és Első világháború
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Schulek Frigyes és Eperjes (Szlovákia)
Erzsébet-kilátó
Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten.
Megnézni Schulek Frigyes és Erzsébet-kilátó
Foerk Ernő
Foerk Ernő (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26.) magyar építész, a 20.
Megnézni Schulek Frigyes és Foerk Ernő
Fogadalmi templom (Szeged)
A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren.
Megnézni Schulek Frigyes és Fogadalmi templom (Szeged)
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Megnézni Schulek Frigyes és Forradalom
Friedrich von Schmidt
''Friedrich von Schmidt birodalmi bárói címere a kőfaragómester eszközeivel. Saxa loquuntur.
Megnézni Schulek Frigyes és Friedrich von Schmidt
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Megnézni Schulek Frigyes és Gótika
Halászbástya
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található.
Megnézni Schulek Frigyes és Halászbástya
Henszlmann Imre
Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Megnézni Schulek Frigyes és Henszlmann Imre
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Megnézni Schulek Frigyes és Historizáló építészet Magyarországon
Historizmus
A historizmus (a latin történetiség szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben.
Megnézni Schulek Frigyes és Historizmus
Izsó Miklós (szobrász)
Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Schulek Frigyes és Izsó Miklós (szobrász)
Ják
Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.
Megnézni Schulek Frigyes és Ják
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Megnézni Schulek Frigyes és Kálvinizmus
Kelety Gusztáv
Komjátszegi Kelety Gusztáv Frigyes (másként Keleti, született Klette) (Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektora.
Megnézni Schulek Frigyes és Kelety Gusztáv
Kisszeben
Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.
Megnézni Schulek Frigyes és Kisszeben
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Megnézni Schulek Frigyes és Lőcse
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Megnézni Schulek Frigyes és Liturgia
Lotz Károly (festő)
Lotz Kornélia portréja (1890 k.) Felesége, Ónody Anna Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.
Megnézni Schulek Frigyes és Lotz Károly (festő)
Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71.
Megnézni Schulek Frigyes és Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Schulek Frigyes és Magyar Tudományos Akadémia
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Megnézni Schulek Frigyes és Margit-sziget
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Megnézni Schulek Frigyes és Mátyás-templom
Műegyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Megnézni Schulek Frigyes és Műegyetem
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Schulek Frigyes és Németek
Neogótikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neogótika.
Megnézni Schulek Frigyes és Neogótikus
Neoromán építészet
A budai halászbástya neoromán kilátóterasza A neoromán építészet (magyarul: újromán építészet), olykor csak neoromanika a romantika egyik ágaként indult a 19.
Megnézni Schulek Frigyes és Neoromán építészet
November 19.
Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.
Megnézni Schulek Frigyes és November 19.
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Megnézni Schulek Frigyes és Orsova
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Megnézni Schulek Frigyes és Országház
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Schulek Frigyes és Osztrák–Magyar Monarchia
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Schulek Frigyes és Pest (történelmi település)
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Megnézni Schulek Frigyes és Protestantizmus
Reuss Endre
Reuss Endre (Budapest, 1900. július 1. – Budapest, 1968. május 10.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, dékán (1955–1957) a műszaki tudományok doktora (1952), „Reuss-Prandtl-elméletet” feltalálója.
Megnézni Schulek Frigyes és Reuss Endre
Salamon-torony
A Salamon-torony a hagyományos elnevezése egy 13.
Megnézni Schulek Frigyes és Salamon-torony
Schulek Ágoston (tanár)
Schulek Ágoston (Tiszolc, 1814. október 8. – Pest, 1869. június 20.) kereskedő, akadémiai tanár.
Megnézni Schulek Frigyes és Schulek Ágoston (tanár)
Schulek család (felvidéki)
A feltételezések szerint a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna és a család a XVI.
Megnézni Schulek Frigyes és Schulek család (felvidéki)
Schulek János (építészmérnök)
Schulek János (Pest, 1872. december 26. – Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök.
Megnézni Schulek Frigyes és Schulek János (építészmérnök)
Schulek Vilmos
Schulek Vilmos (Pest, 1843. április 21. – Budapest, 1905. március 13.) orvos, szemész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Schulek Frigyes és Schulek Vilmos
Somorjai Ferenc (egyértelműsítő lap)
* Somorjai Ferenc (1923–2009) zenetanár, karnagy.
Megnézni Schulek Frigyes és Somorjai Ferenc (egyértelműsítő lap)
Steindl Imre
''Steindl Imre portrészobra a pécsi Zsolnay Múzeumban. Strobl Alajos alkotása (1899)'' Dóm téren Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), (Pest, 1839.
Megnézni Schulek Frigyes és Steindl Imre
Strobl Alajos
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Megnézni Schulek Frigyes és Strobl Alajos
Székely Bertalan
Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Megnézni Schulek Frigyes és Székely Bertalan
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Schulek Frigyes és Szeged
Szent Miklós
Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270.
Megnézni Schulek Frigyes és Szent Miklós
Szentély
A szentély eredeti értelemben egy vallási szent hely, tágabb értelemben menedék.
Megnézni Schulek Frigyes és Szentély
Szeptember 5.
Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.
Megnézni Schulek Frigyes és Szeptember 5.
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Megnézni Schulek Frigyes és Templom
Terray Barnabás
Terray Barnabás (Apatin, 1919. december 18. – Veszprém, 1991. június 24.) irodalom szakos szaktanár, Kölcsey Ferenc-kutató, főiskolai oktató, szakterülete a neveléselmélet és pedagógiatörténet, a Terray család kutatója.
Megnézni Schulek Frigyes és Terray Barnabás
Ulm
Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Megnézni Schulek Frigyes és Ulm
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Megnézni Schulek Frigyes és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Megnézni Schulek Frigyes és Versec
Világháború
A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek.
Megnézni Schulek Frigyes és Világháború
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Schulek Frigyes és 1848–49-es forradalom és szabadságharc